cigány mn és fn  cigán (rég v. nyj)

I. mn 14A

1. ’észak-indiai eredetű, a világban szétszóródva élő 〈nép(esség)〉, kül. annak vmely, Európában élő v. onnan elszármazott csoportja, amely anyanyelvként az újind romani nyelv vmelyik változatát v. a (vmikori) befogadó ország nyelvét beszéli’ ❖ Dzigán Nemzet (1797 Enessey György C1579, [3]) | Belső háborúk, ellenséges beütések és Manu embertelen törvényei arra késztették a hindosztáni eredetű czigány népet, a mely magát roma vagy romaniczei néven nevezi, hogy őshazáját, a napsugaras Keletet mindenkorra elhagyva, vándorútra keljen s elszóródjék a nagy világban a nélkül, hogy valahol a föld rögéhez tudna tapadni (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a nyelvi jogok függetlenek attól, hogy az egyes cigány népcsoportok milyen nyelvet beszélnek (1996 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e nép(esség)hez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ Hegedléel virraſzta más falubann lakó Tzigány attyok-fia az hólt teſteknél (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 94) | [II. József rendeletei következtében] tizennégyezer cigány család hagyta el a kóbor életet, s lett belőle földművelő, iparűző (1860 Jókai Mór CD18) | A czigány-asszonyok, a falusi menyecskék s leányok nem kis mulatságára „szerencsét” szoktak mondani, s nekik igen szép dolgokat jövendőltek, kártyát vetettek (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | A nagyváradi közönségnek szívéhez nőtt ez a sápadt, lázas szemű cigányember [ti. Dankó Pista] (1900 Ady Endre C0534, 318) | a cigány (roma) kisebbséget a hivatalos szóhasználat etnikai kisebbségnek nevezi, azon érv alapján, hogy nem rendelkezik önálló anyaországgal, ill. -nemzettel (1997 PedagógiaiLex. C6809, 425) | A Gandhi Alapítvány cigány értelmiségiek kezdeményezésére, a tehetséges cigány származású fiatalok felkarolása illetőleg középiskolai tanulmányaik biztosítása céljából jött létre Pécsett 1992 tavaszán (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’E néppel, ill. népességgel kapcs.’

2a. ’e nép(esség), annak vmely csoportja által létrehozott, ill. művelt v. haszn.’ ❖ [a lakodalomban a vendégek] két részre oszlanak, s vagy lándler nótákra németűl forganak, vagy czigány brúgónál magyarost ugranak (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Szász Béla, a cigány népköltészet első magyar ismertetője (1893 PallasLex. CD02) | Egy czigány dal ezt mondja Dzsivav, szár czigne pacsirta, Andre vesa, andre mala. Élek, mint a kis pacsirta, Mely az erdőt, mezőt bírja (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A szatmári cigány néphit szerint a beng [= gonosz szellem, ördög] elcseréli a kereszteletlen gyermeket, letéríti az útjáról az éjszaka kóborló cigányt (1977 NéprajziLex. CD47) | az autentikus cigány népzenét játszó Taraf de Haidouks (1997 Magyar Hírlap CD09) cigány nóta (ritk) ’〈a magyarországi cigányzene egyik műfajaként:〉 a 19. század elején létrejött városi népies műdal; magyar nóta’ ❖ A’ Közvéleményt … bank- és czigány-nótán vásároljuk (1843 Zerffi Gusztáv C4575, 96) | [Az Angol királynő szállodában] a földszinti nagy teremben a főváros pénzes, de nem előkelő része mulat esténkint czigány-nótákon (1891 Mikszáth Kálmán C3134, 77) | Utálom a betyáros szalon-romantikát, amely pezsgőbe és cigánynótába fullasztja a maga szilaj, de egyszersmind meghunyászkodó bánatát (1912 Szini Gyula CD10) | a sírva vigadó „nagy” érzésekkel teli cigánynóták (1966 Gyertyán Ervin 9203001, 273).

2b. ’e nép(esség)re, ill. annak vmely csoportjára v. tagjaira jellemző(nek vélt), náluk szokásos’ ❖ a Tzigány erklts ſzerént, öſzve-is veſzekednek (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 94) | czigány-kiejtéssel beszélgetett (1837 Jósika Miklós C2385, 173) | kóbor, maradásnélküli, cigánytermészetű cseléd (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 143) | hiányzott belőle [ti. Arany Jánosból] a művészekről kialakult közhitben annyiszor emlegetett „cigányvér” (1971 Keresztury Dezső CD30).

2c. ’e néppel, népességgel megeső, történő, ill. annak körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ Czigány diæta, mely Borsod vármegyében az szendrei pásiton siroki Deme vajda præsidiuma alatt tartatott, a midőn azon nemzet új magyarokká lett (1788 Gvadányi József CD55) | járatos vagyok a czigány históriában (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a cigány holocaust ötvenedik évfordulójáról (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈kül. a többségi társadalom szempontjából:〉 vmely, e népesség által anyanyelvként beszélt 〈nyelv〉’ ❖ Minden cselekedet becsének az idő és hely az igaz mértéke. Eggy olly népnél a’ hol a’ Nagyok az anya nyelvet czigány nyelvnek nevezik, s a’ magyar írónak nem is köszönnek […], Festetics nagy ember (1817 Berzsenyi Dániel C2568, 80) | [a szerencsétlenül járt prímás] kiabált, átkozódott cigány nyelven (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312015, 231) | A romológus bölcsészdiploma megszerzéséhez valamelyik magyarországi cigány nyelvből kötelező lesz legalább alapfokú nyelvvizsgát szerezni (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (Nyelvt/nem szakny) ’az Európában élő, ill. onnan elszármazott cigányság egy része által anyanyelvként beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágába tartozó újind 〈nyelv (vmelyik változata)〉’ ❖ A’ tzigány nyelvrül toldalék (1800 Enessey György CD40) | A’ czigán nyelvnek némelly tulajdonságai több más nyelvekéhez képest (1836 Szmodics János CD40) | Valamennyi cigány tájszólásban a jelen idő ragjai egyes számban: -av, -esz, -el (1893 PallasLex. CD02) | a cigányokkal – nemcsak a cigány nyelvű vagy beás nyelvű cigányokkal, hanem egyáltalán a cigányokkal – való foglalkozás (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [a] ma a nemzetközi irodalomban romaninak nevezett „cigány nyelv”, illetve annak őse az indoeurópai nyelvek családjába tartozik, ám hogy az indiai eredetű nyelvcsaládok melyik alágazatába, az már felette vitatott, amint nem követhető pontosan nyomon e nyelv sokféle elágazása, valamint a legkülönbözőbb befogadó országok nyelveivel alkotott keveredései, areális kapcsolatai sem (1997 Új Könyvek CD29).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (1850 Balogh János CD27) | A cigány, majd az ind nyelvvel való foglalkozásának [ti. József főhercegének] gyümölcse kitünő cigány nyelvtana: a Romane Sziklaribe Csibákero, amelyet a magyar tudományos akadémia adott ki (1895 PallasLex. CD02) | Devla cigány szó, a. m. Isten (1912 RévaiNagyLex. C5701, 494) | Rostás Farkas György–Karsai Ervin: Cigány–magyar, magyar–cigány szótára […] az oláh cigány nyelvjárás egyik, hazánkban is beszélt válfaját, a lovári alapszókincsét dolgozta föl (1994 Új Könyvek CD29).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’〈kül. a többségi társadalom szempontjából:〉 vmely, a cigányság által anyanyelvként beszélt nyelven’ ❖ A segédőrnagy lehúzta kesztyűjét, s odatartá tenyerét a cigányasszonynak. Elkezdett az cigányul morogni: „irgundum gule sandikhec, csororum sophengyule gágyule,” ha jól viseled magadat, még kapitány is lehet belőled (1850 Jókai Mór CD18) | [a magyarországi és erdélyi cigányságnak] majdnem fele tud magyarúl és több mint fele nem tud czigányúl (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A gimnáziumban azt hittem, hogy ha nem beszélek cigányul, akkor nem is vagyok cigány. Mások viszont nem így gondolták (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (főként) e népesség tagjai által lakott 〈település(rész) v. lakóház〉’ ❖ [a hazajáró lélek miatt a házukból elmenekülők] más Tzigány háznál bújok-verésére jól éſznek eſtve, s iſznak is bvön (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 94) | utunk egy czigány falun vezetett át (1854 Vasárnapi Újság CD56) | granadai cigány város (1880 Mikszáth Kálmán 8312100, 215) | [Zimony városában van] czigány negyed is (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a] regény egy Szamos menti cigánytelepülésen játszódik az ötvenes években (1997 Új Könyvek CD29).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép(esség) szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉’ ❖ a helyi cigány szervezet megalakításakor (1991 Havas Gábor 2003035, 16) | Országos Cigány Önkormányzat (1997 Tények könyve CD37) | A cigány kultúra napját (április 16.) […] 1971 óta, a Cigány Világszövetség londoni alakuló ülésének határozata nyomán ünneplik világszerte (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. (tulajdonnév részeként is) ’e nép(esség)re vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ Tzigány történet [Küküllő vármegyéből] (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 93) | a czigány ethnologiára (1887 Thewrewk Emil C4133, 142) | ha majd jövő tavasszal eljutunk a cigány-vitanaphoz, majd kiderül, hogy ez az 50 millió forint mire elég (1994 Országgyűlési Napló CD62) | I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-, Történeti-, Nyelvészeti és Kulturális Konferencia (1995 Új Könyvek CD29).

7. (rég v. nyj, pejor) ’ravasz, ill. hazug, álnok, csalárd 〈személy〉’ ❖ a’ tsalárd gaz-embert igy szokták sokszor nevezni: Czigány ember! (1790 Magyar Kurír C0316, 170) | Tzigány: Fallax [= hamis], mendax [= hazug] (1809 Simai Kristóf C3747, 216) | [A színigazgató] adta nekem ki az utat a’ szinészek közül, okul vetvén, hogy rosz mellü, részeges, szóval haszonvehetetlen tag vagyok; … Utálattal fordultam el a’ czigány néptől (1848 Életképek C0107, 555) | cigány ~, (cig) […] 2. mn. (’ravasz’) (1952 Ormánysági szótár C6860, 66) | Jaj!, de cigám vagy! Nëm is igaz (1981 Kiskanizsai szótár C5830, 46).

7a. (rég, ritk, pejor) ’hamis, nem valódi 〈dolog〉’ ❖ [Töhötöm vezér] maga kévánt meg-jelenni Budán; és ama’ gaz-embert, ki nevével azon czigány levelet költeni meréſzlette, két ſzemével látni (1786 Dugonics András 7087013, 209) | El-se-hittem vólna Czigány igyekezeteit (1786 Dugonics András C1471, 45).

8. (rég v. nyj, pejor) ’fukar, fösvény’ ❖ Inkább én ne egyem, de a fiam ne hallja rólam: hogy ahol megy a gaz uzsorás, cigány, smutzig apád (1882 Tolnai Lajos C4190, 110) | Ezen a tájon nem mondják a fösvényről, hogy fösvény vagy hogy zsugori, hanem cigánynak nevezik (1902 Pesti Hírlap ápr. 13. C5650, tc) | Nagyon cigány embör, sajnálli a gyerökeitül az önnivalót (1957 Szegedi szótár C6400, 213).

II. fn 4A

1. (tbsz-ban, hat ne-vel) ’észak-indiai eredetű, a világban szétszóródva élő nép(esség), kül. ennek vmely Európában élő v. onnan elszármazott csoportja, amely anyanyelvként az újind romani nyelv vmelyik változatát v. a (vmikori) befogadó ország nyelvét beszéli’ ❖ Midn [a szerző] a’ Lóról ir: egy úttal a’ Tzigányokról, ezeknek eredetekrl-is ir (1793 Bécsi Magyar Bibliotéka 7395001, 10) | azon ötödfél száz év alatt, mely a czigányoknak Magyarországba jövetele óta lefolyt (1882 Kossuth Lajos CD32) | Új-ind nyelv, mégpedig az északnyugati csoportbeli sindhi közeli rokona a cigányok nyelve is, megjegyezve, hogy a cigányok hosszú vándorútjukon és mai lakóhelyükön különféle idegen nyelvi elemeket szedtek-vettek föl (1937 Zsirai Miklós 9805001, 12) | Kezdetben a cigányokat egyiptomi eredetűeknek vélték. Nyelvük indiai rokonságának felfedezése Vályi István Hollandiában tanuló ref. teológus nevéhez fűződik (1776) (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. ’e nép(esség)hez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ [Bíró Mózesnek Boér Annától] maradott egy fia, aki is – amint mondják – egy kalános cigánynak vette el a leányát (1779 Rettegi György 7282005, 403) | Régi híres nemzet cigányok nemzete, Sötét ó világban vész el eredete (1851 Arany János CD01) | Totana, város Murcia spanyol tartományban, (1910) 14, 000 lak., köztük sok cigány (1925 RévaiNagyLex. C5714, 380) | a mo.-i cigányoknak mintegy háromnegyede m. anyanyelvű (m. cigány, romungro), a többiek nagyobb hányada roma (cigány) nyelvű, ún. oláhcigány, kisebb hányaduk egy régi bánáti román dialektust beszélő beás (1997 PedagógiaiLex. C6809, 224).

2. ’cigányzenész, kül. prímás²’ ❖ a’ czigány czinczogásán gyönyörűséget leltél (1815 Kölcsey Ferenc–Szemere Pál C2801, 10) | Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal (1854 Vörösmarty Mihály CD01) | A [bált megnyitó] Rákóci induló elhangzott, kevés vártatva az arany paszománttal diszitett vörös bársony atillás cigányok, ott az emeleti karzaton, egy lassú csárdást kezdtek rá (1888 Kalocsa Róza 8221005, 63) | Két cigán hegedül, magam járom egyedül (1943 Soproni Szemle CD52) | a Nemzeti Színházzal szemben cigány muzsikált a vacsorázó, feketéző városiaknak (1946 Ottlik Géza 9496004, 279) | [a „Sokszor megesik mirajtunk…” kezdetű katonadal] igen híres táncdallam, cigányok műsorán máig él (1988 Magyar néprajz CD47).

3. (Nyelvt/nem szakny) ’az Európában élő, ill. onnan kivándorolt cigányság egy része által anyanyelvként beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágába tartozó újind nyelv (vmelyik változata); romani’ ❖ A magyar -é végzetü s a ragtalan vagy -nak, -nek ragu birtokos főnevet a cigány a melléknévi birtokos alakkal fejezi ki (1893 PallasLex. CD02) | Figyelmet érdemel a cigányban az arab (és török) eredetű szavak teljes hiánya, ami arra utal, hogy beszélői a még iszlamizálatlan É-Iránon vándoroltak keresztül (1997 MagyarNagyLex. C5818, 385).

UB: -had.

Fr: oláh.

ÖU: vándor~.

ÖE: ~barna, ~fekete, ~kacsa, ~kunyhó, ~muzsika, ~tábor, ~tanya.

