célozás (4A) l. célzás

célzás fn 4Acélozás (rég)

1. ’a céloz igével kifejezett cselekvés’ ❖ erszényével, eszével, ’s titkokra való czélózásával (1776 Csokonai József 7503002, 18).

2. (burkolt v. közvetett) utalás (vmire)’ ❖ ha már a’ hollót meg-lni nem akarjátok, tanátsolom, úgy tartaſsék, hogy kzttetek [ti. a baglyok között] mint-egy rizet alatt legyen, ’s reá úgy vigyázatok, mint ellenségre, ’s minden tzélozáſit jól eſzetekben tartſátok; mert nékem ez a’ holló álnok állatnak tetzik, és hozzánk való jövetele által is nagy tſalárdságot látok (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 223) | elbeszélésem távol lévén minden politicai czélzástól (1845 Eötvös József 8126001, 17) | elértette a czélzást (1872 Tolnai Lajos C4207, 116) | a szegénységre való tapintatlan célzás hibájába estem (1910 Lányi Viktor ford.–Heine 9381005, 400) | [Gulácsi] elvállalta a címlap megcsinálását, anyja nagy kerülőkkel ekkor is tett célzásokat a pénzre, de nyiltan egyikünk se beszélt róla (1931 Kassák Lajos 9314011, 196) | félreérthetetlen célzás (1956 Nagy Péter² 2005037, 183) | sokat sejtető célzásokat potyogtatott el bizonyos titkokról (1988 Lengyel Péter 9397008, 301).

3. (rég) ’vmire irányuló törekvés, szándék, ill. elérendő cél’ ❖ Láthatni a’ ráknak meg-kéſzítéséről az emberek’ guſtusaikhoz és állapotjaikhoz alkalmaztatva a’ Szakáts könyvekben ſok egyéb módokat-is, a’ mellyeket a’ rövidségre való tzélozás ide által-irnom nem enged (1787 Mátyus István C3069, 382) | E’ szövetséget … felbonthatni, leve Adolphine’ fő czélzása (1832 Nefelejcs C3313, 108) | a törvénynek czélzása a letartóztatott leveleknek tulajdonosi kézhez juttatása (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | E nyilatkozatban rejlik egyik főelve a királyságnak, melly elv, valódi értelme és czélzása szerint, ugyanaz maradván, csak a különféle állapotok és viszonyoknak megfelelőleg alkalmaztatik különféleképen és hajtatik végre (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

4. (birtokszóként) (rég, Irodt is) ’vmely műalkotásban kifejeződő (írói) szándék, cél; célzat’ ❖ Ezen irás’ czélja, ’s czélzása czime által már pontosan ki van jelelve (1833 Szemlélő ford. 8664001, 7) | Egy lélek-rajzot adok itt az olvasó’ kezébe. Czélzása komoly, ’s oda megy ki, hogy erős akarattal minden aljast le lehet győzni (1836 Jósika Miklós C2354, I) | [Jósika Miklós Élet és tündérhon című művének előszavában] kiemeli művei czélzásának tiszta erkölcsiségét s azon forró óhajtását, hogy regényei által ne csak mulattasson, hanem használjon is (1916 Dézsi Lajos CD55).

Vö. CzF. czélozás, czélzás; ÉrtSz.; TESz. cél; ÉKsz.

célozás lásd célzás
célzás főnév 4A
célozás 4A (rég)
1.
a céloz igével kifejezett cselekvés
erszényével, eszével, ’s titkokra való czélózásával
(1776 Csokonai József)
2.
(burkolt v. közvetett) utalás (vmire)
ha már a’ hollót meg-lni nem akarjátok, tanátsolom, úgy tartaſsék, hogy kzttetek [ti. a baglyok között] mint-egy rizet alatt legyen, ’s reá úgy vigyázatok, mint ellenségre, ’s minden tzélozáſit jól eſzetekben tartſátok; mert nékem ez a’ holló álnok állatnak tetzik, és hozzánk való jövetele által is nagy tſalárdságot látok
(1780 Patay Sámuel ford.)
elbeszélésem távol lévén minden politicai czélzástól
(1845 Eötvös József)
elértette a czélzást
(1872 Tolnai Lajos)
a szegénységre való tapintatlan célzás hibájába estem
(1910 Lányi Viktor ford.Heine)
[Gulácsi] elvállalta a címlap megcsinálását, anyja nagy kerülőkkel ekkor is tett célzásokat a pénzre, de nyiltan egyikünk se beszélt róla
(1931 Kassák Lajos)
félreérthetetlen célzás
(1956 Nagy Péter²)
sokat sejtető célzásokat potyogtatott el bizonyos titkokról
(1988 Lengyel Péter)
3. (rég)
vmire irányuló törekvés, szándék, ill. elérendő cél
Láthatni a’ ráknak meg-kéſzítéséről az emberek’ guſtusaikhoz és állapotjaikhoz alkalmaztatva a’ Szakáts könyvekben ſok egyéb módokat-is, a’ mellyeket a’ rövidségre való tzélozás ide által-irnom nem enged
(1787 Mátyus István)
E’ szövetséget … felbonthatni, leve Adolphine’ fő czélzása
(1832 Nefelejcs)
a törvénynek czélzása a letartóztatott leveleknek tulajdonosi kézhez juttatása
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
E nyilatkozatban rejlik egyik főelve a királyságnak, melly elv, valódi értelme és czélzása szerint, ugyanaz maradván, csak a különféle állapotok és viszonyoknak megfelelőleg alkalmaztatik különféleképen és hajtatik végre
(1848 Kossuth Hírlapja)
4. (birtokszóként) (rég, Irodt is)
vmely műalkotásban kifejeződő (írói) szándék, cél; célzat
Ezen irás’ czélja, ’s czélzása czime által már pontosan ki van jelelve
(1833 Szemlélő ford.)
Egy lélek-rajzot adok itt az olvasó’ kezébe. Czélzása komoly, ’s oda megy ki, hogy erős akarattal minden aljast le lehet győzni
(1836 Jósika Miklós)
[Jósika Miklós Élet és tündérhon című művének előszavában] kiemeli művei czélzásának tiszta erkölcsiségét s azon forró óhajtását, hogy regényei által ne csak mulattasson, hanem használjon is
(1916 Dézsi Lajos)
Vö. CzF. czélozás, czélzás; ÉrtSz.; TESz. cél; ÉKsz.

Beállítások