butít ige 4a4

1. ts ’〈vmilyen szellemi ráhatással〉 gondolkodásában, véleményalkotásában önállótlanná, igénytelenné, ostobává tesz vkit vki’ ❖ Butítani. Hebetare, v. Stupefacere (1803 Sándor István C3667, 37) | minek butítom én a gyenge elmét holmi ostobaságokkal (1887 Baksay Sándor C0730, 242) | Csak a gazdag, csak a zsarnok Élt föl minden földi jókat. Megláncolták, butitották A dolgozó milliókat (1912 Ady Endre C0536, 471) | a Bach-korszakban rohamosan kezdett süllyedni, s az a minden színpadiasságában megrendítő tragédia, hogy egy jobbra érdemes, kitűnő tehetségű réteg erőszakkal pusztítja és butítja magát, már az ötvenes években megkezdődött (1937 Hevesi András 2045032, 35) | itt lassan kölcsönösen egymást butítjuk (1998 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (tárgy n. is) ’〈szellemi termék, ill. vmely helyzet, állapot stb.〉 ilyenné tesz vkit, ill. 〈elmeműködést〉 így befolyásol’ ❖ a’ törvényeknek is nevelni, javítni kell a’ népet, nem pedig érzéketlenné butítni, vagy épen elfásítni (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a] lomha tudomány butítja csak Fejünk’ (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3730, 232) | fájdalmas és butító szegénység (1913 Krúdy Gyula CD54) | [a mai] fantasztikus történetek elidegenítenek a tudománytól, és ahelyett, hogy ismereteket terjesztenének, butítanak (1998 Természet Világa CD50) | a lustálkodó kikapcsolódás butít (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈ilyen szer, anyag (fogyasztásával vki)〉 butává, értelmileg korlátozottá tesz vkit, ill. 〈elmeműködést〉 így módosít, korlátoz’ ❖ [a gyári munkás] széles gyönyörrel húzza a gugyit, mely lelkeket öl és agyat butít (1907 Kosztolányi Dezső CD01) | Nem magyar hasba való az [ti. a silány ital] Pista bácsi. Az csak kirágja a belit, a fejet butítja (1916 F. Kernách Ilona CD10) | a sör az embert butítja (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) | [az anyáknak] nagyon fontos tudniuk: a terhesség alatti szeszesital fogyasztásuk tényleg butítja gyermeküket (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. tn ’〈kül. szeszes ital〉 elbutulást okoz’ ❖ a pálinka butitó szesze (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A korabeli fölfogás károsnak tartotta [a burgonya] fogyasztását, mondván, hogy butít, gátolja az emésztést, rühöt és lázat okoz (1941 Bakács István János CD43) | Az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt. Harcolnunk kell ellene (1967 Csurka István 9096001, 21).

3. (befejezett mn-i ign-i alakban) (sajtó) ’〈bonyolult, összetett, sok összetevőjű dolgot, kül. számítógépes programot〉(bizonyos funkcióitól megfosztva) leegyszerűsít’ ❖ Az egész kategória [ti. a számítógépes szerepjátéké] az AD&D (Advanced Dungeons & Dragons) társasjátékra épül, mondhatni annak a számítógép szintjére butított változata (1998 Magyar Hírlap CD09) | A kizárólag internetezésre alkalmas vonal a G. Lite, a butított ADSL (2000 Figyelő CD2601).

4. ts (rég) ’〈éles eszközt〉 életlenné tesz, tompít’ ❖ butítom [=] tompítom, életlenítem (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 10) | butítani, tompítani, életleníteni (1795 k. Takáts Rafael C4082, B[r]).

Ö: el~.

ÖU: meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.

butít ige 4a4
1. tárgyas
〈vmilyen szellemi ráhatással〉 gondolkodásában, véleményalkotásában önállótlanná, igénytelenné, ostobává tesz vkit vki
Butítani. Hebetare, v.vagy Stupefacere
(1803 Sándor István)
minek butítom én a gyenge elmét holmi ostobaságokkal
(1887 Baksay Sándor)
Csak a gazdag, csak a zsarnok Élt föl minden földi jókat. Megláncolták, butitották A dolgozó milliókat
(1912 Ady Endre)
a Bach-korszakban rohamosan kezdett süllyedni, s az a minden színpadiasságában megrendítő tragédia, hogy egy jobbra érdemes, kitűnő tehetségű réteg erőszakkal pusztítja és butítja magát, már az ötvenes években megkezdődött
(1937 Hevesi András)
itt lassan kölcsönösen egymást butítjuk
(1998 Országgyűlési Napló)
1a. (tárgy n. is)
〈szellemi termék, ill. vmely helyzet, állapot stb.〉 ilyenné tesz vkit, ill. 〈elmeműködést〉 így befolyásol
a’ törvényeknek is nevelni, javítni kell a’ népet, nem pedig érzéketlenné butítni, vagy épen elfásítni
(1841 Pesti Hírlap)
[a] lomha tudomány butítja csak Fejünk’
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
fájdalmas és butító szegénység
(1913 Krúdy Gyula)
[a mai] fantasztikus történetek elidegenítenek a tudománytól, és ahelyett, hogy ismereteket terjesztenének, butítanak
(1998 Természet Világa)
a lustálkodó kikapcsolódás butít
(1999 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈ilyen szer, anyag (fogyasztásával vki) butává, értelmileg korlátozottá tesz vkit, ill. 〈elmeműködést〉 így módosít, korlátoz
[a gyári munkás] széles gyönyörrel húzza a gugyit, mely lelkeket öl és agyat butít
(1907 Kosztolányi Dezső)
Nem magyar hasba való az [ti. a silány ital] Pista bácsi. Az csak kirágja a belit, a fejet butítja
(1916 F. Kernách Ilona)
a sör az embert butítja
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
[az anyáknak] nagyon fontos tudniuk: a terhesség alatti szeszesital fogyasztásuk tényleg butítja gyermeküket
(1996 Magyar Hírlap)
2a. tárgyatlan
〈kül. szeszes ital〉 elbutulást okoz
a pálinka butitó szesze
(1854 Vasárnapi Újság)
A korabeli fölfogás károsnak tartotta [a burgonya] fogyasztását, mondván, hogy butít, gátolja az emésztést, rühöt és lázat okoz
(1941 Bakács István János)
Az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt. Harcolnunk kell ellene
(1967 Csurka István)
3. (befejezett mn-i ign-i alakban) (sajtó)
〈bonyolult, összetett, sok összetevőjű dolgot, kül. számítógépes programot〉 (bizonyos funkcióitól megfosztva) leegyszerűsít
Az egész kategória [ti. a számítógépes szerepjátéké] az AD&D (Advanced Dungeons & Dragons) társasjátékra épül, mondhatni annak a számítógép szintjére butított változata
(1998 Magyar Hírlap)
A kizárólag internetezésre alkalmas vonal a G. Lite, a butított ADSLasymmetric digital subscriber line ’aszimmetrikus digitális előfizetői vonal’
(2000 Figyelő)
4. tárgyas (rég)
〈éles eszközt〉 életlenné tesz, tompít
butítom [=] tompítom, életlenítem
(1784 Baróti Szabó Dávid)
butítani, tompítani, életleníteni
(1795 k. Takáts Rafael)
Ö: elbutít
ÖU: megbutít
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.

Beállítások