buzgás fn 4A

1. ’a buzog igével kifejezett folyamat, ill. cselekvés’ ❖ a’ tüz a’ vizben lév aërt iſzonyu buzgásſal és füſtöléſſel ki-terjeſzti (1786 Mátyus István C3067, 184).

2. (rég) ’forrongás, elégedetlenkedés, lázongás’ ❖ nem emléttetik, hogy a népnek fel-háborításábann valamelly része vólt vólna, vagy hogy annak szertelen buzgását reá hagyta vólna (1780 Magyar Hírmondó C0268, 455) | a’ belső buzgás és forrás legnagyobb okául éppen azt tartom, hogy […] elegendő készséget ’s jóakaratot nem mutatunk a’ szántóvetőnek létét minden elkeserítő visszaélésektül megmenteni (1831 Széchenyi István CD1501) | Mért ez a buzgás a néppárti részen? (1903 Borsszem Jankó nov. 29. C5022, 4).

3. (rég) ’csodálattól, odaadástól fűtött indulat, lelkesedés, hév’ ❖ állitsa helyre bennem azt az eránta való tiszteletet, mellyel ezeknek elötte a buzgásig tele vóltam (1806 Fazekas Mihály C1701, 93) | Felugrott s az örvendő gyermek buzgásával jött ki belőle a hang: – János! János! (1919 Szabó Dezső 9623005, 255).

4. (rég, pejor is) ’vmely ügyben tanúsított igyekezet, buzgalom’ ❖ mit fog mondani Nemzetünk késő maradéka, melly szabadabban meg-fogja […] külömböztetni az Önnön-szeretetet, a’ Nagyra-vágyást, Kevélységet ’sat. és a’ Nyelv mellett való buzgást? (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 503) | A kilencz Músa is, mind koldús ruhában csörgőt, dobot, tepsit s dudát tart markában, olly buzgást mutatván kiki munkájában, mint a rossz hegedűs a paraszt korcsmában (1804 Verseghy Ferenc CD01) | csak a modern házakkal szegélyezett, kövezett uccák nevei estek áldozatul a konstruktivista buzgásnak, – a szegények uccái, sáros testükkel, vályogtalan viskóikkal nem mutatkoztak méltóaknak, hogy grófok, bárók, volt polgármesterek és plébánosok nevére hallgassanak, ezek megmaradtak Harcsa-uccának, Tófenék uccának (1933 Nagy Lajos 9472015, 18).

ÖE: ~mérő.

Vö. CzF. ~, buzogás

buzgás főnév 4A
1.
a buzog igével kifejezett folyamat, ill. cselekvés
a’ tüz a’ vizben lév aërt iſzonyu buzgásſal és füſtöléſſel ki-terjeſzti
(1786 Mátyus István)
2. (rég)
forrongás, elégedetlenkedés, lázongás
nem emléttetik, hogy a népnek fel-háborításábann valamelly része vólt vólna, vagy hogy annak szertelen buzgását reá hagyta vólna
(1780 Magyar Hírmondó)
a’ belső buzgás és forrás legnagyobb okául éppen azt tartom, hogy […] elegendő készséget ’s jóakaratot nem mutatunk a’ szántóvetőnek létét minden elkeserítő visszaélésektül megmenteni
(1831 Széchenyi István)
Mért ez a buzgás a néppárti részen?
(1903 Borsszem Jankó nov. 29.)
3. (rég)
csodálattól, odaadástól fűtött indulat, lelkesedés, hév
állitsa helyre bennem azt az eránta való tiszteletet, mellyel ezeknek elötte a buzgásig tele vóltam
(1806 Fazekas Mihály)
Felugrott s az örvendő gyermek buzgásával jött ki belőle a hang: – János! János!
(1919 Szabó Dezső)
4. (rég, pejor is)
vmely ügyben tanúsított igyekezet, buzgalom
mit fog mondani Nemzetünk késő maradéka, melly szabadabban meg-fogja […] külömböztetni az Önnön-szeretetet, a’ Nagyra-vágyást, Kevélységet ’sat.s a többi és a’ Nyelv mellett való buzgást?
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
A kilencz Músa is, mind koldús ruhában csörgőt, dobot, tepsit s dudát tart markában, olly buzgást mutatván kiki munkájában, mint a rossz hegedűs a paraszt korcsmában
(1804 Verseghy Ferenc)
csak a modern házakkal szegélyezett, kövezett uccák nevei estek áldozatul a konstruktivista buzgásnak, – a szegények uccái, sáros testükkel, vályogtalan viskóikkal nem mutatkoztak méltóaknak, hogy grófok, bárók, volt polgármesterek és plébánosok nevére hallgassanak, ezek megmaradtak Harcsa-uccának, Tófenék uccának
(1933 Nagy Lajos)
ÖE: buzgásmérő
Vö. CzF. ~, buzogás

Beállítások