chorvat l. horvát

horvát mn és fn  chorvat (rég)

I. mn

1. ’többségében Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő 〈nép(csoport)〉’ ❖ Magyar, Horvát és Német nemzetbl álló Polgárſág (1780 Magyar Hírmondó C0268, 337) | a horvát nép, mellyel annyi századokon kezet fogva annyi bajjal férfiasan megvívtunk (1843 Eötvös József 8126050, 149) | A Piasztok a X. század végén egyesítették a polján, ljandi és viszlyán (fehér horvát) törzseket, országukat 1000 előtt Sclavaniának nevezték, mint minden szlávok lakta területet, s csak 1000 táján jelenik meg a Polonia országnév, jeleként annak, hogy létrejött a „lengyel” nép (1982 Györffy György C6898, 297) | Zlatko Lagumdzsija a marsall [ti. Tito] példáját követve egyfajta „kis Jugoszláviává” szeretné kovácsolni Bosznia-Hercegovinát. Melyben a bosnyák többség dominanciája mellett békében élhet a szerb és a horvát kisebbség is (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ Horvát Radivoj-is fegyverét ki-vonta, Még ez-is felette ſok pogány vért onta (1777 Kónyi János C2731, 95) | apám horvát eredetü volt (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 25) | [Thököly Imre] a horvát rendeket is felszólította szabadságuk védelmére (1889 Angyal Dávid CD55) | A néni egy Dráva menti horvát asszonyság volt, aki korán özvegységre jutott, és odahaza csizmában és bekecsben járt (1913 Krúdy Gyula CD54) | a horvát származású Simon asztalosként dolgozott (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 566).

2. ’E néppel v. Horvátországgal kapcs.’

2a. ’e nép által v. Horvátországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ a’ Fhertzegek, Hientz vagy is Horvát Paraſzt ruhában [mentek a bálba] (1783–1784 Barcsay Ábrahám 7206001, 542) | a rác és horvát kétágú vasvilla (1849 Sárosi Gyula 8404001, 98) | ott, ahol a magyar népművészetre a szlovák, a román, a sváb, a szerb v. a horvát népművészet érezteti hatását (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 60) | szlovén és horvát eredetű fogyasztási cikkek (1990 Magyar Nemzet jan. 16. C8365, 2) | a Dubrovnikban őrzött ereklyét [ti. Szent István koponyaereklyéjét] kulturális emlékként tartják nyilván, így az a horvát kultúra része, és nem lehet elidegeníteni (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Horvátországban szokásos, ill. 〈vmely sajátosságnak, jellemző dolognak stb.〉 e népből való 〈eredete, származása〉’ ❖ [Frangepán:] ha vitézeim gyepre állíthatom És a véres hartzra őket rá biztatom Mit ér a Horvát kard én is meg mutatom (1792 Etédi Sós Márton C1639, 185) | a felingerlett tót vagy horvát indulatosság (1835 Széchenyi István CD1501) | [a fiumei] sötét babonák horvát eredetre vezethetők vissza (1892 Budapesti Hírlap márc. 17. C4739, 13) | Az országos kormányzattal és a király állandó helyettesítésével külön királyi főtisztviselőt bizott meg Kálmán, akit a nép – régi horvát szokás szerint – bánnak nevezett (1928 Hóman Bálint CD42) | Ante Jelavic összehívta szombatra boszniai horvát testvéreit Mostarba, a horvát nacionalizmus helyi fellegvárába (2001 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e néppel v. Horvátországban megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ A horvát háború […] az austriai udvari párt által előidézett reactio háborúja (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | horvát kiegyezés (1893 Magyar írók élete CD27) | [Komnénosz Alexiosz] a horvát eseményekről hírt véve, a délitáliai harcokban őt hűségesen támogató Gotfrid melfi grófot […] Dalmácia császári helytartójává nevezte ki (1928 Hóman Bálint CD42) | A horvát önállóság […] a történeti közjogban, a társországi tradíciókban gyökerezett (1991 Diószegi István 2037017, 1515) | A horvát függetlenség kikiáltása után kérdéses volt a további fejlődés (2000 Niederhauser Emil CD58).

3. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a szerbbel és a bosnyákkal közeli rokonságban álló 〈nyelv(járás), nyelvváltozat〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ [a gyermekeknek szóló könyvek] a tanításnak új rend-ſzabása ſzerént, Magyar, Deák, Horvát és Tót nyelvenn írattattak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 128) | az egyiknek [ti. csendőrnek] a három közül horvát hangzásu neve levén, Póra magát megadni vonakodott (1860 Vasárnapi Újság CD56) | tiszta horvát kiejtéssel (1883 Budapesti Hírlap dec. 10. C4730, 5) | [a 19. században a horvát] irodalom új nyelven indult meg: a horvát dialektusok helyett a délszerb štokavštinában, melyet már 1814 óta Karadžić hirdetett (1912 RévaiNagyLex. C5701, 409) | a horvát szavak kiejtési szabályai a magyar nyelvű olvasót szolgálják [A horváth irodalom története című műben] (1996 Új Könyvek CD29).

3a. (ritk) ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ a’ cs et cz-t tsak a’ tulajdon nevekben szükség, talán a’ régiség miatt is megtartanunk; – szintén így, a horvát eredetű nevekben, a’ cs vagy ts helyett, a ch-t (1808 Czinke Ferenc C1230, 38) | A horvát eredetüket […] elárúló szláv nyelvemlékekben mindenekelőtt felötlik az ó-szláv orrhangok hiánya (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A mellékletekből többek között a falu [ti. Fertőhomok] 18–19. századi jobbágycsaládjait és telkük nagyságát, a sokszor horvát eredetű határ- és dűlőneveket, a lakosság és lakóházak számának alakulását ismerhetjük meg (2003 Krisch András CD52).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Velentzébenn egygy Stulli Joachim nevezet Minorita Szerzetes Pap, 3 ſzakaſzokból álló Horvát, Olaſz és Deák ſzó-tárt szándékozik világra botsátani (1782 Magyar Hírmondó C0270, 311) | [Scaranelli úrnak] most azon ötlete jött, hogy horvát versek helyett magyar verseket énekeltessen (1842 Pesti Hírlap CD61) | egy latin-horvát szótárt (Lexicon latinoillyricum) és egy horvát nyelvtant (Grammatica croatica) [is írt a 17–18. században élt Pavao Ritter Vitezović] (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hamvas Béla népszerű olvasmány Kis-Jugoszláviában. [...] Az összes eddig megjelent mű szerb és horvát fordításai és az utóbbi években országszerte megalakult Hamvas-olvasókörök jelzik ezt (1996 Magyar Hírlap CD09).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [a Littorale, vagyis a Magyar Tengermellék eredeti lakosai] el-Oloſzosodtak, hogy kivált egymás’ Társaságában többet olaſzul mint horváthul beſzélnek (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 257) | Egy őrmester volt a cirkáló csapat vezetője. Az horvátul kiabált a cigányra (1888 Jókai Mór CD18) | Úgy hallani, mintha horvátul énekelnének, s látni, harmonikás is áll a csoportban (1935 Kassák Lajos CD10) | Amikor Horvátországban volt dolgom, megtanultam horvátul (2002 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ a’ felsőbb kormányszékeknél horvát irományaik fordítására egy horvát tolmácsot rendszeresíteni kegyeskedjék (1842 Pesti Hírlap CD61) | Badalić Hugó, horvát költő […]. Kiváló horvát műfordító. Shakespeare Coriolánját és Goethe Faustját mintaszerüen fordította (1911 RévaiNagyLex. C5698, 407) | [a] ružna szóval egy Strindberg-regény véletlenül hozzám sodródott horvát fordításának böngészgetése közben találkoztam: a német fordításban – amelyből a horvát fordító nyilván dolgozott – e szó megfelelője hässlich volt (1963 Moór Elemér C5903, 207).

4. ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Horvátországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ A Bétsi Deák Ujſág-levelekbl ím közlöm moſt Horvát Károlyvárnak Szabad Királyi városſá létének állapatját (1781 Magyar Hírmondó C0269, 728) | Reménylük, hogy a’ Horváth vég-vidékeken ismét egy ideig békeſség léſzen (1789 Magyar Merkurius C0341, 377) | A’ végek, és a’ horvát tartomány, ’S a’ gazdag alföld, mind ohajtjuk őt (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 249) | Magyarország keskeny csík volt a horvát tengerparttól a Felső-Tiszáig (1939 Cs. Szabó László CD10) | Adriai nyár a horvát viharban[.] A szigeteken át menekültek haza a turisták (1995 Népszava aug. 16. C7460, 10) | Ha pedig egyszer végre meglesz az autópálya a horvát határig – talán 2015-ig –, akkor az utazás időtartama akár a felére csökkenhet (2001 Magyar Hírlap CD09).

