cél fn 4A7

1. ’az az elérendő, megvalósítandó dolog, helyzet, állapot stb., amelyre vmely törekvés, tevékenység irányul, amit vki v. vmi el akar érni, meg akar valósítani’ ❖ A’ léleknek, híd-el, illyen az inſége Mélly viſgáláſának tsak illyen a’ vége; Meſſze eſik ö is töbnyire tzéllyától, Valamint a’ ſebes ſolyom prédájától (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20) | Illy eszme alakítá a munkások’ egyleteit, mellyekben czélul tüzetett ki, a méltányos napszámbért bátorságosítani (1843 Kemény Zsigmond 8235032, 31) | Rövid idő alatt többen is áldoztak a nemes czélra [ti. a magyar tudós társaság alapítására] s csakhamar kétszázötvenezer forint volt együtt (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | házasság céljából (1913 Braun Róbert 9072001, 12) | A modern természettudomány […] épp azzal harcolta ki kétes dicsőségét, hogy eltökélten célra tört (1986 Csoóri Sándor 9090050, 18) | Kimentünk az utcára minden cél nélkül, boldogan (1990 Lovass Zoltán 1097001, 162) | [az individualista szerint] a holista téveszt célt (1997 Orthmayr Imre 2047001, 15).

1a. ’vminek az elérésére, megvalósítására irányuló törekvés, szándék’ ❖ Uram ha lehet még magad’ engesztelni; Tzélom van eltted Kegyelmedet kérni (1772 Bessenyei György¹ C1076, 101) | egybe sereglett a tanulóság […] oly céllal, hogy dr. Stáhlyra ráütnek, mivel azt tartották róla, hogy ő lévén a kolerai-direktor, ő egyenes oka az elzárásnak (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 568) | egy tudós elkezdte figyelni a vizilovat, azzal a céllal, hogy addig fogja figyelni, amig meg nem döglik, s akkor tudni fogja, hogy mekkora ideig élt (1920 Nagy Lajos 9472023, 43) | [Thomas Alva] Edison 1889. augusztus 3-án Franciaországba hajózott azzal a céllal, hogy az ottani mozgóképeljárásokat személyesen tanulmányozza (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1b. (birt szjellel, -ból raggal, nu-szerűen) ’vmi végett, vmi érdekében, vmilyen szándékkal’ ❖ adófizetési könnyités czéljából (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A hadeltartás könnyítése és arányosítása czéljából az ország, a régi törvényes gyakorlat szerint, három generalatusra, vagyis kapitányságra osztatik (1885 Thaly Kálmán 8477009, 285) | a kirándulás időpontjában a nápolyi és palermói szállodák tulzsufoltak, a megfelelő helyek biztosítása céljából kérjük a jelentkezési határidőnél még hamarabb jelentkezni (1928 Keleti Újság 2128001, 6) | [a derest a] falusi bírák gyakorta igénybe vették a rend megszilárdítása céljából (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153009, 805).

2. ’az, amire vmit szánnak v. fordítanak, vminek a rendeltetése’ ❖ [az ipartestület olvasótermében történő] felolvasások, leczkék gyakorlati hatásának emeléseül, gépminták és szerszámok gyüjteménye fog egy e’ czélra szolgálandó teremben felállittatni (1843 Pesti Hírlap CD61) | sok dologról még nem tudjuk, hogy „mire jó”, pedig bizonyos, hogy valamire „jónak kell lennie” vagyis valami czéllal, haszonnal kell bírnia (1898 Pauler Ákos 8604001, 341) | Ebben az országban [ti. az Amerikai Egyesült Államokban], amelynek folyton szemére vetik anyagiasságát, üzleti szellemét, adnak legkönnyebben és legtöbbet kulturális célokra (1928 Balassa József CD10) | gyógyászati célra (2000 Természet Világa CD50).

3. (átv is) ’vmely út, utazás, mozgás kitűzött végpontja’ ❖ Meg-éshetik hogy a’ hamis vád és a’ háládatlanság tégedet pállya-futáſodnak tzéljánál várjanak (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 75) | [a hajósok] meg tudják határozni, […] jó széllel mennyi idő alatt érhetnek feltett céljokhoz (1828 Fazekas Mihály C1701, 67) | Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszálló helytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon (1966 Örkény István 9500010, 342) | hol a csillagok fent vannak az égbolton, ott azonnal tudunk a sarkcsillag segítségével tájékozódni: […] így bizton célba érünk (1996 Magyar reformátusok CD1210).

3a. (Sp) ’〈versenyen, edzésen:〉(meghatározott méretű, alakú és borítású) sportpályának az a (győzelmet jelentő,) végcélként kijelölt pontja, vonala, helye, amelyet a versenyző(k)nek el kell érnie’ ❖ A’ Páljafútónak úgy n érdembére; Ha a’ ki-tet tzélra idején elére (1817 Igazság kapuin való általmenetel C2159, 10) | A stafétafutásnál a futók egy rövid botot (stafétabot) adnak át egymásnak és az utolsónak ezzel a bottal kell befutnia a célba (1926 RévaiNagyLex. C5715, 178) | Épp most végződött a kétversztes futam; minden szem az előlhaladó lovastestőrre s mögötte a huszárra meredt, amint végső erejükből szorítva a lovat, épp a célba érnek (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 213) | a szlovákiai triatlon bajnokságon a biztos győztesnek látszó Gabo Baran nem sokkal a cél előtt megcsúszott és elesett (1999 Figyelő CD2601).

4. ’az a pont v. tárgy, amelyet dobással, lövéssel stb. vki v. vmi el akar találni, ill. amelyre vmely dobás, lövés irányul’ ❖ A’ tzélba való lövldözést is nagyon gyakorolják (1789 Gvadányi József C1925, 78) | baltával tudott célba hajítani (1858 Jókai Mór C2249, 133) | hetven bombát dobtak le, melyek meglepő pontossággal mind célba találtak (1942 Déli Hírlap 2121001, 1) | ráérősen köpködött célba meggymagokkal a piac mosakodó macskájára (1985 Békés Pál 1014003, 16) | a szuperpontosnak kikiáltott orosz fegyverek elvétik a célt, és lakóházakat bombáznak (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a 16. századi muskétát] 8-10 kilogrammnyi súlya miatt szabad kézzel nem lehetett célra tartani (1997 Kelenik József CD17).

4a. (msz-szerűen, a tűz! vezényszót megelőzően) (Kat) ’〈vkinek v. vminek a célbavételére való felszólításként〉’ ❖ A min csodálkoztam az, hogy e regulamentumban is szinte [= szintén], mint Gál munkájában, az Auf! és Feuer helyett: czél és tűz! Használtatik mert e forma hamis. A commando-szónak [= parancsszónak] parancsoló módban kell állani: czélozz! tüzelj! (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Cél tűz! hangzik harsányan a vezényszó. A fegyverek dörögve sülnek el, a következő szempillanatban Federoff hang nélkül összerogy (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | „Fegyvert kézbe!” – A katonák Vad, részeg szemmel állnak. „Cél – tűz!” (1921 Kosáryné Réz Lola CD10) | – Meleg még az álgyú? – kiáltotta a pattantyús tizedes. – Jól kihült. Juszka hordja a vizet. – Akkor vigyázz! … Cél! … Tűz! (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 161).

4b. túllő a célon ’a szükségesnél többet tesz v. mond, s ezzel elrontja a helyzetet, túlzásba esik’ ❖ [a tudományos vitában] Liebig túllő a czélon, s nem csak hogy Baco inductióját kárhoztatja, hanem kárhoztat általában minden inductiót (1863 Greguss Ágost C1912, 417) | túllőnek a célon azok, akik az államérdekre való tekintettel a népiskola teljes és feltétlen államosítását követelik (1896 PallasLex. CD02) | Gátlás nélkül ócsárolta volna legszívesebben, ám [a fiú] szomorú hallgatása, lesütött szeme megriasztotta, rádöbbent, hogy talán túllőtt a célon (1969 Csurka István 9096005, 196) | Köztudott, hogy a botrány a legjobb reklámhordozó. Persze vigyázni kell, nehogy túllőjünk a célon, mert abból már nem pusztán botrány, hanem közfelháborodás is lehet (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (kissé rég, átv is) ’célgömb’ ❖ ? e tsalárd nép van fegyvere’ tzéljába (1784 Péczeli József ford.–Voltaire C3443, 50) | Czélrol. (Korn. Fliege). A’ czélnak a’ puska’ végétöl beljebb mintegy 1½ vagy 2 ujnyira épen a’ cső’ közepén kell helyhezve lennie, mert ha az jobbra vagy balra hanyatlik, lövésünk legnagyobb vigyázat mellett is mindenkor jobbra vagy balra fog szolgálni (1829 Pák Dienes 8346003, 10) | Háta mögött kárálni valakire: asszonyoknak való; férfiember szemtől-szembe rágja le a hust a csontjáról, akire kitette a célt (1909 Móricz Zsigmond C3219, 64) | énnekem megmondták, hogy … maga rám tette a célt, kiadta, hogy tartsanak szemmel (1956 Irodalmi Újság júl. 21. C5231, 3).

5a. (kül. a kap, vesz igékkel) (átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vki fegyverét ráirányítja, rászegezi vkire v. vmire(, hogy eltalálja, meglője)〉’ ❖ könnyü vólt nékik … a’ lovasokat tzélba szedni (1778 Bessenyei György¹ C1094, 17) | Egyenesen […] az ifjakat vettem tzélba ezen munkámmal (1808 Pápay Sámuel C3422, VIII) | Czélba kapom az egyik fecskét, és rálövök (1897 Gárdonyi Géza C1845, 40) | [a rinocérosz] fejét kaptam célba, de a lövés eldörrenésével a rinóm nem esett össze, hanem hirtelen megfordult és elvágtatott (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 185) | [1944. december 6-án] a 98. számúból [ti. légiezredből] önállósodó 6 Liberator 12 órakor dobta le bombaterhét Sopronra, szándéka szerint az állomásokat véve célba (1994 Hárs József CD52) | [az] aranyér elleni kenőcs és kúp […] sajtóhirdetései […] egyrészt az orvosokat, másrészt a 45–65 év közötti korosztályt és a terhes nőket veszik célba (2000 Médiafigyelő CD2603).

5b. (kül. a vesz szóval) ’〈annak kif-ére, hogy vki támadását, gúnyolódását, bántó szándékát ráirányítja vkire(, hogy fájdalmat okozzon)〉’ ❖ vedd tzélba dühös gyanuságoddal az ö szerentsétlen Attyát is (1793 Bartsai László ford. C6195, 26) | XIV. Lajos örömest olvasta az tet tzélba vett gúnyolódó írásokat (1824 Pucz Antal C3540, 71) | bizony nem átallja, hogy célba ne vegyen bizonyos nőtlen kollégákat (1923 Füst Milán CD10) | jaj annak, kit [Hans Koessler] szarkasztikus kedvében célba vett! (1926 Hammerschlag János CD10).

Ö: élet~, köz~, ön~, reklám~, vég~.

ÖU: hadi~, mellék~.

ÖE: ~érés, ~jelző, ~képzet, ~könyvtár, ~lemez, ~sejt, ~tételezés.

Vö. CzF. czél, czélt!; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cél főnév 4A7
1.
az az elérendő, megvalósítandó dolog, helyzet, állapot stb., amelyre vmely törekvés, tevékenység irányul, amit vki v. vmi el akar érni, meg akar valósítani
A’ léleknek, híd-el, illyen az inſége Mélly viſgáláſának tsak illyen a’ vége; Meſſze eſik ö is töbnyire tzéllyától, Valamint a’ ſebes ſolyom prédájától
(1772 Barcsay Ábrahám)
Illy eszme alakítá a munkások’ egyleteit, mellyekben czélul tüzetett ki, a méltányos napszámbért bátorságosítani
(1843 Kemény Zsigmond)
Rövid idő alatt többen is áldoztak a nemes czélra [ti. a magyar tudós társaság alapítására] s csakhamar kétszázötvenezer forint volt együtt
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
házasság céljából
(1913 Braun Róbert)
A modern természettudomány […] épp azzal harcolta ki kétes dicsőségét, hogy eltökélten célra tört
(1986 Csoóri Sándor)
Kimentünk az utcára minden cél nélkül, boldogan
(1990 Lovass Zoltán)
[az individualista szerint] a holista téveszt célt
(1997 Orthmayr Imre)
1a.
vminek az elérésére, megvalósítására irányuló törekvés, szándék
Uram ha lehet még magad’ engesztelni; Tzélom van eltted Kegyelmedet kérni
(1772 Bessenyei György¹)
egybe sereglett a tanulóság […] oly céllal, hogy dr.doktor Stáhlyra ráütnek, mivel azt tartották róla, hogy ő lévén a kolerai-direktor, ő egyenes oka az elzárásnak
(1831 Kazinczy Ferenc)
egy tudós elkezdte figyelni a vizilovat, azzal a céllal, hogy addig fogja figyelni, amig meg nem döglik, s akkor tudni fogja, hogy mekkora ideig élt
(1920 Nagy Lajos)
[Thomas Alva] Edison 1889. augusztus 3-án Franciaországba hajózott azzal a céllal, hogy az ottani mozgóképeljárásokat személyesen tanulmányozza
(1993 A magyarság kézikönyve)
1b. (birt szjellel, -ból raggal, nu-szerűen)
vmi végett, vmi érdekében, vmilyen szándékkal
adófizetési könnyités czéljából
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
A hadeltartás könnyítése és arányosítása czéljából az ország, a régi törvényes gyakorlat szerint, három generalatusra, vagyis kapitányságra osztatik
(1885 Thaly Kálmán)
a kirándulás időpontjában a nápolyi és palermói szállodák tulzsufoltak, a megfelelő helyek biztosítása céljából kérjük a jelentkezési határidőnél még hamarabb jelentkezni
(1928 Keleti Újság)
[a derest a] falusi bírák gyakorta igénybe vették a rend megszilárdítása céljából
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2.
az, amire vmit szánnak v. fordítanak, vminek a rendeltetése
[az ipartestület olvasótermében történő] felolvasások, leczkék gyakorlati hatásának emeléseül, gépminták és szerszámok gyüjteménye fog egy e’ czélra szolgálandó teremben felállittatni
(1843 Pesti Hírlap)
sok dologról még nem tudjuk, hogy „mire jó”, pedig bizonyos, hogy valamire „jónak kell lennie” vagyis valami czéllal, haszonnal kell bírnia
(1898 Pauler Ákos)
Ebben az országban [ti. az Amerikai Egyesült Államokban], amelynek folyton szemére vetik anyagiasságát, üzleti szellemét, adnak legkönnyebben és legtöbbet kulturális célokra
(1928 Balassa József)
gyógyászati célra
(2000 Természet Világa)
3. (átv is)
vmely út, utazás, mozgás kitűzött végpontja
Meg-éshetik hogy a’ hamis vád és a’ háládatlanság tégedet pállya-futáſodnak tzéljánál várjanak
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
[a hajósok] meg tudják határozni, […] jó széllel mennyi idő alatt érhetnek feltett céljokhoz
(1828 Fazekas Mihály)
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszálló helytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon
(1966 Örkény István)
hol a csillagok fent vannak az égbolton, ott azonnal tudunk a sarkcsillag segítségével tájékozódni: […] így bizton célba érünk
(1996 Magyar reformátusok)
3a. (Sp)
〈versenyen, edzésen:〉 (meghatározott méretű, alakú és borítású) sportpályának az a (győzelmet jelentő,) végcélként kijelölt pontja, vonala, helye, amelyet a versenyző(k)nek el kell érnie
A’ Páljafútónak úgy n érdembére; Ha a’ ki-tet tzélra idején elére
(1817 Igazság kapuin való általmenetel)
A stafétafutásnál a futók egy rövid botot (stafétabot) adnak át egymásnak és az utolsónak ezzel a bottal kell befutnia a célba
(1926 RévaiNagyLex.)
Épp most végződött a kétversztes futam; minden szem az előlhaladó lovastestőrre s mögötte a huszárra meredt, amint végső erejükből szorítva a lovat, épp a célba érnek
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
a szlovákiai triatlon bajnokságon a biztos győztesnek látszó Gabo Baran nem sokkal a cél előtt megcsúszott és elesett
(1999 Figyelő)
4.
az a pont v. tárgy, amelyet dobással, lövéssel stb. vki v. vmi el akar találni, ill. amelyre vmely dobás, lövés irányul
A’ tzélba való lövldözést is nagyon gyakorolják
(1789 Gvadányi József)
baltával tudott célba hajítani
(1858 Jókai Mór)
hetven bombát dobtak le, melyek meglepő pontossággal mind célba találtak
(1942 Déli Hírlap)
ráérősen köpködött célba meggymagokkal a piac mosakodó macskájára
(1985 Békés Pál)
a szuperpontosnak kikiáltott orosz fegyverek elvétik a célt, és lakóházakat bombáznak
(1994 Magyar Hírlap)
[a 16. századi muskétát] 8-10 kilogrammnyi súlya miatt szabad kézzel nem lehetett célra tartani
(1997 Kelenik József)
4a. (msz-szerűen, a tűz! vezényszót megelőzően) (Kat)
〈vkinek v. vminek a célbavételére való felszólításként〉
A min csodálkoztam az, hogy e regulamentumban is szinte [= szintén], mint Gál munkájában, az Auf! és Feuer helyett: czél és tűz! Használtatik mert e forma hamis. A commando-szónak [= parancsszónak] parancsoló módban kell állani: czélozz! tüzelj!
(1848 Kossuth Hírlapja)
Cél tűz! hangzik harsányan a vezényszó. A fegyverek dörögve sülnek el, a következő szempillanatban Federoff hang nélkül összerogy
(1877 Mikszáth Kálmán)
„Fegyvert kézbe!” – A katonák Vad, részeg szemmel állnak. „Cél – tűz!”
(1921 Kosáryné Réz Lola)
– Meleg még az álgyú? – kiáltotta a pattantyús tizedes. – Jól kihült. Juszka hordja a vizet. – Akkor vigyázz! … Cél! … Tűz!
(1951 Jankovich Ferenc)
4b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
túllő a célon
a szükségesnél többet tesz v. mond, s ezzel elrontja a helyzetet, túlzásba esik
[a tudományos vitában] Liebig túllő a czélon, s nem csak hogy Baco inductióját kárhoztatja, hanem kárhoztat általában minden inductiót
(1863 Greguss Ágost)
túllőnek a célon azok, akik az államérdekre való tekintettel a népiskola teljes és feltétlen államosítását követelik
(1896 PallasLex.)
Gátlás nélkül ócsárolta volna legszívesebben, ám [a fiú] szomorú hallgatása, lesütött szeme megriasztotta, rádöbbent, hogy talán túllőtt a célon
(1969 Csurka István)
Köztudott, hogy a botrány a legjobb reklámhordozó. Persze vigyázni kell, nehogy túllőjünk a célon, mert abból már nem pusztán botrány, hanem közfelháborodás is lehet
(1997 Magyar Hírlap)
5. (kissé rég, átv is)
?
e tsalárd nép van fegyvere’ tzéljába
(1784 Péczeli József ford.Voltaire)
Czélrol. (Korn. Fliege). A’ czélnak a’ puska’ végétöl beljebb mintegy 1½ vagy 2 ujnyira épen a’ cső’ közepén kell helyhezve lennie, mert ha az jobbra vagy balra hanyatlik, lövésünk legnagyobb vigyázat mellett is mindenkor jobbra vagy balra fog szolgálni
(1829 Pák Dienes)
Háta mögött kárálni valakire: asszonyoknak való; férfiember szemtől-szembe rágja le a hust a csontjáról, akire kitette a célt
(1909 Móricz Zsigmond)
énnekem megmondták, hogy … maga rám tette a célt, kiadta, hogy tartsanak szemmel
(1956 Irodalmi Újság júl. 21.)
5a. (kül. a kap, vesz igékkel) (átv is)
〈annak kif-ére, hogy vki fegyverét ráirányítja, rászegezi vkire v. vmire(, hogy eltalálja, meglője)
könnyü vólt nékik … a’ lovasokat tzélba szedni
(1778 Bessenyei György¹)
Egyenesen […] az ifjakat vettem tzélba ezen munkámmal
(1808 Pápay Sámuel)
Czélba kapom az egyik fecskét, és rálövök
(1897 Gárdonyi Géza)
[a rinocérosz] fejét kaptam célba, de a lövés eldörrenésével a rinóm nem esett össze, hanem hirtelen megfordult és elvágtatott
(1927–1930 Kittenberger Kálmán)
[1944. december 6-án] a 98. számúból [ti. légiezredből] önállósodó 6 Liberator 12 órakor dobta le bombaterhét Sopronra, szándéka szerint az állomásokat véve célba
(1994 Hárs József)
[az] aranyér elleni kenőcs és kúp […] sajtóhirdetései […] egyrészt az orvosokat, másrészt a 45–65 év közötti korosztályt és a terhes nőket veszik célba
(2000 Médiafigyelő)
5b. (kül. a vesz szóval)
〈annak kif-ére, hogy vki támadását, gúnyolódását, bántó szándékát ráirányítja vkire(, hogy fájdalmat okozzon)
vedd tzélba dühös gyanuságoddal az ö szerentsétlen Attyát is
(1793 Bartsai László ford.)
XIV. Lajos örömest olvasta az tet tzélba vett gúnyolódó írásokat
(1824 Pucz Antal)
bizony nem átallja, hogy célba ne vegyen bizonyos nőtlen kollégákat
(1923 Füst Milán)
jaj annak, kit [Hans Koessler] szarkasztikus kedvében célba vett!
(1926 Hammerschlag János)
ÖU: hadicél, mellékcél
ÖE: célérés, céljelző, célképzet, célkönyvtár, céllemez, célsejt, céltételezés
Vö. CzF. czél, czélt!; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások