cifráz ts ige 4a

1. (átv is) ’〈ruhát, használati tárgyat, épületet stb.〉 díszes mintával, cifrázattal ellát, díszít, ill. 〈(dísz)tárgyakkal〉 díszít, ékesít vmit, vkit’ ❖ Szabadság mibl áll, nehéz magyarázni, Sok féle festékkel ſzokták ezt tzifrázni (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 3) | a’ köny, mit jótétünk csillogtat embertársaink szemeiben, dicsőbb ’s maradandóbb fényt kölcsönöz minden ékszereknél, mikkel magunkat czifrázni szoktuk! (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A ködmön] kék selyemmel és bőrzsinórral gazdagon kivirágozva, szirony-munkával cifrázva (1909 Malonyay Dezső 8292019, 310) | mit törődött ő [ti. Shakespeare] históriai korszerűséggel? Anakronizmusokkal cifrázta magát, mint Opheliát virággal, vagy Bottomot szamárfejjel (1964 Szentkuthy Miklós 9664012, 298).

1a. (ritk, átv is) ’〈tárgyat〉 díszként felhelyez vkire v. vmire, ill. 〈mintát〉 díszül rajzol, varr vmire’ ❖ egy ſzajkó, midn a’ pávák vedlettek, felſzedte utánnok a’ tollakat, ’s magára tzifrázta (1789 Mátyási József 7221013, 305) | ha sárba dobnám a pénzedet, vagy magamra czifráznám, bizonyosan jobban megbecsülnél (1860 Kukliné prédikációi ford. C3287, 35) | olyan madarat tud cifrázni a subára, hogy majd megszólal (1934 Móra Ferenc C3203, 18).

1b. ’〈ilyen tárgy v. minta〉 ékesít, díszít vmit’ ❖ Kezét az arany-bot, ’s ívjas Apolló Tzimmere tzifrázá (1789 Molnár János ford.–Homérosz 7448027, 368) | [a csipke mintájában a rózsa] belét hálós rajz cifrázza (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | Kisterenyén még a 20. sz. elején készült sublótot is sötétvörös alapon széles húzott tusolás cifrázta (1980 NéprajziLex. CD47).

2. (tárgy n. is) ’〈dalt, zenét, táncot stb.〉 rögtönzésszerű díszítőelemekkel, cifrázatokkal ad elő’ ❖ Éneklésben szavát reszkedtetni: tzifrázni (1792 Kisded szótár C0816, 47) | cifrázott, aprózta, resze-riszált a leányzó (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | A vércsefejű Paluska az asztal tetejére emelte a harmonikás asszonyt és járta, cifrázta előtte az ördöngös tót táncokat (1916 Kassák Lajos CD10) | [A cigányzenekarban] a cimbalmos is, a prímás is a dallamot játssza, csak mindkettő másként cifrázza (1990 Magyar néprajz CD47).

2a. (hat ragozású igealak tárgy n.) ’ilyen módon énekel, zenél v. táncol’ ❖ A czigány vigan czifrázza, A kunlegény szaporázza (1841–1853 Losonczy László 8277025, 109) | Legott elbocsátotta a derekát [ti. tánc közben Noszty Feri a lányét], aztán már csak előtte cifrázta, szép, formás mozdulatokkal, daliásan, mind a két kezét a csípőjére téve (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312015, 234) | A csalogányok továbbra is megszállottan cifrázzák (1971 Mészöly Miklós 9439004, 768).

2b. (ritk) ’〈díszítőelem zenét, dalt, hangot〉 díszít, ékesít’ ❖ Vízibika buggyok, füttyök, hápogások A pittyet cifrázó fürj-palattyolások (1793–1796 Fazekas Mihály 8138040, 28) | a régi népdalt is számos divatos dallam czifrázza, melyek vajmi ritkán mutatnak valódi népies színezetet (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

3. (pejor) ’〈szöveget〉(feleslegesen) bonyolult szavakkal, kifejezésekkel, stíluselemekkel stb. díszít, ill. 〈történetet, mondanivalót stb.〉 csűrve-csavarva, nem a lényegre térve, kitérőkkel ad elő’ ❖ A’ régi Magyarok nem igen tzifrázták, ékeſsítették beſzédgyeiket (1790 Virágszótár 7248008, 304) | [a hivatalok] franczia szóvirágokkal czifrázták irataikat (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Rozsnyai Dávid történetíró] munkáit a classikusokból vett mondatokkal czifrázta (1906 Magyar írók élete CD27) | az öregek a múlt eseményeit mondogatják, cifrázzák (1973 Ágh István 9004011, 39).

3a. (beleértett hat tárggyal is) ’így beszél, ír’ ❖ bár mikint czifrázzuk is – ugy mond – a’ kérdés röviden ez marad: akarják e a’ T. RR. a’ magyar nemességet, azaz a’ magyar alkotmányt megtartani vagy nem? (1843 Pesti Hírlap CD61) | Eszembe ötlik róla [ti. Katona Józsefről] a magyar paraszt, a ki oly egyszerűen, világosan és természetesen beszél a magához hasonlók közt, és oly érthetetlenül cifrázza, ha úrifélének szónokol vagy épen írni kénytelen (1896 Rákosi Jenő CD44) | [a szónok] egyszerűen szólt, nem cifrázta, nem mondott különféle bibliai idézeteket (1990 Lovass Zoltán 1097001, 173).

3b. (ritk) ’〈bonyolult v. érdekes szó, kifejezés vmely szöveget, ill. motívum vmely történetet〉 díszít, tarkít’ ❖ nem érdekelt az olyan regényhős, aki cifrázó szavakkal, egy oldalon vagy akár öt oldalon akar elintézni életbevágó dolgokat (1930 Krúdy Gyula CD54) | [Dénes László csaknem minden versében] érzékelhető a sötéten látás, a komor alaptónus, amelyet voltaképp csak elfed, cifráz a sok nyelvi játék, stiláris ötlet (1998 Új Könyvek CD29) | Önellentmondások sorozata „cifrázza” [Richler Mordecai] vallomásait (1999 Új Könyvek CD29).

3c. (ritk) ’〈szót〉 cifra káromkodásba foglal’ ❖ Persze, hogy az anyjuk Istenit cifráztam aztán, kikötéssel fenyegetődztem, felhagytak vele (1914 Nyugat CD10) | Csak szájaskodás, ha csunyán Cifrázza az isten nevét (1926 Tóth Árpád 9720052, 184).

4. (rendsz. tagadó szerkezetben, beleértett hat tárggyal) ’körülményeskedve, bonyolultan, ill. apránként, részletekben old meg v. csinál vmit’ ❖ [ha] maradnának azon helyen holmi szállangó méhek; a’ hová a’ Raj szállott vólt … soha se’ tzifrázd, a’ kinn szédelgket füstöld-bé (1782 Veszelszki Antal C4462, 32) | ha ivás közben lélekzetet veszesz, [a pincérek] rád kiáltanak: Le vele gyorsan! ne czifrázd! (1867 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | A nagylány nem cifrázta, maradt a csokinál [ti. azt kért ajándékba] (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’〈körülmény〉 bonyolulttá, nehezen megoldhatóvá tesz vmit’ ❖ A helyzetet csak az cifrázza kissé, hogy Horn Gyula, sőt Bokros Lajos is politikusok (1995 Magyar Hírlap CD09) | Még ennél [ti. 864-nél] korábbi veretek is felbukkannak honfoglalás kori sírokban. […] Cifrázza a dolgot, hogy az előbbi sírban Jámbor Lajos denára II. Lotár itáliai király (945–950) veronai denárával együtt fordult elő (1997 Kristó Gyula CD58) | A szolgáltatásért kért összeg miatt a vállalkozók zöme felháborodott […]. Cifrázza az ügyet, hogy egyesek szerint erre a tevékenységre a városban nincs is szükség (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: fel~, ki~.

Sz: cifrázás, cifrázatlan.

Vö. CzF. czifráz, czifrázott; ÉrtSz.; TESz. cifra; ÉKsz.; SzT. ~, cifrázott; ÚMTsz.

cifráz tárgyas ige 4a
1. (átv is)
〈ruhát, használati tárgyat, épületet stb.〉 díszes mintával, cifrázattal ellát, díszít, ill. (dísz)tárgyakkal〉 díszít, ékesít vmit, vkit
Szabadság mibl áll, nehéz magyarázni, Sok féle festékkel ſzokták ezt tzifrázni
(1772 Orczy Lőrinc)
a’ köny, mit jótétünk csillogtat embertársaink szemeiben, dicsőbb ’s maradandóbb fényt kölcsönöz minden ékszereknél, mikkel magunkat czifrázni szoktuk!
(1841 Pesti Hírlap)
[A ködmön] kék selyemmel és bőrzsinórral gazdagon kivirágozva, szirony-munkával cifrázva
(1909 Malonyay Dezső)
mit törődött ő [ti. Shakespeare] históriai korszerűséggel? Anakronizmusokkal cifrázta magát, mint Opheliát virággal, vagy Bottomot szamárfejjel
(1964 Szentkuthy Miklós)
1a. (ritk, átv is)
〈tárgyat〉 díszként felhelyez vkire v. vmire, ill. 〈mintát〉 díszül rajzol, varr vmire
egy ſzajkó, midn a’ pávák vedlettek, felſzedte utánnok a’ tollakat, ’s magára tzifrázta
(1789 Mátyási József)
ha sárba dobnám a pénzedet, vagy magamra czifráznám, bizonyosan jobban megbecsülnél
(1860 Kukliné prédikációi ford.)
olyan madarat tud cifrázni a subára, hogy majd megszólal
(1934 Móra Ferenc)
1b.
〈ilyen tárgy v. minta〉 ékesít, díszít vmit
Kezét az arany-bot, ’s ívjas Apolló Tzimmere tzifrázá
(1789 Molnár János ford.Homérosz)
[a csipke mintájában a rózsa] belét hálós rajz cifrázza
(1916 e. Malonyay Dezső)
Kisterenyén még a 20. sz.század elején készült sublótot is sötétvörös alapon széles húzott tusolás cifrázta
(1980 NéprajziLex.)
2. (tárgy n. is)
〈dalt, zenét, táncot stb.〉 rögtönzésszerű díszítőelemekkel, cifrázatokkal ad elő
Éneklésben szavát reszkedtetni: tzifrázni
(1792 Kisded szótár)
cifrázott, aprózta, resze-riszált a leányzó
(1889 Mikszáth Kálmán)
A vércsefejű Paluska az asztal tetejére emelte a harmonikás asszonyt és járta, cifrázta előtte az ördöngös tót táncokat
(1916 Kassák Lajos)
[A cigányzenekarban] a cimbalmos is, a prímás is a dallamot játssza, csak mindkettő másként cifrázza
(1990 Magyar néprajz)
2a. (hat ragozású igealak tárgy n.)
ilyen módon énekel, zenél v. táncol
A czigány vigan czifrázza, A kunlegény szaporázza
(1841–1853 Losonczy László)
Legott elbocsátotta a derekát [ti. tánc közben Noszty Feri a lányét], aztán már csak előtte cifrázta, szép, formás mozdulatokkal, daliásan, mind a két kezét a csípőjére téve
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A csalogányok továbbra is megszállottan cifrázzák
(1971 Mészöly Miklós)
2b. (ritk)
〈díszítőelem zenét, dalt, hangot〉 díszít, ékesít
Vízibika buggyok, füttyök, hápogások A pittyet cifrázó fürj-palattyolások
(1793–1796 Fazekas Mihály)
a régi népdalt is számos divatos dallam czifrázza, melyek vajmi ritkán mutatnak valódi népies színezetet
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
3. (pejor)
〈szöveget〉 (feleslegesen) bonyolult szavakkal, kifejezésekkel, stíluselemekkel stb. díszít, ill. 〈történetet, mondanivalót stb.〉 csűrve-csavarva, nem a lényegre térve, kitérőkkel ad elő
A’ régi Magyarok nem igen tzifrázták, ékeſsítették beſzédgyeiket
(1790 Virágszótár)
[a hivatalok] franczia szóvirágokkal czifrázták irataikat
(1841 Pesti Hírlap)
[Rozsnyai Dávid történetíró] munkáit a classikusokból vett mondatokkal czifrázta
(1906 Magyar írók élete)
az öregek a múlt eseményeit mondogatják, cifrázzák
(1973 Ágh István)
3a. (beleértett hat tárggyal is)
így beszél, ír
bár mikint czifrázzuk is – ugy mond – a’ kérdés röviden ez marad: akarják e a’ T.tekintetes RR.rendek a’ magyar nemességet, azaz a’ magyar alkotmányt megtartani vagy nem?
(1843 Pesti Hírlap)
Eszembe ötlik róla [ti. Katona Józsefről] a magyar paraszt, a ki oly egyszerűen, világosan és természetesen beszél a magához hasonlók közt, és oly érthetetlenül cifrázza, ha úrifélének szónokol vagy épen írni kénytelen
(1896 Rákosi Jenő)
[a szónok] egyszerűen szólt, nem cifrázta, nem mondott különféle bibliai idézeteket
(1990 Lovass Zoltán)
3b. (ritk)
〈bonyolult v. érdekes szó, kifejezés vmely szöveget, ill. motívum vmely történetet〉 díszít, tarkít
nem érdekelt az olyan regényhős, aki cifrázó szavakkal, egy oldalon vagy akár öt oldalon akar elintézni életbevágó dolgokat
(1930 Krúdy Gyula)
[Dénes László csaknem minden versében] érzékelhető a sötéten látás, a komor alaptónus, amelyet voltaképp csak elfed, cifráz a sok nyelvi játék, stiláris ötlet
(1998 Új Könyvek)
Önellentmondások sorozata „cifrázza[Richler Mordecai] vallomásait
(1999 Új Könyvek)
3c. (ritk)
〈szót〉 cifra káromkodásba foglal
Persze, hogy az anyjuk Istenit cifráztam aztán, kikötéssel fenyegetődztem, felhagytak vele
(1914 Nyugat)
Csak szájaskodás, ha csunyán Cifrázza az isten nevét
(1926 Tóth Árpád)
4. (rendsz. tagadó szerkezetben, beleértett hat tárggyal)
körülményeskedve, bonyolultan, ill. apránként, részletekben old meg v. csinál vmit
[ha] maradnának azon helyen holmi szállangó méhek; a’ hová a’ Raj szállott vólt … soha se’ tzifrázd, a’ kinn szédelgket füstöld-bé
(1782 Veszelszki Antal)
ha ivás közben lélekzetet veszesz, [a pincérek] rád kiáltanak: Le vele gyorsan! ne czifrázd!
(1867 Lévay József ford.Shakespeare)
A nagylány nem cifrázta, maradt a csokinál [ti. azt kért ajándékba]
(2000 Magyar Hírlap)
4a.
〈körülmény〉 bonyolulttá, nehezen megoldhatóvá tesz vmit
A helyzetet csak az cifrázza kissé, hogy Horn Gyula, sőt Bokros Lajos is politikusok
(1995 Magyar Hírlap)
Még ennél [ti. 864-nél] korábbi veretek is felbukkannak honfoglalás kori sírokban. […] Cifrázza a dolgot, hogy az előbbi sírban Jámbor Lajos denára II. Lotár itáliai király (945–950) veronai denárával együtt fordult elő
(1997 Kristó Gyula)
A szolgáltatásért kért összeg miatt a vállalkozók zöme felháborodott […]. Cifrázza az ügyet, hogy egyesek szerint erre a tevékenységre a városban nincs is szükség
(1997 Magyar Hírlap)
ÖU: felcifráz, kicifráz
Sz: cifrázás, cifrázatlan
Vö. CzF. czifráz, czifrázott; ÉrtSz.; TESz. cifra; ÉKsz.; SzT. ~, cifrázott; ÚMTsz.

Beállítások