Vö. CzF. czigány¹, czigány², czigányul; ÉrtSz. ~, cigánynóta; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, cigánynóta; SzT.; ÚMTsz. ~, cigánynóta

cigány melléknév és főnév
cigán I. 14A1 II. 4A1 (rég v. nyj)
I. melléknév 14A
1.
észak-indiai eredetű, a világban szétszóródva élő 〈nép(esség), kül. annak vmely, Európában élő v. onnan elszármazott csoportja, amely anyanyelvként az újind romani nyelv vmelyik változatát v. a (vmikori) befogadó ország nyelvét beszéli
Dzigán Nemzet
(1797 Enessey György)
Belső háborúk, ellenséges beütések és Manu embertelen törvényei arra késztették a hindosztáni eredetű czigány népet, a mely magát roma vagy romaniczei néven nevezi, hogy őshazáját, a napsugaras Keletet mindenkorra elhagyva, vándorútra keljen s elszóródjék a nagy világban a nélkül, hogy valahol a föld rögéhez tudna tapadni
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a nyelvi jogok függetlenek attól, hogy az egyes cigány népcsoportok milyen nyelvet beszélnek
(1996 Országgyűlési Napló)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e nép(esség)hez tartozó 〈személy, csoport〉
Hegedléel virraſzta más falubann lakó Tzigány attyok-fia az hólt teſteknél
(1781 Magyar Hírmondó)
[II. József rendeletei következtében] tizennégyezer cigány család hagyta el a kóbor életet, s lett belőle földművelő, iparűző
(1860 Jókai Mór)
A czigány-asszonyok, a falusi menyecskék s leányok nem kis mulatságára „szerencsét” szoktak mondani, s nekik igen szép dolgokat jövendőltek, kártyát vetettek
(1886 Győri Közlöny)
A nagyváradi közönségnek szívéhez nőtt ez a sápadt, lázas szemű cigányember [ti. Dankó Pista]
(1900 Ady Endre)
a cigány (roma) kisebbséget a hivatalos szóhasználat etnikai kisebbségnek nevezi, azon érv alapján, hogy nem rendelkezik önálló anyaországgal, ill.illetve -nemzettel
(1997 PedagógiaiLex.)
A Gandhi Alapítvány cigány értelmiségiek kezdeményezésére, a tehetséges cigány származású fiatalok felkarolása illetőleg középiskolai tanulmányaik biztosítása céljából jött létre Pécsett 1992 tavaszán
(2000 Magyar Hírlap)
2.
E néppel, ill. népességgel kapcs.
2a.
e nép(esség), annak vmely csoportja által létrehozott, ill. művelt v. haszn.
[a lakodalomban a vendégek] két részre oszlanak, s vagy lándler nótákra németűl forganak, vagy czigány brúgónál magyarost ugranak
(1804 Verseghy Ferenc)
Szász Béla, a cigány népköltészet első magyar ismertetője
(1893 PallasLex.)
Egy czigány dal ezt mondja Dzsivav, szár czigne pacsirta, Andre vesa, andre mala. Élek, mint a kis pacsirta, Mely az erdőt, mezőt bírja
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A szatmári cigány néphit szerint a beng [= gonosz szellem, ördög] elcseréli a kereszteletlen gyermeket, letéríti az útjáról az éjszaka kóborló cigányt
(1977 NéprajziLex.)
az autentikus cigány népzenét játszó Taraf de Haidouks
(1997 Magyar Hírlap)
cigány nóta
(ritk)
〈a magyarországi cigányzene egyik műfajaként:〉 a 19. század elején létrejött városi népies műdal; magyar nóta
A’ Közvéleményt … bank- és czigány-nótán vásároljuk
(1843 Zerffi Gusztáv)
[Az Angol királynő szállodában] a földszinti nagy teremben a főváros pénzes, de nem előkelő része mulat esténkint czigány-nótákon
(1891 Mikszáth Kálmán)
Utálom a betyáros szalon-romantikát, amely pezsgőbe és cigánynótába fullasztja a maga szilaj, de egyszersmind meghunyászkodó bánatát
(1912 Szini Gyula)
a sírva vigadó „nagy” érzésekkel teli cigánynóták
(1966 Gyertyán Ervin)
2b.
e nép(esség)re, ill. annak vmely csoportjára v. tagjaira jellemző(nek vélt), náluk szokásos
a Tzigány erklts ſzerént, öſzve-is veſzekednek
(1781 Magyar Hírmondó)
czigány-kiejtéssel beszélgetett
(1837 Jósika Miklós)
kóbor, maradásnélküli, cigánytermészetű cseléd
(1937 Remenyik Zsigmond)
hiányzott belőle [ti. Arany Jánosból] a művészekről kialakult közhitben annyiszor emlegetett „cigányvér”
(1971 Keresztury Dezső)
2c.
e néppel, népességgel megeső, történő, ill. annak körében zajló, általa megvalósuló
Czigány diæta, mely Borsod vármegyében az szendrei pásiton siroki Deme vajda præsidiuma alatt tartatott, a midőn azon nemzet új magyarokká lett
(1788 Gvadányi József)
járatos vagyok a czigány históriában
(1858 Vasárnapi Újság)
a cigány holocaust ötvenedik évfordulójáról
(1994 Magyar Hírlap)
3.
〈kül. a többségi társadalom szempontjából:〉 vmely, e népesség által anyanyelvként beszélt 〈nyelv〉
Minden cselekedet becsének az idő és hely az igaz mértéke. Eggy olly népnél a’ hol a’ Nagyok az anya nyelvet czigány nyelvnek nevezik, s a’ magyar írónak nem is köszönnek […], Festetics nagy ember
(1817 Berzsenyi Dániel)
[a szerencsétlenül járt prímás] kiabált, átkozódott cigány nyelven
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A romológus bölcsészdiploma megszerzéséhez valamelyik magyarországi cigány nyelvből kötelező lesz legalább alapfokú nyelvvizsgát szerezni
(2000 Magyar Hírlap)
3a. (Nyelvt/nem szakny)
az Európában élő, ill. onnan elszármazott cigányság egy része által anyanyelvként beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágába tartozó újind 〈nyelv (vmelyik változata)
A’ tzigány nyelvrül toldalék
(1800 Enessey György)
A’ czigán nyelvnek némelly tulajdonságai több más nyelvekéhez képest
(1836 Szmodics János)
Valamennyi cigány tájszólásban a jelen idő ragjai egyes számban: -av, -esz, -el
(1893 PallasLex.)
a cigányokkal – nemcsak a cigány nyelvű vagy beás nyelvű cigányokkal, hanem egyáltalán a cigányokkal – való foglalkozás
(1992 Országgyűlési Napló)
[a] ma a nemzetközi irodalomban romaninak nevezett „cigány nyelv”, illetve annak őse az indoeurópai nyelvek családjába tartozik, ám hogy az indiai eredetű nyelvcsaládok melyik alágazatába, az már felette vitatott, amint nem követhető pontosan nyomon e nyelv sokféle elágazása, valamint a legkülönbözőbb befogadó országok nyelveivel alkotott keveredései, areális kapcsolatai sem
(1997 Új Könyvek)
3b.
ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉
Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára
(1850 Balogh János)
A cigány, majd az ind nyelvvel való foglalkozásának [ti. József főhercegének] gyümölcse kitünő cigány nyelvtana: a Romane Sziklaribe Csibákero, amelyet a magyar tudományos akadémia adott ki
(1895 PallasLex.)
Devla cigány szó, a. m.annyi mint Isten
(1912 RévaiNagyLex.)
Rostás Farkas György–Karsai Ervin: Cigány–magyar, magyar–cigány szótára […] az oláh cigány nyelvjárás egyik, hazánkban is beszélt válfaját, a lovári alapszókincsét dolgozta föl
(1994 Új Könyvek)
3c. (-ul raggal, hsz-szerűen)
〈kül. a többségi társadalom szempontjából:〉 vmely, a cigányság által anyanyelvként beszélt nyelven
A segédőrnagy lehúzta kesztyűjét, s odatartá tenyerét a cigányasszonynak. Elkezdett az cigányul morogni: „irgundum gule sandikhec, csororum sophengyule gágyule,” ha jól viseled magadat, még kapitány is lehet belőled
(1850 Jókai Mór)
[a magyarországi és erdélyi cigányságnak] majdnem fele tud magyarúl és több mint fele nem tud czigányúl
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A gimnáziumban azt hittem, hogy ha nem beszélek cigányul, akkor nem is vagyok cigány. Mások viszont nem így gondolták
(1997 Magyar Hírlap)
4.
(főként) e népesség tagjai által lakott 〈település(rész) v. lakóház〉
[a hazajáró lélek miatt a házukból elmenekülők] más Tzigány háznál bújok-verésére jól éſznek eſtve, s iſznak is bvön
(1781 Magyar Hírmondó)
utunk egy czigány falun vezetett át
(1854 Vasárnapi Újság)
granadai cigány város
(1880 Mikszáth Kálmán)
[Zimony városában van] czigány negyed is
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a] regény egy Szamos menti cigánytelepülésen játszódik az ötvenes években
(1997 Új Könyvek)
5. (tulajdonnév részeként is)
e nép(esség) szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉
a helyi cigány szervezet megalakításakor
(1991 Havas Gábor)
Országos Cigány Önkormányzat
(1997 Tények könyve)
A cigány kultúra napját (április 16.) […] 1971 óta, a Cigány Világszövetség londoni alakuló ülésének határozata nyomán ünneplik világszerte
(1998 Magyar Hírlap)
6. (tulajdonnév részeként is)
e nép(esség)re vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó
Tzigány történet [Küküllő vármegyéből]
(1781 Magyar Hírmondó)
a czigány ethnologiára
(1887 Thewrewk Emil)
ha majd jövő tavasszal eljutunk a cigány-vitanaphoz, majd kiderül, hogy ez az 50 millió forint mire elég
(1994 Országgyűlési Napló)
I. Nemzetközi Cigány Néprajzi-, Történeti-, Nyelvészeti és Kulturális Konferencia
(1995 Új Könyvek)
7. (rég v. nyj, pejor)
ravasz, ill. hazug, álnok, csalárd 〈személy〉
a’ tsalárd gaz-embert igy szokták sokszor nevezni: Czigány ember!
(1790 Magyar Kurír)
Tzigány: Fallax [= hamis], mendax [= hazug]
(1809 Simai Kristóf)
[A színigazgató] adta nekem ki az utat a’ szinészek közül, okul vetvén, hogy rosz mellü, részeges, szóval haszonvehetetlen tag vagyok; … Utálattal fordultam el a’ czigány néptől
(1848 Életképek)
cigány ~, (cig) […] 2. mn.melléknév (’ravasz’)
(1952 Ormánysági szótár)
Jaj!, de cigám vagy! Nëm is igaz
(1981 Kiskanizsai szótár)
7a. (rég, ritk, pejor)
hamis, nem valódi 〈dolog〉
[Töhötöm vezér] maga kévánt meg-jelenni Budán; és ama’ gaz-embert, ki nevével azon czigány levelet költeni meréſzlette, két ſzemével látni
(1786 Dugonics András)
El-se-hittem vólna Czigány igyekezeteit
(1786 Dugonics András)
8. (rég v. nyj, pejor)
fukar, fösvény
Inkább én ne egyem, de a fiam ne hallja rólam: hogy ahol megy a gaz uzsorás, cigány, smutzig apád
(1882 Tolnai Lajos)
Ezen a tájon nem mondják a fösvényről, hogy fösvény vagy hogy zsugori, hanem cigánynak nevezik
(1902 Pesti Hírlap ápr. 13.)
Nagyon cigány embör, sajnálli a gyerökeitül az önnivalót
(1957 Szegedi szótár)
II. főnév 4A
1. (tbsz-ban, hat ne-vel)
észak-indiai eredetű, a világban szétszóródva élő nép(esség), kül. ennek vmely Európában élő v. onnan elszármazott csoportja, amely anyanyelvként az újind romani nyelv vmelyik változatát v. a (vmikori) befogadó ország nyelvét beszéli
Midn [a szerző] a’ Lóról ir: egy úttal a’ Tzigányokról, ezeknek eredetekrl-is ir
(1793 Bécsi Magyar Bibliotéka)
azon ötödfél száz év alatt, mely a czigányoknak Magyarországba jövetele óta lefolyt
(1882 Kossuth Lajos)
Új-ind nyelv, mégpedig az északnyugati csoportbeli sindhi közeli rokona a cigányok nyelve is, megjegyezve, hogy a cigányok hosszú vándorútjukon és mai lakóhelyükön különféle idegen nyelvi elemeket szedtek-vettek föl
(1937 Zsirai Miklós)
Kezdetben a cigányokat egyiptomi eredetűeknek vélték. Nyelvük indiai rokonságának felfedezése Vályi István Hollandiában tanuló ref.református teológus nevéhez fűződik (1776)
(1977 NéprajziLex.)
1a.
e nép(esség)hez tartozó személy, kül. férfi
[Bíró Mózesnek Boér Annától] maradott egy fia, aki is – amint mondják – egy kalános cigánynak vette el a leányát
(1779 Rettegi György)
Régi híres nemzet cigányok nemzete, Sötét ó világban vész el eredete
(1851 Arany János)
Totana, város Murcia spanyol tartományban, (1910) 14, 000 lak.lakos, köztük sok cigány
(1925 RévaiNagyLex.)
a mo.-imagyarországi cigányoknak mintegy háromnegyede m.magyar anyanyelvű (m.magyar cigány, romungro), a többiek nagyobb hányada roma (cigány) nyelvű, ún.úgynevezett oláhcigány, kisebb hányaduk egy régi bánáti román dialektust beszélő beás
(1997 PedagógiaiLex.)
2.
a’ czigány czinczogásán gyönyörűséget leltél
(1815 Kölcsey Ferenc–Szemere Pál)
Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal
(1854 Vörösmarty Mihály)
A [bált megnyitó] Rákóci induló elhangzott, kevés vártatva az arany paszománttal diszitett vörös bársony atillás cigányok, ott az emeleti karzaton, egy lassú csárdást kezdtek rá
(1888 Kalocsa Róza)
Két cigán hegedül, magam járom egyedül
(1943 Soproni Szemle)
a Nemzeti Színházzal szemben cigány muzsikált a vacsorázó, feketéző városiaknak
(1946 Ottlik Géza)
[a „Sokszor megesik mirajtunk…” kezdetű katonadal] igen híres táncdallam, cigányok műsorán máig él
(1988 Magyar néprajz)
3. (Nyelvt/nem szakny)
az Európában élő, ill. onnan kivándorolt cigányság egy része által anyanyelvként beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágába tartozó újind nyelv (vmelyik változata); romani
A magyar -é végzetü s a ragtalan vagy -nak, -nek ragu birtokos főnevet a cigány a melléknévi birtokos alakkal fejezi ki
(1893 PallasLex.)
Figyelmet érdemel a cigányban az arab (és török) eredetű szavak teljes hiánya, ami arra utal, hogy beszélői a még iszlamizálatlan ÉÉszak-Iránon vándoroltak keresztül
(1997 MagyarNagyLex.)
UB: -had
Fr: oláh
ÖU: vándorcigány
ÖE: cigánybarna, cigányfekete, cigánykacsa, cigánykunyhó, cigánymuzsika, cigánytábor, cigánytanya
Vö. CzF. czigány¹, czigány², czigányul; ÉrtSz. ~, cigánynóta; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ~, cigánynóta; SzT.; ÚMTsz. ~, cigánynóta

Beállítások