cigánykodik tn ige 12a (biz, rendsz. pejor v. tréf)

1. ’tolakodó módon (rimánkodva), ill. ravaszkodva, hosszas alkudozással igyekszik vmit elérni, megkapni, megszerezni’ ❖ Tzigánkodni. Mentiendo adulari (1803 Sándor István C3667, 410) | némely Prédikátoroknak és Oskola Mestereknek azon ortzátlan szokásokat, hogy mikor valamely hólt testet visznek határjokonn keresztűl, a’ stóláért [ti. a temetési díjért] tzigánykodnak, mint a’ szemtelen kóldúsok (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 151) | egy svájczi bikára alkudozott. Tízszer is megnézte a bikát, aztán egy pár forintért tovább czigánkodott az asszonynyal (1893 Herczeg Ferenc C2067, 170) | cigáηkodik […] 1. ’szemtelenül kér, kunyorál’ (1935 Csűry Bálint C6654, 124) | Az egyszeri ember arra tanította a fiát, amikor vásárba vitte, akkor cigánykodj fiam, amikor alkudsz, ha megalkudtál, úr módján fizess (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’hazud(oz)ik, színlel, ill. ilyen módon igyekszik az igazságot leplezni’ ❖ Sétálási óráinkban […] ezekről múlatjuk magunkat, ki mennyit dolgozott; de czigánkodtam előtte, semmit se szólván közben az Buc- és Georgicumról (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 65) | bátran ki kell mondani, hogy mi kell. A magyar ember nem cigánykodó (1883 Teleki Sándor C4113, 97) | Aki beismerte minden bűnét, ne cigánykodjon háromszáz birka miatt. Mi az kendnek? (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 21) | cigáηkodik […] 2. ’ravaszkodik, hazudik, hamisan jár el’ Nm beteg a, csak cigáηkodik (1935 Csűry Bálint C6654, 124).

3. (kissé rég) ’〈ember〉 a (vándor)cigányokéhoz hasonló (kóborló) életmódot folytat’ ❖ Tzigánykodni, sich wie ein Zigeuner betragen, zigeunern (1800 Márton József¹ C3050, 424) | egy czigánykodó népnek … henyélésre ’s falatozásra egy kissé hosszabb időengedés már nagy nyereség (1831 Széchenyi István C3901, 23) | – Kaptam volna kölcsönt most három éve, miért nem engedte, hogy felvegyem? Itt kell nekem cigánykodni a sok gyerekkel, egy embert be nem hozhatok a házba, mert kisül a szemem a szégyentől (1925 Móricz Zsigmond CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cigánykodik tárgyatlan ige 12a (biz, rendsz. pejor v. tréf)
1.
tolakodó módon (rimánkodva), ill. ravaszkodva, hosszas alkudozással igyekszik vmit elérni, megkapni, megszerezni
Tzigánkodni. Mentiendo adulari
(1803 Sándor István)
némely Prédikátoroknak és Oskola Mestereknek azon ortzátlan szokásokat, hogy mikor valamely hólt testet visznek határjokonn keresztűl, a’ stóláért [ti. a temetési díjért] tzigánykodnak, mint a’ szemtelen kóldúsok
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
egy svájczi bikára alkudozott. Tízszer is megnézte a bikát, aztán egy pár forintért tovább czigánkodott az asszonynyal
(1893 Herczeg Ferenc)
cigáηkodik […] 1. ’szemtelenül kér, kunyorál’
(1935 Csűry Bálint)
Az egyszeri ember arra tanította a fiát, amikor vásárba vitte, akkor cigánykodj fiam, amikor alkudsz, ha megalkudtál, úr módján fizess
(1991 Országgyűlési Napló)
2.
hazud(oz)ik, színlel, ill. ilyen módon igyekszik az igazságot leplezni
Sétálási óráinkban […] ezekről múlatjuk magunkat, ki mennyit dolgozott; de czigánkodtam előtte, semmit se szólván közben az Buc- és Georgicumról
(1806 Kazinczy Ferenc)
bátran ki kell mondani, hogy mi kell. A magyar ember nem cigánykodó
(1883 Teleki Sándor)
Aki beismerte minden bűnét, ne cigánykodjon háromszáz birka miatt. Mi az kendnek?
(1932 Móricz Zsigmond)
cigáηkodik […] 2. ’ravaszkodik, hazudik, hamisan jár el’ Nm beteg a, csak cigáηkodik
(1935 Csűry Bálint)
3. (kissé rég)
〈ember〉 a (vándor)cigányokéhoz hasonló (kóborló) életmódot folytat
Tzigánykodni, sich wie ein Zigeuner betragen, zigeunern
(1800 Márton József¹)
egy czigánykodó népnek … henyélésre ’s falatozásra egy kissé hosszabb időengedés már nagy nyereség
(1831 Széchenyi István)
– Kaptam volna kölcsönt most három éve, miért nem engedte, hogy felvegyem? Itt kell nekem cigánykodni a sok gyerekkel, egy embert be nem hozhatok a házba, mert kisül a szemem a szégyentől
(1925 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások