cécó fn 1A (biz)

1. ’zajos, feltűnést keltő, gyakr. mértéktelen mulatozás, mulatság’ ❖ czéczó, mulatság (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 456) | pazar, zseb-rontó Czéczók (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002008, 168) | lakodalmon, toron, névnapi cécón (1914 Kosztolányi Dezső CD10) | Napnyugtával elhalkul a cécó (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 31).

1a. ’nagy pompa, látványos ünnepség, hűhó’ ❖ nagy cécó lesz Érsemjénben. Meghívják a kormányt, a képviselőházat, úgynevezett tudományos és irodalmi társaságainkat [a Kazinczy-ünnepségre] (1907 Ady Endre CD0801) | csendben, minden régi időben divatos cécó nélkül is történt tegnap délután az új közkórház megnyitása (1919 Soproni Szemle CD52) | a labdát eltaláló játékosnak nagy cécóval átnyújtják az ötvenezer forintos jutalmat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’felesleges körülményeskedés, felhajtás, ill. vesződség, tortúra’ ❖ elsöpri az efféle udvariassági czéczót a fegyelem kotrógépe (1893 Farkas Emőd C1691, 80) | a szülés még hagyján! De mikor jönnek a varratokkal! Az egész cécóból ezt bírtam a legnehezebben! (1938 Török Sophie CD10) | Semmi cécó, kérem, ez egy bankrablás, mindenki tegye a dolgát (1999 Magyar Hírlap CD09) | emlékezzenek a fogorvosi ellátás körüli cécókra! (2000 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF. csicsó¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cécó főnév 1A (biz)
1.
zajos, feltűnést keltő, gyakr. mértéktelen mulatozás, mulatság
czéczó, mulatság
(1851 Magyar közmondások könyve)
pazar, zseb-rontó Czéczók
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
lakodalmon, toron, névnapi cécón
(1914 Kosztolányi Dezső)
Napnyugtával elhalkul a cécó
(1978 Kabdebó Tamás)
1a.
nagy pompa, látványos ünnepség, hűhó
nagy cécó lesz Érsemjénben. Meghívják a kormányt, a képviselőházat, úgynevezett tudományos és irodalmi társaságainkat [a Kazinczy-ünnepségre]
(1907 Ady Endre)
csendben, minden régi időben divatos cécó nélkül is történt tegnap délután az új közkórház megnyitása
(1919 Soproni Szemle)
a labdát eltaláló játékosnak nagy cécóval átnyújtják az ötvenezer forintos jutalmat
(1997 Magyar Hírlap)
2.
felesleges körülményeskedés, felhajtás, ill. vesződség, tortúra
elsöpri az efféle udvariassági czéczót a fegyelem kotrógépe
(1893 Farkas Emőd)
a szülés még hagyján! De mikor jönnek a varratokkal! Az egész cécóból ezt bírtam a legnehezebben!
(1938 Török Sophie)
Semmi cécó, kérem, ez egy bankrablás, mindenki tegye a dolgát
(1999 Magyar Hírlap)
emlékezzenek a fogorvosi ellátás körüli cécókra!
(2000 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF. csicsó¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások