bűzlel ts ige 1b (rég)

1. ’szagol, szimatol vmit’ ❖ bzlelni, szagolni (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 11) | Bzlelem Olfacto (1810 Simai Kristóf C3748, Toldalék 6).

2. ’〈vmi rosszat〉 sejt, gyanít’ ❖ A háboru földi szokás … De ez nem olyan háború […]. Valami kutya gonosz hamisságot bűzlelek én emögött (1914 Gárdonyi Géza C1847, 151).

Vö. CzF. bűzlel · büzlel

bűzlel tárgyas ige 1b (rég)
1.
szagol, szimatol vmit
bzlelni, szagolni
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Bzlelem Olfacto
(1810 Simai Kristóf)
2.
〈vmi rosszat〉 sejt, gyanít
A háboru földi szokás … De ez nem olyan háború […]. Valami kutya gonosz hamisságot bűzlelek én emögött
(1914 Gárdonyi Géza)
Vö. CzF. bűzlel · büzlel

Beállítások