buta mn, fn és partikula 

I. mn 16A3

1. ’〈becsmérlésként is:〉 gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású, ill. műveletlen, képzetlen v. vmiben járatlan, vmihez nem értő 〈ember〉 v. ilyen emberek alkotta 〈csoport〉’ ❖ Fel-kerekednek a’ buta paraſztok, ’s el-kapják a’ Menny Orſzágot (1772 Vajda Sámuel 7365001, 141) | [A Marianna-szigetek] lakói igen buta, és tapaſztalatlan Emberek. Minekeltte az Európaiak ide jöttek vólna, a’ Tz’ Haſznát ſem tudták (1794 Uránia 7491008, 158) | Ő [ti. a férjem] nem volt öreg, de nem is fiatal; nem volt elmés, de nem is buta (1840 Nagy Ignác 8324005, 9) | buta egy perszóna lehet, mert ő maga kottyantotta ki férje, a főkurátor előtt a pappal való viszonyát (1895 Mikszáth Kálmán 8312007, 133) | buta hozzá, hogy egy fia nótát faragjon (1934 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | bukásraálló buta lány (1935 Schöpflin Aladár CD10) | [a] szájbarágós filmekben […] többször is bejelentik, hogy most ezt és ezt fogom elmondani nektek, buta közönség (1972 Vigilia 2057034, 338) | a demokrácia oda fejlődött, hogy csak az a szellemi termék számít értékesnek, melyet még a legbutább ember is megért (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen emberre valló, butaságot, ostobaságot tükröző 〈megnyilvánulás, viselkedés, külső megjelenés〉, ill. ilyen emberre jellemző(en gyenge, lassú) 〈elme, értelem〉’ ❖ Vala egy gazdag embernek egy búta elméj szolgája (1776 Esopus meséi ford. C1641, 185) | képtelenségnek tartották azon buta állítást, hogy az általunk érezhető vagy érezhetetlen materia ne gondolkozhasson, ne érezhessen (1811 Dessewffy József C2561, 370) | holmi, magát bölcsnek tartó, buta agy (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 15) | buta babonának (1847 Kuthy Lajos 8261005, 192) | Buta beszéd (1907 Kosztolányi Dezső 9359184, 86) | buta kérdésekkel (1934 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343001, 156) | a buta eszemmel először pénzt akartam, s a pénzzel tekintélyt… (1947 Tamási Áron 9701028, 104) | [Mányoki] buta arccal bámulja [a lányt] (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 542) | A magam buta fejével (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’az ilyen elmeműködéshez hasonló, eltompult, kába 〈tudat(állapot)〉’ ❖ bár valamelly buta álomban, bár könnyeimnek özönében fogyna el életem! (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe 7163057, 64) | buta, tompító magány (1814 Kölcsey Ferenc 8253060, 136) | buta kábultságban bajait nem is érzi (1835 Széchenyi István 8429016, 44) | érzéki álmoktól lankadva, bután ébredt (1913 Babits Mihály 9014130, 164) | buta közöny, apátia és kimerülés mindenütt (1917 Berkes Imre Izidor CD10) | mintha valami buta ámulatból […] ébredt volna az öntudatra (1918 Kassák Lajos 9314002, 58).

1c. (rég, Orvos is) ’kórosan gyengeelméjű v. elbutult 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, a gyengeelméjűséggel v. az elbutulással járó 〈fizikai tünet, megnyilvánulás, magatartás〉’ ❖ részeg fővel nemzett gyermekek egész éltükön át buták, féleszüek maradtak (1861 Lengyel Dániel 8270001, 12) | [a hipochonder] beteg a kórterem egyik sarkában áll, mogorva, beesett arczczal és elgörbült positióban. A beteg egyáltalában nem buta, csakhogy folyton sensatiói [= kényszerképzetei] által van praeoccupálva [= elfoglalva] (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 232) | azt hiszi, hogy az elmebetegség lényege abban áll, hogy a beteg mindenféle badarságot beszél össze-vissza, tombol vagy pedig buta magaviseletet tanusít (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267002, 266) | A kezdeti tünetek [ti. a mixödémáé] testi és szellemi lassuság, tompaságban nyilvánulnak, majd a bőr vastag és száraz lesz. Főleg az arcon és a kezeken hasonlít ezen duzzanat a vizkórhoz, […] az orr megvastagszik, az arckifejezés buta (1896 PallasLex. CD02).

2. ’〈becsmérlésként v. bosszankodás kif-ére is:〉 az emberi logikával, a józan értelemmel ellentétesen, ill. nem az elvárásoknak megfelelően, helytelenül v. vmilyen érdeket sértő módon viselkedő 〈személy, ritk. csoport, intézmény〉’ ❖ Nem akarják, hogy az a’ nap világosíttson nekünk, a’ melly más nemzetnek. O sok buta Világiak is! (1802 Virág Benedek C2555, 506) | Bolond! Őrült, eszetlen! A földnél butább te, S a mit tevél! […] Segélyt, segélyt! A mór meggyilkolá Úrnőmet! (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | A szájhős demokraták hazudozásait, monarchák csalásait, a buta bürokrácia furfangjait (1886 Gozsdu Elek 8159002, 180) | hiába kérte a fia [az apját], hogy engedjen neki galambokat tartani. Szinte pontosan egyformán válaszolta: – Ne légy buta, Karcsi! Elrontják a háztetőt! (1927 Kassák Lajos 9314007, 61) | Ami a nyelvet illeti… Kétségtelenül buta voltam, hogy sokáig elhanyagoltam (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈becsmérlésként is:〉 ilyen személyre, csoportra intézményre jellemző, ill. az emberi logikával, megfontolással ellentétes, ésszerűtlen(nek) v. értelmetlen(nek tűnő) 〈cselekedet, megnyilvánulás, tevékenység, magatartás stb.〉’ ❖ [a] búta pompát. [!] Meg-veti, rólla le-téſz a’ kibe dolgos az éſz (1784–1787 Édes Gergely ford. 7095002, 41) | tulajdon jövedelemforrásukat dugnák be buta kézzel (1846 Hetilap CD61) | buta szükkeblüség (1893 PallasLex. CD02) | alig várta, hogy megkönnyüljön a buta lelkiismeretfurdalástól (1913 Kosztolányi Dezső 9359124, 116) | A műhelyben a fúrás volt a legnehezebb és legbutább munka (1924 Kassák Lajos CD10) | életem egyik legbutább tettének tartottam, hogy apám tanácsára ott [ti. a villamoscikk-kereskedelmi vállalatnál] álltam annak idején munkába (1983 Balla László 1010019, 168) | buta félreértés (1998 Új Könyvek CD29).

2b. ’olyan 〈állapot, érzelem stb.〉, amely elveszi a józan ítélőképességet, amely ilyen magatartásra indít’ ❖ amannak kardgyát a’ buta indulat; emennek az eszesség forgatta (1807 Dugonics András ford.–Voltaire 8116005, 119) | Ha éltünk mérlegében egyik oldalon nem volna az ész, ellensúlyozni a buta szenvedélyt: a vér s természetünk hitványsága ostoba következésekre ragadna (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | buta dölyf (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 1) | [itt] a szerelmet jelenti minden, az első, szent és buta szerelmet, melyhez képest a többi silányság (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 82).

2c. ’〈bosszankodás kif-ére is:〉 gyakr. a körültekintés, a megfontolás hiányából származó, bajt, kárt, kellemetlenséget okozó v. azzal járó 〈esemény, körülmény, helyzet stb.〉’ ❖ A’ szilajabb kosok állnak elől szarvakkal erősbek ’S bátrabbak lévén, a’ többit félelem űzi, És az egész falkát buta zűrzavar éri miattok (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 111) | a buta szerencse, vagy balszerencse okolása sem egyéb, mint a legyőzött önvigasza (1918 Illés Béla CD10) | a legfiatalabb román költőnemzedék legnagyobb ígérete esett buta, gyilkos véletlen áldozatául: elcsúszott egy villamos lépcsőjén, és életét vesztette (1957 Méliusz József 9433011, 367) | – Buta helyzet – nevetett Bence döcögve, de megkönnyebbülten (1961 Sarkadi Imre 9586008, 57) | A látványos versenyen egy buta baleset történt. A tizedik – később törölt – gyorsasági végén Elek István nem vette észre, hogy már áthaladt a célvonalon, s nagy sebességgel belerohant Angyalfi Károly már álló Subarujába (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈bosszankodás kif-ére is, gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal:〉(önálló) ésszel, értelemmel nem bíró, oktalan, ill. szokatlanul, az emberi logikával, megfontolással ellentétesen v. nem az elvárásoknak megfelelően cselekvő, megnyilvánuló, működő 〈állat v. dolog〉’ ❖ éktelenek mint buta tke (1784–1787 Édes Gergely ford. 7095002, 36) | A’ buta Medve ſzeret, mézen nyalakodni, azért-is  vele nem gondol, tsípje, ne tsípje fejét. Gazda mivel neked-is mézben leſz réſzed haſzonnal Méhek’ tsípését türni, ’s viſelni tanul’d (1786 Nagy János¹ 7235001, 23) | A’ buta oktalan Állatoknak pedig, mint p. o. a’ fldünkbeli kétélteknek, kitsíny Agyvelejekhez képest vastag Érzinai vagynak (1799 Főldi János 7112014, 26) | Élt már Prometheusnak agyagból gyúrt míve […]; S ím a buta agyag lát, eszmél, és itél (1821 Kazinczy Ferenc CD01) | a legalábbvaló legbutább féreg is visszaiszonyul a megsemmisitéstől (1858 Széchenyi István CD1501) | A halakat általában korlátolt eszű, buta állatoknak tartják (1933 Az állatok világa ford. CD46) | nekünk egy buta vasdarab is értéket jelentett (1962 Csoóri Sándor 9090068, 20) | A buta gép persze vakon végrehajtotta a parancsot (1998 Byte Magazin CD38).

4. (kissé rég, irod) ’az érzékelést akadályozó, tompító 〈külső körülmény〉’ ❖ A’ buta pára lehúll, ’s enyészik (1799 Virág Benedek C4501, 61) | félni kezdtem, az ismeretlen, buta sötéttől, ami olyan szédületesen egynemü (1911 Kaffka Margit 9290045, 45) | Noémi egén a Pénz nagyon fényes csillag [volt], melynek fénye nemcsak selymet és aranyat jelenthet, hanem utat is, a legbutább sötétségben (1926 Babits Mihály C5058, 204).

5. (rég v. nyj) ’〈vminek〉 tompa 〈vége, hegye, éle〉, ill. tompa, lekerekített végű v. életlen 〈dolog, tárgy〉’ ❖ a’ nyelvnek zabaláját buta ollóval valamennyire meg-kell mettzeni (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 154) | buta hegy késetskével (1794 Rácz Sámuel C3560, 362) | A’ Hartsa, neha 8. singnyire-is meg-növ nagy buta fej és orrú hal (1795 Gáti István C1860, 210) | A viadalt kopjákkal kezdék el, buta kopjákkal, melyeket előbb a bajbirák megvizsgáltak (1859 Dózsa Dániel C1437, 2) | Volt az embernek két kicsi butaszarvú ökröcskéje (1894 Benedek Elek C0924, 400) | kikönyökölt barna ruhát hord és butaorrú, magas fekete cipőt (1941 Wass Albert 9786001, 89) | Az életlen, tompa – a Nyárád menti székelyek nyelvén buta – kaszát naponta legalább egyszer, de inkább kétszer megverik (1999 Magyar néprajz CD47).

5a. (rég) ’tompa, nem (élesen) csengő 〈hang〉, ill. ilyen hangú 〈hangszer〉’ ❖ a’ buta rézdobokon fabotok repedeztetik a’ bőrt. Sír a lágy klarinét, dobog a dobok apja gorombán (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Ugy-e magyar! a mi nemünk közös angyala vólt, Aki azt jövendölé, mikor neked a buta trombita szólt, Hogy: szabad nemed, nagy erőd rabi sorsra hajólt (1813 Ötödfélszáz énekek C2122, 192) | Buta tibornyahang [!] ütötte Albert’ fülét bellrl (1821 Életpéldázó regék ford. C2030, 24).

5b. (rég) ’tompa, nem éles 〈fájdalom〉’ ❖ a’ beteg, fejében nehézséget, vagy buta fájdalmat érez (1778 Milesz József ford.–Störck C3161, 44) | a’ vesék körül feszítö, vagy buta fájdalmat érez a’ beteg (1781 Benkő Sámuel C0966, 35).

II. fn 6A

1. ’gyenge értelmi képességű v. vmiben járatlan, vmihez nem értő, ill. az emberi logikával ellentétesen, értelmetlenül cselekvő személy’ ❖ Csak a butát rettenti, a mi még új (1809 Kazinczy Ferenc CD01) | eszéért Gazdájától többre böcsülteték, mint ők [ti. a többi szolga]. A butákat nemegyszer hagyta szégyenben (1819 Virág Benedek CD01) | a szeretett lény semmi hibáját sem veszi észre, delinek látja az otrombát, élczesnek a butát (1889 Csiky Gergely CD11) | Bízzunk a buták szerencséjében, hátha rábukkanunk valahol Morvin nyomára (1934 Szerb Antal 9668032, 238) | Mind adja a butát, hogy ők semmit nem is láttak, semmit se tudnak (1956 Gergely Mihály 2005073, 713) | a butája arról sem hallott soha, hogy van könnyű műfaj, meg nehéz, magas művészet meg alacsony (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég, Orvos is) ’kórosan gyengeelméjű v. elbutult személy’ ❖ [A budai tébolydába] föl nem vétetnek: az idioták, hűlyék (cretin), a baj legmagasb fokán álló buták (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Legkevesebbet írnak a buták. Gyermekes mondatszerkezetök, dictiojuk ügyetlensége és zavartsága nagyfokú elmegyengeséget tanusít (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267002, 261).

2. ’ésszerűtlenül, helytelenül v. nem az elvárásoknak megfelelően cselekvő személy’ ❖ – Ne sírj, kis butám, nincs semmi baj (1928 Ormos László CD10) | Te, buták butája, ki az imént még a mienk voltál, egy vénasszony szavára elpártoltál tőlünk, pedig még azt sem tudod, micsoda és hányféle gyönyört kínálunk neked? (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 20) | csak az alkalmazottak és a buták fizetnek rendesen adót (1993 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’butaságot tükröző, ostoba tett, beszéd, megnyilvánulás’ ❖ Ugyan ne beszéljen ilyen butát (1914 Füst Milán 9161041, 43) | – Kilencvenkét évig [fog élni]. – Butaság. – De, ha itt [ti. a tenyerében] írva áll… – Ne beszéljen butákat (1951 Örkény István 9500001, 158) | Én nem akarta rossz, csak csinálta butát (1969 Fejes Endre 9139002, 162) | – Már hogyne félnék, butákat beszélsz! (1969 Lázár Ervin 9388011, 295).

III. partikula 0 (rég)

’〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²’ ❖ jó gyerek, a kin észre se lehet venni a sok buta nagy tisztességet (1897 Thury Zoltán 8479014, 19) | buta nagy szerencse (1911 Kaffka Margit 9290047, 5).

a. ’〈a nagy mn-hez kapcsolódva annak fokozására〉’ ❖ Egy nagy buta fahíd a Drinán, közel száz esztendős (1893 Abonyi Árpád C0478, 40) | nagy buta szakálla (1930 Schöpflin Aladár CD10) | nagy buta épület (2000 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~képű.

Vö. CzF. ~, bután; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. buta¹

buta melléknév, főnév és partikula
I. melléknév 16A3
1.
〈becsmérlésként is:〉 gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású, ill. műveletlen, képzetlen v. vmiben járatlan, vmihez nem értő 〈ember〉 v. ilyen emberek alkotta 〈csoport〉
Fel-kerekednek a’ buta paraſztok, ’s el-kapják a’ Menny Orſzágot
(1772 Vajda Sámuel)
[A Marianna-szigetek] lakói igen buta, és tapaſztalatlan Emberek. Minekeltte az Európaiak ide jöttek vólna, a’ Tz’ Haſznát ſem tudták
(1794 Uránia)
Ő [ti. a férjem] nem volt öreg, de nem is fiatal; nem volt elmés, de nem is buta
(1840 Nagy Ignác)
buta egy perszóna lehet, mert ő maga kottyantotta ki férje, a főkurátor előtt a pappal való viszonyát
(1895 Mikszáth Kálmán)
buta hozzá, hogy egy fia nótát faragjon
(1934 Tersánszky Józsi Jenő)
bukásraálló buta lány
(1935 Schöpflin Aladár)
[a] szájbarágós filmekben […] többször is bejelentik, hogy most ezt és ezt fogom elmondani nektek, buta közönség
(1972 Vigilia)
a demokrácia oda fejlődött, hogy csak az a szellemi termék számít értékesnek, melyet még a legbutább ember is megért
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen emberre valló, butaságot, ostobaságot tükröző 〈megnyilvánulás, viselkedés, külső megjelenés〉, ill. ilyen emberre jellemző(en gyenge, lassú) 〈elme, értelem〉
Vala egy gazdag embernek egy búta elméj szolgája
(1776 Esopus meséi ford.)
képtelenségnek tartották azon buta állítást, hogy az általunk érezhető vagy érezhetetlen materia ne gondolkozhasson, ne érezhessen
(1811 Dessewffy József)
holmi, magát bölcsnek tartó, buta agy
(1813 Kazinczy Ferenc)
buta babonának
(1847 Kuthy Lajos)
Buta beszéd
(1907 Kosztolányi Dezső)
buta kérdésekkel
(1934 Kolozsvári Grandpierre Emil)
a buta eszemmel először pénzt akartam, s a pénzzel tekintélyt…
(1947 Tamási Áron)
[Mányoki] buta arccal bámulja [a lányt]
(1974 Galgóczi Erzsébet)
A magam buta fejével
(1995 Magyar Hírlap)
1b.
az ilyen elmeműködéshez hasonló, eltompult, kába 〈tudat(állapot)
bár valamelly buta álomban, bár könnyeimnek özönében fogyna el életem!
(1794 Kazinczy Ferenc ford.Goethe)
buta, tompító magány
(1814 Kölcsey Ferenc)
buta kábultságban bajait nem is érzi
(1835 Széchenyi István)
érzéki álmoktól lankadva, bután ébredt
(1913 Babits Mihály)
buta közöny, apátia és kimerülés mindenütt
(1917 Berkes Imre Izidor)
mintha valami buta ámulatból […] ébredt volna az öntudatra
(1918 Kassák Lajos)
1c. (rég, Orvos is)
kórosan gyengeelméjű v. elbutult 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, a gyengeelméjűséggel v. az elbutulással járó 〈fizikai tünet, megnyilvánulás, magatartás〉
részeg fővel nemzett gyermekek egész éltükön át buták, féleszüek maradtak
(1861 Lengyel Dániel)
[a hipochonder] beteg a kórterem egyik sarkában áll, mogorva, beesett arczczal és elgörbült positióban. A beteg egyáltalában nem buta, csakhogy folyton sensatiói [= kényszerképzetei] által van praeoccupálva [= elfoglalva]
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
azt hiszi, hogy az elmebetegség lényege abban áll, hogy a beteg mindenféle badarságot beszél össze-vissza, tombol vagy pedig buta magaviseletet tanusít
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
A kezdeti tünetek [ti. a mixödémáé] testi és szellemi lassuság, tompaságban nyilvánulnak, majd a bőr vastag és száraz lesz. Főleg az arcon és a kezeken hasonlít ezen duzzanat a vizkórhoz, […] az orr megvastagszik, az arckifejezés buta
(1896 PallasLex.)
2.
〈becsmérlésként v. bosszankodás kif-ére is:〉 az emberi logikával, a józan értelemmel ellentétesen, ill. nem az elvárásoknak megfelelően, helytelenül v. vmilyen érdeket sértő módon viselkedő 〈személy, ritk. csoport, intézmény〉
Nem akarják, hogy az a’ nap világosíttson nekünk, a’ melly más nemzetnek. O sok buta Világiak is!
(1802 Virág Benedek)
Bolond! Őrült, eszetlen! A földnél butább te, S a mit tevél! […] Segélyt, segélyt! A mór meggyilkolá Úrnőmet!
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
A szájhős demokraták hazudozásait, monarchák csalásait, a buta bürokrácia furfangjait
(1886 Gozsdu Elek)
hiába kérte a fia [az apját], hogy engedjen neki galambokat tartani. Szinte pontosan egyformán válaszolta: – Ne légy buta, Karcsi! Elrontják a háztetőt!
(1927 Kassák Lajos)
Ami a nyelvet illeti… Kétségtelenül buta voltam, hogy sokáig elhanyagoltam
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
〈becsmérlésként is:〉 ilyen személyre, csoportra intézményre jellemző, ill. az emberi logikával, megfontolással ellentétes, ésszerűtlen(nek) v. értelmetlen(nek tűnő) 〈cselekedet, megnyilvánulás, tevékenység, magatartás stb.〉
[a] búta pompát. [!] Meg-veti, rólla le-téſz a’ kibe dolgos az éſz
(1784–1787 Édes Gergely ford.)
tulajdon jövedelemforrásukat dugnák be buta kézzel
(1846 Hetilap)
buta szükkeblüség
(1893 PallasLex.)
alig várta, hogy megkönnyüljön a buta lelkiismeretfurdalástól
(1913 Kosztolányi Dezső)
A műhelyben a fúrás volt a legnehezebb és legbutább munka
(1924 Kassák Lajos)
életem egyik legbutább tettének tartottam, hogy apám tanácsára ott [ti. a villamoscikk-kereskedelmi vállalatnál] álltam annak idején munkába
(1983 Balla László)
buta félreértés
(1998 Új Könyvek)
2b.
olyan 〈állapot, érzelem stb.〉, amely elveszi a józan ítélőképességet, amely ilyen magatartásra indít
amannak kardgyát a’ buta indulat; emennek az eszesség forgatta
(1807 Dugonics András ford.Voltaire)
Ha éltünk mérlegében egyik oldalon nem volna az ész, ellensúlyozni a buta szenvedélyt: a vér s természetünk hitványsága ostoba következésekre ragadna
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
buta dölyf
(1901 Veszprémi Ellenőr)
[itt] a szerelmet jelenti minden, az első, szent és buta szerelmet, melyhez képest a többi silányság
(1925 Kosztolányi Dezső)
2c.
〈bosszankodás kif-ére is:〉 gyakr. a körültekintés, a megfontolás hiányából származó, bajt, kárt, kellemetlenséget okozó v. azzal járó 〈esemény, körülmény, helyzet stb.〉
A’ szilajabb kosok állnak elől szarvakkal erősbek ’S bátrabbak lévén, a’ többit félelem űzi, És az egész falkát buta zűrzavar éri miattok
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
a buta szerencse, vagy balszerencse okolása sem egyéb, mint a legyőzött önvigasza
(1918 Illés Béla)
a legfiatalabb román költőnemzedék legnagyobb ígérete esett buta, gyilkos véletlen áldozatául: elcsúszott egy villamos lépcsőjén, és életét vesztette
(1957 Méliusz József)
Buta helyzet – nevetett Bence döcögve, de megkönnyebbülten
(1961 Sarkadi Imre)
A látványos versenyen egy buta baleset történt. A tizedik – később törölt – gyorsasági végén Elek István nem vette észre, hogy már áthaladt a célvonalon, s nagy sebességgel belerohant Angyalfi Károly már álló Subarujába
(2000 Magyar Hírlap)
3.
〈bosszankodás kif-ére is, gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal:〉 (önálló) ésszel, értelemmel nem bíró, oktalan, ill. szokatlanul, az emberi logikával, megfontolással ellentétesen v. nem az elvárásoknak megfelelően cselekvő, megnyilvánuló, működő 〈állat v. dolog〉
éktelenek mint buta tke
(1784–1787 Édes Gergely ford.)
A’ buta Medve ſzeret, mézen nyalakodni, azért-is  vele nem gondol, tsípje, ne tsípje fejét. Gazda mivel neked-is mézben leſz réſzed haſzonnal Méhek’ tsípését türni, ’s viſelni tanul’d
(1786 Nagy János¹)
A’ buta oktalan Állatoknak pedig, mint p. o.példának okáért a’ fldünkbeli kétélteknek, kitsíny Agyvelejekhez képest vastag Érzinai vagynak
(1799 Főldi János)
Élt már Prometheusnak agyagból gyúrt míve […]; S ím a buta agyag lát, eszmél, és itél
(1821 Kazinczy Ferenc)
a legalábbvaló legbutább féreg is visszaiszonyul a megsemmisitéstől
(1858 Széchenyi István)
A halakat általában korlátolt eszű, buta állatoknak tartják
(1933 Az állatok világa ford.)
nekünk egy buta vasdarab is értéket jelentett
(1962 Csoóri Sándor)
A buta gép persze vakon végrehajtotta a parancsot
(1998 Byte Magazin)
4. (kissé rég, irod)
az érzékelést akadályozó, tompító 〈külső körülmény〉
A’ buta pára lehúll, ’s enyészik
(1799 Virág Benedek)
félni kezdtem, az ismeretlen, buta sötéttől, ami olyan szédületesen egynemü
(1911 Kaffka Margit)
Noémi egén a Pénz nagyon fényes csillag [volt], melynek fénye nemcsak selymet és aranyat jelenthet, hanem utat is, a legbutább sötétségben
(1926 Babits Mihály)
5. (rég v. nyj)
〈vminek〉 tompa 〈vége, hegye, éle〉, ill. tompa, lekerekített végű v. életlen 〈dolog, tárgy〉
a’ nyelvnek zabaláját buta ollóval valamennyire meg-kell mettzeni
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
buta hegy késetskével
(1794 Rácz Sámuel)
A’ Hartsa, neha 8. singnyire-is meg-növ nagy buta fej és orrú hal
(1795 Gáti István)
A viadalt kopjákkal kezdék el, buta kopjákkal, melyeket előbb a bajbirák megvizsgáltak
(1859 Dózsa Dániel)
Volt az embernek két kicsi butaszarvú ökröcskéje
(1894 Benedek Elek)
kikönyökölt barna ruhát hord és butaorrú, magas fekete cipőt
(1941 Wass Albert)
Az életlen, tompa – a Nyárád menti székelyek nyelvén buta – kaszát naponta legalább egyszer, de inkább kétszer megverik
(1999 Magyar néprajz)
5a. (rég)
tompa, nem (élesen) csengő 〈hang〉, ill. ilyen hangú 〈hangszer〉
a’ buta rézdobokon fabotok repedeztetik a’ bőrt. Sír a lágy klarinét, dobog a dobok apja gorombán
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
Ugy-e magyar! a mi nemünk közös angyala vólt, Aki azt jövendölé, mikor neked a buta trombita szólt, Hogy: szabad nemed, nagy erőd rabi sorsra hajólt
(1813 Ötödfélszáz énekek)
Buta tibornyahang [!] ütötte Albert’ fülét bellrl
(1821 Életpéldázó regék ford.)
5b. (rég)
tompa, nem éles 〈fájdalom〉
a’ beteg, fejében nehézséget, vagy buta fájdalmat érez
(1778 Milesz József ford.Störck)
a’ vesék körül feszítö, vagy buta fájdalmat érez a’ beteg
(1781 Benkő Sámuel)
II. főnév 6A
1.
gyenge értelmi képességű v. vmiben járatlan, vmihez nem értő, ill. az emberi logikával ellentétesen, értelmetlenül cselekvő személy
Csak a butát rettenti, a mi még új
(1809 Kazinczy Ferenc)
eszéért Gazdájától többre böcsülteték, mint ők [ti. a többi szolga]. A butákat nemegyszer hagyta szégyenben
(1819 Virág Benedek)
a szeretett lény semmi hibáját sem veszi észre, delinek látja az otrombát, élczesnek a butát
(1889 Csiky Gergely)
Bízzunk a buták szerencséjében, hátha rábukkanunk valahol Morvin nyomára
(1934 Szerb Antal)
Mind adja a butát, hogy ők semmit nem is láttak, semmit se tudnak
(1956 Gergely Mihály)
a butája arról sem hallott soha, hogy van könnyű műfaj, meg nehéz, magas művészet meg alacsony
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (rég, Orvos is)
kórosan gyengeelméjű v. elbutult személy
[A budai tébolydába] föl nem vétetnek: az idioták, hűlyék (cretin), a baj legmagasb fokán álló buták
(1860 Vasárnapi Újság)
Legkevesebbet írnak a buták. Gyermekes mondatszerkezetök, dictiojuk ügyetlensége és zavartsága nagyfokú elmegyengeséget tanusít
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
2.
ésszerűtlenül, helytelenül v. nem az elvárásoknak megfelelően cselekvő személy
– Ne sírj, kis butám, nincs semmi baj
(1928 Ormos László)
Te, buták butája, ki az imént még a mienk voltál, egy vénasszony szavára elpártoltál tőlünk, pedig még azt sem tudod, micsoda és hányféle gyönyört kínálunk neked?
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
csak az alkalmazottak és a buták fizetnek rendesen adót
(1993 Országgyűlési Napló)
3.
butaságot tükröző, ostoba tett, beszéd, megnyilvánulás
Ugyan ne beszéljen ilyen butát
(1914 Füst Milán)
– Kilencvenkét évig [fog élni]. – Butaság. – De, ha itt [ti. a tenyerében] írva áll… – Ne beszéljen butákat
(1951 Örkény István)
Én nem akarta rossz, csak csinálta butát
(1969 Fejes Endre)
– Már hogyne félnék, butákat beszélsz!
(1969 Lázár Ervin)
III. partikula 0 (rég)
〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²
jó gyerek, a kin észre se lehet venni a sok buta nagy tisztességet
(1897 Thury Zoltán)
buta nagy szerencse
(1911 Kaffka Margit)
a.
〈a nagy mn-hez kapcsolódva annak fokozására〉
Egy nagy buta fahíd a Drinán, közel száz esztendős
(1893 Abonyi Árpád)
nagy buta szakálla
(1930 Schöpflin Aladár)
nagy buta épület
(2000 Magyar Hírlap)
ÖE: butaképű
Vö. CzF. ~, bután; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. buta¹

Beállítások