4a. (kötött szókapcsolat részeként faj-, alfaj- v. fajtanévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen (ős)honos, ill. onnan származó, ott kitenyésztett v. termesztett 〈állat v. növény〉’ ❖ A’ Szenet Velentzébe és Anconába viſzik. Magyar Orſzági ’s Horváth Marhával is vagyon itt Kereskedés, de nem nagy (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 259) | Horvát fenyő v. bérci fenyő (növ., Pinus Mughus Scop.), l. Törpe fenyő (1895 PallasLex. CD02) | a horvát mókus sötétebb színét már Wettstein előtt észlelték (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Horvát juhászkutya (Hrvatski očar). Közepes termetű, nyájőrző kutya; őrző-védő ebnek is használják (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | horvát pacsirtafű P. [= Polygala] alpestris subsp. croatica (1998 Növényneveink C6120, [198]).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Horvátország területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ [Magyarország népességéhez] hozzá számlállyuk a’ Temesi bánságbéli határ őrzőket (171,000.) b) a’ Horvát bánságbélieket (75,000.) (1817 Fejér György C5482, 33) | a horvátok minden kigondolhatót elkövettek, hogy Dalmatiát a Jellacsich és Gaj által tervezett dicsőséges horvát birodalomba belévonják (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [A magyar hódítás és Kálmán 1102-ben történő királlyá koronázása után] a horvát királyság nem vált részévé a magyar királyságnak, Horvátország nem tartománya, hanem közös fő alatt álló társországa lett Magyarországnak, de az uralkodó személyének közössége a két királyságot szerves kormányzati egységbe, egy államba forrasztotta össze (1928 Hóman Bálint CD42) | [1941.] április 10. – Az usztasák kikiáltják a Független Horvát Államot, amely magában foglalja Bosznia-Hercegovinát (1991 Tények könyve CD37) | [Hazánk] kezdettől fogva szimpátiával kísérte figyelemmel és támogatta a Horvát Köztársaság önálló nemzetállammá válása, fejlődése érdekében tett erőfeszítéseit (2003 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ 200 vég-vidéki Horvát katonák mentenek Tseh országból azonn [ti. Sopronon] kereſztl haza felé (1780 Magyar Hírmondó C0268, 603) | Jó lesz Jellacsicsot tenni horvát bánnak, Mert ez szót nem fogad a magyar kormánynak (1849 Sárosi Gyula 8404001, 91) | A mostani háború kitörése óta öt új pénz jelent meg Európában: a szlovák korona, a lengyel főkormányzósági złoty, a szerb dinár, a horvát kuna és az ukrán karbonavec [!] (1942 Népszava ápr. 29. C7510, 9) | A napokban a horvát szábor, vagyis a horvát parlament által is elfogadásra kerül a horvát kormány és a horvát labdarúgó-szövetség általi, a magyar-horvát közös pályázat [ti. az Európa-bajnokság rendezésére] támogatására irányuló kezdeményezés (2005 Országgyűlési Napló CD62).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ [a bécsi] Horvát Szémináriumnak Igazgatója, Kumuri Bedekovics Kázmér Zábrági [!] Káptalanbéli Kanonok Ur, 56 esztends korábann életének végét érte (1782 Magyar Hírmondó C0270, 291) | Szerb-horvát-bolgár néprajz. [...] Iványi István: A szabadkai bunyeváczok és szokásaik [...]| Gönczy Ferencz : Muraközi horvát ballada (1896 Munkácsi Bernát C5294, 17) | Horvát nap lesz szombaton Budapesten, az Almássy Téri Szabadidőközpontban (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő nép(csoport)’ ❖ [a nadályfű gyökerét] ütött és ſzakadt tagokra nagy haſzonnal a’ Horvátok vagy Croatuſok applicálják (1775 Csapó József C1252, 197) | a’ Slovenekböl valók a’ fejér Chorvátok, és Serbek (1783 Molnár János C0292, 506) | S itt sem állapodott meg Heráklius. A Kárpátok északi részén, az Oder és Visztula partjain a vendek és szlovenek szövetsége lakott, chorvatok, crobatok vagy kroatok (horvátok) neve alatt, mi „hegylakókat” jelent (1856 Pesti Napló szept. 30. C8638, [3]) | későbbi zágrábi érsek, Strossmayer [...] a magyarság iránti állandó bizalmatlanságával egyik előkészítője a keserű jövőnek, mely a horvátot a magyartól elszakítva a szerb önkénynek és szelidíthetlen erőszaknak szolgáltatta ki (1933 Szekfű Gyula CD42) | a magyarországi horvátok nevében azzal a kéréssel fordulok a tisztelt Kormányhoz, hogy ismerje el az önálló, független, szabad Horvátországot (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Meg-kapja a’ Horvát török’ fijatskáját, Honaly alatt viſzi, mint ſas nyulatskáját (1777 Kónyi János C2731, 126) | Drapernak írtunk, nem tudna-e valami horvátot vagy szerbet nyelvmesterül recommendálni (1859 Tanárky Gyula 8460006, 49) | – Hát azt tudja-e valaki, kik vonultak azon az úton? [...] – A Jellasics horvátjai (1937 Németh László² 9485005, 170) | két boszniai horvátra járt rá a rúd: Vlatko Kupreskic és Anto Furudzija [...] Hágában várja perének megkezdését (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a szerbbel és a bosnyákkal közeli rokonságban álló nyelv’ ❖ Németek kevesen laknak Fiumában, és itt egyébb Nyelvet nem is igen hallani hanem vagy olaſzt, vagy horváthot (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 257) | a’ kapcsolt részek, belügyeikben, tetszés szerint válaszszanak nyelvet, és igy a’ horvátot is (1848 Pesti Hírlap C8016, 136) | [Margalits Ede] fordított horvátból és szerbből (Csengics Szmail aga halála; A rigómezei ütközet; de különösen a Marko királyfiról szóló híres délszláv balladák fordítása) (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 199) | A déli ágat [ti. a szláv nyelvekét] a bolgár, macedón, szerb, horvát és a szlovén képviseli. Ez utóbbi kivételével elég nagy a többi közt a kölcsönös érthetőség (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Ö: szerb~.

ÖU: nagy~.

ÖE: ~barát, ~ellenes.

Sz: horvátság.

Vö. CzF. horvát¹, horvát², horvátul; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.