cakó fn 1A (/nyj)

’fehér gólya mint madár’ ❖ A’ Gólya, avagy a’ Tzakó isméretlen helyröl kóltözik hozzánk (1775 Molnár János C3198, 163) | Barátom! a’ gonosz tzakó megtsalt Téged, Hogy vártt fiú helyett ismét leányt hozott (1809 Berzsenyi Dániel C2560, 84) | [Az ún. fehér gólya] népies nevei: gólyamadár; házi gólya; eszterág; esztrág; czakó; koszta (Székelyföld), gagó (1899 Chernel István CD34) | cakó: gólya. Mikor a gyermekek a házak fölött a gólya körözését látják, ezt mondták: Cakó-lakó bátya, hol a bíró háza? Imitt-amott a kert alatt, ott a bíró háza (1947 Mosonyi Albert C5999, 128) | [Az ómagyar korban] a korábban hiányzó hangok elterjedésében a kifejező (hangutánzó, hangulatfestő) szavaknak is fontos szerep jutott: cakó ’gólya’, cinege, cincog (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

ÖE: ~fészek, ~lábú.

Vö. CzF. czakó¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cakó¹

cakó főnév 1A (/nyj)
fehér gólya mint madár
A’ Gólya, avagy a’ Tzakó isméretlen helyröl kóltözik hozzánk
(1775 Molnár János)
Barátom! a’ gonosz tzakó megtsalt Téged, Hogy vártt fiú helyett ismét leányt hozott
(1809 Berzsenyi Dániel)
[Az ún. fehér gólya] népies nevei: gólyamadár; házi gólya; eszterág; esztrág; czakó; koszta (Székelyföld), gagó
(1899 Chernel István)
cakó: gólya. Mikor a gyermekek a házak fölött a gólya körözését látják, ezt mondták: Cakó-lakó bátya, hol a bíró háza? Imitt-amott a kert alatt, ott a bíró háza
(1947 Mosonyi Albert)
[Az ómagyar korban] a korábban hiányzó hangok elterjedésében a kifejező (hangutánzó, hangulatfestő) szavaknak is fontos szerep jutott: cakó ’gólya’, cinege, cincog
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
ÖE: cakófészek, cakólábú
Vö. CzF. czakó¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cakó¹

Beállítások