cefre fn 6B

1. ’pálinkafőzéshez, sörgyártáshoz, ill. más szeszes ital készítéséhez haszn., felaprított, megzúzott(, élesztővel erjesztett, cukorral kevert) anyag, kül. erjedő gyümölcs, zöldség v. szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó zúzalék’ ❖ rájok [ti. az őszibarackokra] ülve, czefrévé nyomá azokat (1855 Fáy András¹ C1722, 20) | Cefrét verünk, főzünk italt, Lakomát csapunk, nagy táncot: Szépen köszönjük, Körmös úr, Hogy viszed a fináncot! (1868 k. Arany János ford.–Burns 8014113, 312) | A szűrt cefre a sörfőzőkatlanba jut (1925 RévaiNagyLex. C5713, 54) | A tartályokban levő anyag a szakértők első véleménye szerint forrásban lévő cukorcefre. […] A szóvivő hozzáfűzte: a cefréből a bor mellett más alkohol is készíthető (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’az ebből előállított szeszes ital leszűrése után hátramaradó anyag’ ❖ még a hulladék cefrének is akad vevője (1893 Jókai Mór CD18) | Az alkoholtól megszabadított cefre […] igen értékes állati takarmányt képez (1897 PallasLex. CD02) | Gyümölcsecetet és pálinkát főzetett, a cefrét állatokkal etette fel (1998 Csoma Zsigmond CD58).

2. (nyj v. irod, pejor) ’〈becsmérlésként is:〉 prostituált, szajha, ill. könnyűvérű, feslett nő’ ❖ tzefre, tzafra, ſzajha (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 253) | No te ugyan beleválasztottál magadnak a feleségbe! Hisz ez egy lusta, renyhe, szófogadatlan cefre! (1886 Jókai Mór CD18) | csudára takaros volt nem egy ezek közül a falusi cefrék közül (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 25) | az asszony csapzottan mén visszafelé, a törzs[őrmester] rugdossa. – Valld be, hogy szerb vagy, te cefre, vagy zsidó, akkor elengedlek (1964 Cseres Tibor 9088001, 136).

ÖU: gabona~, sör~, szilva~, szőlő~.

ÖE: ~mester.

Sz: cefrés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cefre¹

cefre főnév 6B
1.
pálinkafőzéshez, sörgyártáshoz, ill. más szeszes ital készítéséhez haszn., felaprított, megzúzott(, élesztővel erjesztett, cukorral kevert) anyag, kül. erjedő gyümölcs, zöldség v. szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó zúzalék
rájok [ti. az őszibarackokra] ülve, czefrévé nyomá azokat
(1855 Fáy András¹)
Cefrét verünk, főzünk italt, Lakomát csapunk, nagy táncot: Szépen köszönjük, Körmös úr, Hogy viszed a fináncot!
(1868 k. Arany János ford.Burns)
A szűrt cefre a sörfőzőkatlanba jut
(1925 RévaiNagyLex.)
A tartályokban levő anyag a szakértők első véleménye szerint forrásban lévő cukorcefre. […] A szóvivő hozzáfűzte: a cefréből a bor mellett más alkohol is készíthető
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
az ebből előállított szeszes ital leszűrése után hátramaradó anyag
még a hulladék cefrének is akad vevője
(1893 Jókai Mór)
Az alkoholtól megszabadított cefre […] igen értékes állati takarmányt képez
(1897 PallasLex.)
Gyümölcsecetet és pálinkát főzetett, a cefrét állatokkal etette fel
(1998 Csoma Zsigmond)
2. (nyj v. irod, pejor)
〈becsmérlésként is:〉 prostituált, szajha, ill. könnyűvérű, feslett nő
tzefre, tzafra, ſzajha
(1792 Baróti Szabó Dávid)
No te ugyan beleválasztottál magadnak a feleségbe! Hisz ez egy lusta, renyhe, szófogadatlan cefre!
(1886 Jókai Mór)
csudára takaros volt nem egy ezek közül a falusi cefrék közül
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
az asszony csapzottan mén visszafelé, a törzs[őrmester] rugdossa. – Valld be, hogy szerb vagy, te cefre, vagy zsidó, akkor elengedlek
(1964 Cseres Tibor)
ÖU: gabonacefre, sörcefre, szilvacefre, szőlőcefre
ÖE: cefremester
Sz: cefrés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cefre¹

Beállítások