akkord¹ fn 3A1

1. (Zene) ’több különböző magasságú hang egyidejű megszólaltatásakor létrejövő hangzat’ ❖ Hallatik egy accord mindenféle instrumentumokkal (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Schikaneder C1329, 448) | egyik fele megkezdi a két hangból álló rövid tételt, a másik fele pedig hasonló kéthangú tétellel bevégzi, ugy hogy e négy hang együtt akkordot […] képez (1861 Rosty Pál 8397003, 20) | bár zenész nem vagyok – de a disharmoniát észrevettem, s hogy nem moll, hanem a legerősb dur akkordokból játszottak, szinte kétségtelen lőn (1879 Hamary Dániel 8179001, 4) | a G-dúr akkordnak közvetlen Desz-dúr mellé helyezését (1955 Kodály Zoltán 9341026, 466) | az egymás után következő harmóniák úgynevezett funkciós rendje alapján az egy zeneműben szereplő akkordok háromféle funkciót töltenek be (1982 Odrovics Imre 2028011, 328).

2. ’esemény(sor), ill. kapcsolat vmely mozzanata’ ❖ A nyomor úr. Az igazság nem a mienk. Az akaratunk se a mienk. Csupán a végső akkord más (1905 Juhász Gyula¹ 9284819, 60) | másik nyugalmas pont a befejezés – egy méla és édesen fájó akkord (1914 Karinthy Frigyes 9309010, 27) | Ez a szomorú eset – mondta –, aminek utolsó akkordjai most játszódnak le előttünk (1932 Szathmári Sándor 9641003, 263) | A második világháború bevezető akkordjai még csak távolról szűrődtek be Európába (1982 Berend T. Iván 9049006, 353).

3. ’különálló dolgok, részek összhatása, együttes (esztétikai) hatása (a befogadóra)’ ❖ tények és tárgyak tökéletes akkordjára lett volna szüksége (1889 Justh Zsigmond 8213009, 378) | Annak idején szerette magát elringattatni az illatszerművészet akkordjai által (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 106).

Ö: alap~, záró~.

ÖU: vég~.

ÖE: ~hangszer.

Vö. ÉrtSz. akkord¹; TESz. akkord²; ÉKsz. akkord¹; IdSz.

akkord¹ főnév 3A1
1. (Zene)
több különböző magasságú hang egyidejű megszólaltatásakor létrejövő hangzat
Hallatik egy accord mindenféle instrumentumokkal
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Schikaneder)
egyik fele megkezdi a két hangból álló rövid tételt, a másik fele pedig hasonló kéthangú tétellel bevégzi, ugy hogy e négy hang együtt akkordot […] képez
(1861 Rosty Pál)
bár zenész nem vagyok – de a disharmoniát észrevettem, s hogy nem moll, hanem a legerősb dur akkordokból játszottak, szinte kétségtelen lőn
(1879 Hamary Dániel)
a G-dúr akkordnak közvetlen Desz-dúr mellé helyezését
(1955 Kodály Zoltán)
az egymás után következő harmóniák úgynevezett funkciós rendje alapján az egy zeneműben szereplő akkordok háromféle funkciót töltenek be
(1982 Odrovics Imre)
2.
esemény(sor), ill. kapcsolat vmely mozzanata
A nyomor úr. Az igazság nem a mienk. Az akaratunk se a mienk. Csupán a végső akkord más
(1905 Juhász Gyula¹)
másik nyugalmas pont a befejezés – egy méla és édesen fájó akkord
(1914 Karinthy Frigyes)
Ez a szomorú eset – mondta –, aminek utolsó akkordjai most játszódnak le előttünk
(1932 Szathmári Sándor)
A második világháború bevezető akkordjai még csak távolról szűrődtek be Európába
(1982 Berend T. Iván)
3.
különálló dolgok, részek összhatása, együttes (esztétikai) hatása (a befogadóra)
tények és tárgyak tökéletes akkordjára lett volna szüksége
(1889 Justh Zsigmond)
Annak idején szerette magát elringattatni az illatszerművészet akkordjai által
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
ÖU: végakkord
ÖE: akkordhangszer
Vö. ÉrtSz. akkord¹; TESz. akkord²; ÉKsz. akkord¹; IdSz.

Beállítások