akcidencia fn 6A

1. (Fil) ’vmely dolog esetleges, változó, nem lényegi tulajdonsága(inak összessége)’ ❖ [a drámában] a sors alkalom az emberi lényeg materialisatioja számára, nem valami emberen túli, magánvaló substantia többé, hanem az egyedüli substantiának, az emberi léleknek accidentiája (1917 Lukács György² 9405014, 81) | [Cs. Szabó László és nemzedéktársai] hazahozták az általánost s a magyarra vonatkoztathatják, elválasztva benne a szubsztanciálisat az accidentiáktól (1936 Fejtő Ferenc CD10) | az arisztotelészi attribúció és akcidencia fogalmai […] közül az első a dolog lényegéhez tartozó, elidegeníthetetlen tulajdonságait foglalja magába, míg a második azokat, melyek csak esetlegesen és nem szükségszerűen társulnak hozzá (1981 Vígh Árpád 1163002, 195) | a náci uralomnak Auschwitz nem a kelléke, Jean Améry szavával: nem az „akcidenciája” volt csupán, hanem az „esszenciája”, a lényege, sőt a célja (1998 Kertész Imre² CD41).

1a. (vál) ’esetleges, véletlenszerű dolog, jelenség’ ❖ X és Y és Z jobbágyok szenvedtek a rendiség borzasztóságaitól, de mindenik földesura gonoszságának, vagy más accidentiának tudta be bajait (1912 Szabó Dezső CD10) | ki fogja megérteni tíz év mulva azokat a színdarabokat, amelyeknek figurái a mai élet akcidenciáiból nőttek ki? (1929 Kürti Pál CD10) | [Horváth Jánosnál az örök emberi] a léleknek mindig állandó szubsztanciáját jelenti, a bizonyosságot a korszakok megnyilatkozási formáinak akcidenciái között (1980 Vajda Gábor 2054035, 445).

2. (rég) ’a megszabott fizetésen felüli, ill. különmunkáért kapott (pénzbeli) juttatás’ ❖ míg az accidentia sok közpályákon csordúl, jó asztalosunknál csak cseppen! (1825 Fáy András¹ 8139002, 331) | a jővő [!] évre behozandó tandijnak materiális oldala is van, tehát [a tanároknak] lesz kilátás ezentúl accidentiára is, a mi, köztudomás szerént, mindig jobban esik, mint a fixum (1854 Arany János 8014023, 446) | A tanácsháznál hányan lesik a tisztességes akczidencziát a nyomoruságos fizetés mellett? (1867 Tolnai Lajos C4195, 114) | Egy új hazai nagy vasútnál elnyertem a főmérnöki állást, háromezer forint fix fizetéssel, ezer forint lakpénzzel s egyéb akcidenciákkal (1895 Jókai Mór CD18).

2a. (Könyv) ’kisebb alkalmi nyomdászati munka’ ❖ Akcidenciának a nyomdászatban azokat a kisebb, alkalmi munkákat nevezik, melyeket jobbára hatóságok, kereskedők, iparosok rendelnek meg, s melyeknek tárgyai értékpapirok, részvények, számlák, üzleti árjegyzékek, névjegyek, körlevelek, táblázatok, hirdetmények stb. (1893 PallasLex. CD02) | [May Rudolf nyomdász] képességeit gyorsan fejlesztette művészi színvonalra és kamatoztatta azokat nemcsak a szorosan vett könyvnyomtatásban, hanem az akcidencia, vagyis a kereskedelmi nyomtatványok kézi szedésében is (1983 Hillebrand György CD52).

Vö. IdSz.

akcidencia főnév 6A
1. (Fil)
vmely dolog esetleges, változó, nem lényegi tulajdonsága(inak összessége)
[a drámában] a sors alkalom az emberi lényeg materialisatioja számára, nem valami emberen túli, magánvaló substantia többé, hanem az egyedüli substantiának, az emberi léleknek accidentiája
(1917 Lukács György²)
[Cs. Szabó László és nemzedéktársai] hazahozták az általánost s a magyarra vonatkoztathatják, elválasztva benne a szubsztanciálisat az accidentiáktól
(1936 Fejtő Ferenc)
az arisztotelészi attribúció és akcidencia fogalmai […] közül az első a dolog lényegéhez tartozó, elidegeníthetetlen tulajdonságait foglalja magába, míg a második azokat, melyek csak esetlegesen és nem szükségszerűen társulnak hozzá
(1981 Vígh Árpád)
a náci uralomnak Auschwitz nem a kelléke, Jean Améry szavával: nem az „akcidenciája” volt csupán, hanem az „esszenciája”, a lényege, sőt a célja
(1998 Kertész Imre²)
1a. (vál)
esetleges, véletlenszerű dolog, jelenség
X és Y és Z jobbágyok szenvedtek a rendiség borzasztóságaitól, de mindenik földesura gonoszságának, vagy más accidentiának tudta be bajait
(1912 Szabó Dezső)
ki fogja megérteni tíz év mulva azokat a színdarabokat, amelyeknek figurái a mai élet akcidenciáiból nőttek ki?
(1929 Kürti Pál)
[Horváth Jánosnál az örök emberi] a léleknek mindig állandó szubsztanciáját jelenti, a bizonyosságot a korszakok megnyilatkozási formáinak akcidenciái között
(1980 Vajda Gábor)
2. (rég)
a megszabott fizetésen felüli, ill. különmunkáért kapott (pénzbeli) juttatás
míg az accidentia sok közpályákon csordúl, jó asztalosunknál csak cseppen!
(1825 Fáy András¹)
a jővő [!] évre behozandó tandijnak materiális oldala is van, tehát [a tanároknak] lesz kilátás ezentúl accidentiára is, a mi, köztudomás szerént, mindig jobban esik, mint a fixum
(1854 Arany János)
A tanácsháznál hányan lesik a tisztességes akczidencziát a nyomoruságos fizetés mellett?
(1867 Tolnai Lajos)
Egy új hazai nagy vasútnál elnyertem a főmérnöki állást, háromezer forint fix fizetéssel, ezer forint lakpénzzel s egyéb akcidenciákkal
(1895 Jókai Mór)
2a. (Könyv)
kisebb alkalmi nyomdászati munka
Akcidenciának a nyomdászatban azokat a kisebb, alkalmi munkákat nevezik, melyeket jobbára hatóságok, kereskedők, iparosok rendelnek meg, s melyeknek tárgyai értékpapirok, részvények, számlák, üzleti árjegyzékek, névjegyek, körlevelek, táblázatok, hirdetmények stb.s a többi
(1893 PallasLex.)
[May Rudolf nyomdász] képességeit gyorsan fejlesztette művészi színvonalra és kamatoztatta azokat nemcsak a szorosan vett könyvnyomtatásban, hanem az akcidencia, vagyis a kereskedelmi nyomtatványok kézi szedésében is
(1983 Hillebrand György)
Vö. IdSz.

Beállítások