cethal fn 2A

1. (kissé rég, irod) ’〈hatalmas termetű hal, ill. vmely képzeletbeli tengeri élőlény megnevezéseként〉’ ❖ meg-döglött a’ tzet-hal, ’s a’ mint a’ Tenger vize nem ſzenvedi a’ dögöt, ki-veté a’ partra Herkuleel együtt (1774 Dugonics András C1484, 30) | Kék-ſzin Iſtenek lakják a’ vizeket, Tengeri Tritonak fújják a’ krteket, Lovak gyanánt ülnek ſzörny Tzet-halakon (1792 Sándor István ford.–Ovidius 7287002, 61) | levének Belőle rémitő torzképek, Oroszlányszáju czethal, sárkány Mely sziklát nyel, torkát kitátván (1847 Tompa Mihály 8484071, 260) | Ugy a magyar, mint más nemzetek hiedelme szerint a föld 3 cethalon nyugszik (1894 PallasLex. CD02) | Az Ur pediglen készitett vala Jónásnak egy hatalmas cethalat s elküldte tátott szájjal hogy benyelné (1938 Babits Mihály 9014106, 7).

2. (kissé rég, Áll) ’az állandó vízi életmódhoz alkalmazkodott, vízszintes farokuszonyú, gyakr. hatalmas termetű emlősállat, amely az elhasznált levegőt a koponya felső részén elhelyezkedő orrnyílásán jellegzetes gőzfelhő formájában bocsátja ki, kül. 〈régen, ill. nem szaknyelvi szövegekben:〉 bálna’ ❖ Kznſéges ſzokásba ment a’ tzet halnak veleje; (ſperma ceti) de ez igen kver és nehezen eméſzthet olaj (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 135) | A’ Hangyászokat, Pikkelyesállatokat, és némelly Czethalakat kivévén, a’ több Emlsállatok Fogasok (1799 Főldi János 7112014, 35) | Az emlősök közt egyedül a bálnák (czethalak) és fajaik lábatlanok (1857 Fáy András¹ C1705, 197) | A ceteket a köznép ma is „cethalaknak” nevezi. Nemcsak mivel kizárólagosan vízben élnek, miként a halak és szárazföldre sohasem jöhetnek ki, hanem azért is, mert orsóalakú testük és uszonyuk felületesen szemlélve a halakra emlékeztet (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, ritk, Áll) ’〈ilyen állatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Közönséges Czethal. B. [= Balaena] Mysticetus (1799 Főldi János C6339, 107).

J: cet.

ÖE: ~bőr, ~csont, ~fogás, ~halászat, ~vadász, ~vadászat, ~velő, ~zsír.

Sz: cethalas.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cet; ÉKsz.; ÚMTsz.

cethal főnév 2A
1. (kissé rég, irod)
〈hatalmas termetű hal, ill. vmely képzeletbeli tengeri élőlény megnevezéseként〉
meg-döglött a’ tzet-hal, ’s a’ mint a’ Tenger vize nem ſzenvedi a’ dögöt, ki-veté a’ partra Herkuleel együtt
(1774 Dugonics András)
Kék-ſzin Iſtenek lakják a’ vizeket, Tengeri Tritonak fújják a’ krteket, Lovak gyanánt ülnek ſzörny Tzet-halakon
(1792 Sándor István ford.Ovidius)
levének Belőle rémitő torzképek, Oroszlányszáju czethal, sárkány Mely sziklát nyel, torkát kitátván
(1847 Tompa Mihály)
Ugy a magyar, mint más nemzetek hiedelme szerint a föld 3 cethalon nyugszik
(1894 PallasLex.)
Az Ur pediglen készitett vala Jónásnak egy hatalmas cethalat s elküldte tátott szájjal hogy benyelné
(1938 Babits Mihály)
2. (kissé rég, Áll)
az állandó vízi életmódhoz alkalmazkodott, vízszintes farokuszonyú, gyakr. hatalmas termetű emlősállat, amely az elhasznált levegőt a koponya felső részén elhelyezkedő orrnyílásán jellegzetes gőzfelhő formájában bocsátja ki, kül. 〈régen, ill. nem szaknyelvi szövegekben:〉 bálna
Kznſéges ſzokásba ment a’ tzet halnak veleje; (ſperma ceti) de ez igen kver és nehezen eméſzthet olaj
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ Hangyászokat, Pikkelyesállatokat, és némelly Czethalakat kivévén, a’ több Emlsállatok Fogasok
(1799 Főldi János)
Az emlősök közt egyedül a bálnák (czethalak) és fajaik lábatlanok
(1857 Fáy András¹)
A ceteket a köznép ma is „cethalaknak” nevezi. Nemcsak mivel kizárólagosan vízben élnek, miként a halak és szárazföldre sohasem jöhetnek ki, hanem azért is, mert orsóalakú testük és uszonyuk felületesen szemlélve a halakra emlékeztet
(1929 Az állatok világa ford.)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, ritk, Áll)
〈ilyen állatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Közönséges Czethal. B. [= Balaena] Mysticetus
(1799 Főldi János)
J: cet
ÖE: cethalbőr, cethalcsont, cethalfogás, cethalhalászat, cethalvadász, cethalvadászat, cethalvelő, cethalzsír
Sz: cethalas
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cet; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások