busmann (I. 14A1 II. 4A1) l. busman

busman mn és fn  busmann (rég)

I. mn 14A1

1. ’kül. a Kalahári-medencében élő, az ún. koiszan népek szan ágához tartozó afrikai nomád 〈népcsoport〉’ ❖ a Fokföldön, a Kalahári pusztán és a Ngámi-tó környékén a hottentot és busman népek laknak (1893 PallasLex. CD02) | A legdélibb, busman népek a legprimitívebbek; északabbra a kafferek, betsuanok, hottentották már egyes szempontokból magasabb műveltségi fokot képviselnek (1936 Hajnal István CD42) | Dél-Afrikában az alacsony termetű sárgás bőrű busman és hottentotta népek kihalófélben levő vagy erősen veszélyeztetett nyelvei [alkotják a koiszan nyelvcsaládot] (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ Busmann férfi (1893 PallasLex. CD02) | [Az ún. zsírfarúság] a hottentott és busman nők jellemző sajátsága (1925 RévaiNagyLex. C5713, 747) | Népesség: […] busman csoportok (1990 Tények könyve CD37) | busman harcos (1994 Tilkovszky Loránt CD58) | Az expedíció, amelynek – az életben maradás szempontjából – talán legfontosabb tagja a busman vezető, igen eredményes munkát folytat (1995 Új Könyvek CD29).

2. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ egy csimbókos hajú bushman fej (1909 Laczkó Géza CD10) | látható még az állatkertben […] a busman sziklarajzokat és afrikai állatfotókat bemutató kiállítás (1999 Figyelő CD2601).

II. fn 4A1

(hat ne-vel, tbsz-ban) ’kül. a Kalahári-medencében élő, a koiszan népek szan ágához tartozó afrikai nomád népcsoport’ ❖ A csupán apróbb bozóttal födött belföldi fenlapályokon a törpékhez hasonló busmanok, a nyiltabb, hegyhalmokkal hullámzó téreken a dammarák [tartózkodnak] (1870 Mentovich Ferenc C3080, 108) | íjhangszer a busmanok gorá-ja is, melynek egyik végére strucctollszár nyelve van erősítve (1931 ZeneiLex. CD49) | A puffogó viperát a busmannok szorgalmasan fogdossák, mert belőle nyerik a nyílmérget (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a busmanok vadásznak és gyűjtögetnek, a bantuk pedig állattenyésztők (1996 Természet Világa CD50).

a. ’e népcsoportba tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Mikor [az ún. ausztráliai galamb] megérkezik – mondja a „vén busmann” – páfrányok és mézelőbokrok között található (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Ide-oda ugráltak a busmanok, guggolva bújtak el a bokrok mögött, hasra feküdtek, kiabáltak, ordítoztak, menekültek, egyre-másra lőtték nyilaikat felénk (1972 Várkonyi Nándor ford.–Angebauer 9758004, 516) | Nem emlékszem például, hogy egyetlen busmant is láttunk volna, pedig ők – jellegzetes antropológiai jegyeik alapján – jól megkülönböztethetők a sötétebb bőrű, magasabb termetű bantuktól (1999 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

busmann lásd busman
busman ❖ melléknév és főnév
permalink
busmann I. 14A1 II. 4A1 (rég)
I. melléknév ◦ 14A1
1.
kül. a Kalahári-medencében élő, az ún. koiszan népek szan ágához tartozó afrikai nomád 〈népcsoport〉
a Fokföldön, a Kalahári pusztán és a Ngámi-tó környékén a hottentot és busman népek laknak
(1893 PallasLex.)
A legdélibb, busman népek a legprimitívebbek; északabbra a kafferek, betsuanok, hottentották már egyes szempontokból magasabb műveltségi fokot képviselnek
(1936 Hajnal István)
Dél-Afrikában az alacsony termetű sárgás bőrű busman és hottentotta népek kihalófélben levő vagy erősen veszélyeztetett nyelvei [alkotják a koiszan nyelvcsaládot]
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
Busmann férfi
(1893 PallasLex.)
[Az ún. zsírfarúság] a hottentott és busman nők jellemző sajátsága
(1925 RévaiNagyLex.)
Népesség: […] busman csoportok
(1990 Tények könyve)
busman harcos
(1994 Tilkovszky Loránt)
Az expedíció, amelynek – az életben maradás szempontjából – talán legfontosabb tagja a busman vezető, igen eredményes munkát folytat
(1995 Új Könyvek)
2.
e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
egy csimbókos hajú bushman fej
(1909 Laczkó Géza)
látható még az állatkertben […] a busman sziklarajzokat és afrikai állatfotókat bemutató kiállítás
(1999 Figyelő)
II. főnév ◦ 4A1
(hat ne-vel, tbsz-ban)
kül. a Kalahári-medencében élő, a koiszan népek szan ágához tartozó afrikai nomád népcsoport
A csupán apróbb bozóttal födött belföldi fenlapályokon a törpékhez hasonló busmanok, a nyiltabb, hegyhalmokkal hullámzó téreken a dammarák [tartózkodnak]
(1870 Mentovich Ferenc)
íjhangszer a busmanok gorá-ja is, melynek egyik végére strucctollszár nyelve van erősítve
(1931 ZeneiLex.)
A puffogó viperát a busmannok szorgalmasan fogdossák, mert belőle nyerik a nyílmérget
(1933 Az állatok világa ford.)
a busmanok vadásznak és gyűjtögetnek, a bantuk pedig állattenyésztők
(1996 Természet Világa)
a.
e népcsoportba tartozó személy, kül. férfi
Mikor [az ún. ausztráliai galamb] megérkezik – mondja a „vén busmann” – páfrányok és mézelőbokrok között található
(1933 Az állatok világa ford.)
Ide-oda ugráltak a busmanok, guggolva bújtak el a bokrok mögött, hasra feküdtek, kiabáltak, ordítoztak, menekültek, egyre-másra lőtték nyilaikat felénk
(1972 Várkonyi Nándor ford.–Angebauer)
Nem emlékszem például, hogy egyetlen busmant is láttunk volna, pedig ők – jellegzetes antropológiai jegyeik alapján – jól megkülönböztethetők a sötétebb bőrű, magasabb termetű bantuktól
(1999 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások