bűnbánó mn és fn (Vall is)

I. mn 11A2

1. ’bűnét (a vallási előírások szerint tevékenyen) megbánó 〈személy〉’ ❖ magától kezd böjtölni és koplalni, mint bűnbánó remete (1833 Kovács Pál² C2761, 27) | a bűnbánó Edvárdot [Eudoxia] ismét magához bilincselé (1843 Petőfi Sándor ford.–Bernard 8366459, 55) | [II. Valentino] hajlandó lenne a bűnbánó lázadókat visszafogadni bizalmába (1966 Vas István ford.–Maugham 9760029, 200) | a krisztusi példabeszéd megtérő, bűnbánó alakja, a tékozló fiú (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. ’ilyen személyre jellemző, bűnbánatot kifejező, arról tanúskodó 〈magatartás, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ bűnbánó képpel (1833 Kovács Pál² C2769, 176) | [tettét] a vétkes bűnbánólag megvallotta (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a gyilkos fiú bűnbánó zokogását hallották (1886 Benedek Elek C0912, 140) | a házasságtörő férj végül is bűnbánóan visszatér törvényes feleségéhez (1929 Lovászy Márton CD10) | nem írtak-e már bűnbánó zsoltárokat Babilóniában körülbelül kétezer évvel Ezra előtt? (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | [Balassi Bálint a sorozat végére] a Bocsásd meg Úristen… kezdetű bűnbánó éneket helyezte (1964 Gerézdi Rabán–Klaniczay Tibor CD53).

2. ’bűnbánat gyakorlásával az isten(ek) kiengesztelésére szolgáló 〈időszak v. (ünnep)nap〉’ ❖ bnbánó, v. imádkozó nap, v. ünnep (1818 Márton József¹ C3044, 1409. hasáb) | a rómaiaknál nyilvános bűnbánó, hálaadó vagy könyörgő ünnepek [voltak], melyeknél ünnepélyes körmenettel meglátogatták az istenek templomait (1893 PallasLex. CD02) | a bőjt, a hamvazó szerda bünbánó hónapja: március (1899 Pekár Gyula C3461, 50) | Ezekiél látomása szerint tisztító és bűnbánó ünnepnek kell megelőznie a peszáchot és a sátoros ünnepet (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

II. fn 1A

’bűnbánatot tanúsító személy’ ❖ Ez a’ barna lány olly keményen pislog e’ bűnbánóra itt (1834 Kovács Pál² C2770, 79) | egy bűnbánó térdepel előtted, ki multjának bűneitől borzad (1854 Jókai Mór C2245, 68) | nincs az a bün, amit Isten irgalma meg ne bocsátana a bünbánónak, aki hisz őbenne (1932 Móra Ferenc 9459036, 31) | A legrégibb idők óta a nyilvános bűnbánók szőrzsákba öltözve hamut hintettek fejükre. Erre a hagyományra megy vissza a hamvazás szokása (1990 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bűnbánó melléknév és főnév (Vall is)
I. melléknév 11A2
1.
bűnét (a vallási előírások szerint tevékenyen) megbánó 〈személy〉
magától kezd böjtölni és koplalni, mint bűnbánó remete
(1833 Kovács Pál²)
a bűnbánó Edvárdot [Eudoxia] ismét magához bilincselé
(1843 Petőfi Sándor ford.Bernard)
[II. Valentino] hajlandó lenne a bűnbánó lázadókat visszafogadni bizalmába
(1966 Vas István ford.Maugham)
a krisztusi példabeszéd megtérő, bűnbánó alakja, a tékozló fiú
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1a.
ilyen személyre jellemző, bűnbánatot kifejező, arról tanúskodó 〈magatartás, megnyilatkozás stb.〉
bűnbánó képpel
(1833 Kovács Pál²)
[tettét] a vétkes bűnbánólag megvallotta
(1848 Kossuth Hírlapja)
a gyilkos fiú bűnbánó zokogását hallották
(1886 Benedek Elek)
a házasságtörő férj végül is bűnbánóan visszatér törvényes feleségéhez
(1929 Lovászy Márton)
nem írtak-e már bűnbánó zsoltárokat Babilóniában körülbelül kétezer évvel Ezra előtt?
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
[Balassi Bálint a sorozat végére] a Bocsásd meg Úristen… kezdetű bűnbánó éneket helyezte
(1964 Gerézdi Rabán–Klaniczay Tibor)
2.
bűnbánat gyakorlásával az isten(ek) kiengesztelésére szolgáló 〈időszak v. (ünnep)nap〉
bnbánó, v.vagy imádkozó nap, v.vagy ünnep
(1818 Márton József¹)
a rómaiaknál nyilvános bűnbánó, hálaadó vagy könyörgő ünnepek [voltak], melyeknél ünnepélyes körmenettel meglátogatták az istenek templomait
(1893 PallasLex.)
a bőjt, a hamvazó szerda bünbánó hónapja: március
(1899 Pekár Gyula)
Ezekiél látomása szerint tisztító és bűnbánó ünnepnek kell megelőznie a peszáchot és a sátoros ünnepet
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
II. főnév 1A
bűnbánatot tanúsító személy
Ez a’ barna lány olly keményen pislog e’ bűnbánóra itt
(1834 Kovács Pál²)
egy bűnbánó térdepel előtted, ki multjának bűneitől borzad
(1854 Jókai Mór)
nincs az a bün, amit Isten irgalma meg ne bocsátana a bünbánónak, aki hisz őbenne
(1932 Móra Ferenc)
A legrégibb idők óta a nyilvános bűnbánók szőrzsákba öltözve hamut hintettek fejükre. Erre a hagyományra megy vissza a hamvazás szokása
(1990 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások