cenege (6B) l. cinege

cinege fn 6Bcenege (nyj) , cinige (nyj)

1. (Áll is) ’Európán kívül főként Afrikában és Ázsia egyes részein honos, rendsz. a fák lombkoronaszintjében tartózkodó, gyakr. tarka színezetű, apró termetű, mozgékony rovarevő madár, kül. széncinege’ ❖ [A királyi vadászaton] tiz és egynehány erdei sneffet [= szalonkát], ’s nyúlat löttek, és egy tzinegét (1792 Magyar Hírmondó C5808, 449) | az isten őrözze meg tüztől, viztől, dühüs czėnėgétől (1862 Vadrózsák C2827, 370) | Czinigének való ily rossz lépre menni (1888 Jeszenszky Danó C2225, 167) | Tavaszkor megszólal a czinege. […] A szőlősgazda megérti. Azt mondja neki az a kis madár: Nyitni-kék, nyitni-kék, nyitni-kék! (1901 Herman Ottó CD34) | A barkóscinege mozgása emlékeztet a cinegékére, ügyesen kúszik, kapaszkodik a nádszálakon, de rendszertanilag a papagájcsőrű cinegékhez tartozik, nem rokona tehát a szén- és kék cinegének (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’〈ilyen rovarevő madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Parus. Tzinege (1780 Molnár János C3200, 69) | A kék czinege. Parus coeruleus L. (1899 Chernel István CD34) | Kormosfejű cinege (Parus montanus) (1998 Tények könyve CD37).

2. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Áll) ’〈az ilyen madarakhoz megjelenésükben hasonló, kis termetű, rovarevő énekes madarak – ma már nem a cinegefélék családjába sorolt – fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Hoszszúfarkú Czinke, Czinege. P. [= Parus] caudatus (1799 Főldi János C6339, 177) | Szakállas czinege (Panurus biarmicus) (1898 Chernel István CD34).

3. (jelzőként) (irod) ’vékony, cingár 〈ember〉’ ❖ Jánoska hogy feláll, nagyot nyujtózik. Széles válla egyszerre megnő, magas termete lenn hagyja a cinege cimborákat (1910 Móricz Zsigmond C5283, 252) | A kapu előtt autótaxi áll meg, cinege emberke száll ki belőle (1931 Nagy Lajos 9472014, 95) | Valamikor cinege kisgyerek volt, kolduló cérnahanggal (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: függő~, szén~.

ÖE: ~dal, ~fogó, ~hang, ~madár, ~termetű, ~testű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cenege lásd cinege
cinege főnév 6B
cenege 6B (nyj)
cinige 6B (nyj)
1. (Áll is)
Európán kívül főként Afrikában és Ázsia egyes részein honos, rendsz. a fák lombkoronaszintjében tartózkodó, gyakr. tarka színezetű, apró termetű, mozgékony rovarevő madár, kül. széncinege
[A királyi vadászaton] tiz és egynehány erdei sneffet [= szalonkát], ’s nyúlat löttek, és egy tzinegét
(1792 Magyar Hírmondó)
az isten őrözze meg tüztől, viztől, dühüs czėnėgétől
(1862 Vadrózsák)
Czinigének való ily rossz lépre menni
(1888 Jeszenszky Danó)
Tavaszkor megszólal a czinege. […] A szőlősgazda megérti. Azt mondja neki az a kis madár: Nyitni-kék, nyitni-kék, nyitni-kék!
(1901 Herman Ottó)
A barkóscinege mozgása emlékeztet a cinegékére, ügyesen kúszik, kapaszkodik a nádszálakon, de rendszertanilag a papagájcsőrű cinegékhez tartozik, nem rokona tehát a szén- és kék cinegének
(1995 Magyarország állatvilága)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll)
〈ilyen rovarevő madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉
Parus. Tzinege
(1780 Molnár János)
A kék czinege. Parus coeruleus L.Linnaeus
(1899 Chernel István)
Kormosfejű cinege (Parus montanus)
(1998 Tények könyve)
2. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, Áll)
〈az ilyen madarakhoz megjelenésükben hasonló, kis termetű, rovarevő énekes madarak – ma már nem a cinegefélék családjába sorolt – fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Hoszszúfarkú Czinke, Czinege. P. [= Parus] caudatus
(1799 Főldi János)
Szakállas czinege (Panurus biarmicus)
(1898 Chernel István)
3. (jelzőként) (irod)
vékony, cingár 〈ember〉
Jánoska hogy feláll, nagyot nyujtózik. Széles válla egyszerre megnő, magas termete lenn hagyja a cinege cimborákat
(1910 Móricz Zsigmond)
A kapu előtt autótaxi áll meg, cinege emberke száll ki belőle
(1931 Nagy Lajos)
Valamikor cinege kisgyerek volt, kolduló cérnahanggal
(1995 Magyar Hírlap)
ÖE: cinegedal, cinegefogó, cinegehang, cinegemadár, cinegetermetű, cinegetestű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások