bűvessző (1C) l. bűvvessző

bűvvessző fn 1C (rég)bűvessző

’varázsláshoz haszn., varázserejűnek tartott pálca’ ❖ Arany’ csöngése bűvvesszőként hatott a’ szolgára (1839 Petrichevich Horváth Lázár C1205, 90) | Néhány lelkesek a’ meggyőződés szent ihletétől hevülve szóliták fel a’ hont, és szavukra – mint bűvessző csapásától – a’ magyarhoni első műkiállitás lőn előnkbe varázsolva (1841 Pesti Hírlap CD61) | a regékben a tündér bűvesszejének érintésére szokott megszűnni a bűvölet hatalma (1865 Horváth Mihály C2139, 33) | El kell ragadnotok bűvesszejét s megkötözni erősen őt (1876 Milton ford. C1181, 73).

bűvessző lásd bűvvessző
bűvvessző főnév 1C (rég)
bűvessző 1C
varázsláshoz haszn., varázserejűnek tartott pálca
Arany’ csöngése bűvvesszőként hatott a’ szolgára
(1839 Petrichevich Horváth Lázár)
Néhány lelkesek a’ meggyőződés szent ihletétől hevülve szóliták fel a’ hont, és szavukra – mint bűvessző csapásától – a’ magyarhoni első műkiállitás lőn előnkbe varázsolva
(1841 Pesti Hírlap)
a regékben a tündér bűvesszejének érintésére szokott megszűnni a bűvölet hatalma
(1865 Horváth Mihály)
El kell ragadnotok bűvesszejét s megkötözni erősen őt
(1876 Milton ford.)

Beállítások