cimbalom fn 7A15

1. (Zene is) ’lábakon álló, asztalszerű, trapéz alakú, (fém)húros ütőhangszer, az ún. pedálcimbalom, amelynek pedállal tompítható hármas v. négyes húrjait felfelé görbülő (vattázott végű) verőkkel szólaltatják meg, ill. ennek régebbi, kisebb, láb és pedál nélküli változata, az ún. kiscimbalom’ ❖ Lélektelen szép test és pengő cimbalom! Hogy lettél csak cifra makhina, fájdalom (1789 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | ércz- és belekből készültek húrok s így támadt a lant, hárfa, czithera és czimbalom, mellyek leginkább az ének kiséretére használtattak (1853 Samarjay Károly ford.–Schröer 8403026, 97) | A pedállal (hangfogóval) s négy lábbal ellátott tökéletesített cimbalom nagy előnye a régi felett abban áll, hogy a játszót képesíti a hangok összefolyó zürzavara helyett, tisztán érthető futamokat s dallamrészleteket feltüntetni (1893 PallasLex. CD02) | [a dallam] nem eléggé zúgott és morajlott a cimbalom vattaütőkkel vert acélhúrjain (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 145) | A régi cimbalmot vagy nyakban hordták, vagy hordóra, asztalra tették, hogy jobban rezonáljon (1990 Magyar néprajz CD47) | Szakály Ágnes [cimbalomművész] szomorúan tapasztalja, hogy miközben a cimbalom mint jellegzetes magyar hangszer világszerte elismert, itthon – a szép hagyományok ellenére – sokan idegenkednek tőle (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ezen való játék, ennek a hangja, ill. az ezáltal játszott zenekari szólam’ ❖ A’ midön hirtelen eſik laſsú zengés Száz húrú tzimbalmot gyözö ſzáz nyelv pengés (1785 Göböl Gáspár 7121006, 2) | Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom… Van-e még, kit a búbánat terhe nyom? (1843 Petőfi Sándor 8366002, 22) | A klarinét mellett jól kivehettem a brácsát s a prímhegedűt, meg a cimbalom fürge tercét (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Kroó György [könyvében] tárgyalta a cimbalom zsenije, Rácz Aladár művészetét (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (nyj) ’a gulya különböző csengőinek és kolompjainak együttes hangzása’ ❖ Ezek [ti. a gulyacsengők] adtak együtt igazi szép csöngetyűszót, melyet cimbalomnak neveznek (1932 Néprajzi Múzeum Értesítője C6653, 72) | Egy-egy pásztor falkája nagyságától függően 8–14 fajta kolompból rakták össze készletét, melynek zenei összhangját Kecskeméten cimbalomnak nevezték (1980 NéprajziLex. CD47).

Ö: pedál~.

UB: -művész.

ÖU: kis~.

ÖE: ~hang, ~húr, ~játék, ~ütő.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cimbalom főnév 7A15
1. (Zene is)
lábakon álló, asztalszerű, trapéz alakú, (fém)húros ütőhangszer, az ún. pedálcimbalom, amelynek pedállal tompítható hármas v. négyes húrjait felfelé görbülő (vattázott végű) verőkkel szólaltatják meg, ill. ennek régebbi, kisebb, láb és pedál nélküli változata, az ún. kiscimbalom
Lélektelen szép test és pengő cimbalom! Hogy lettél csak cifra makhina, fájdalom
(1789 Csokonai Vitéz Mihály)
ércz- és belekből készültek húrok s így támadt a lant, hárfa, czithera és czimbalom, mellyek leginkább az ének kiséretére használtattak
(1853 Samarjay Károly ford.Schröer)
A pedállal (hangfogóval) s négy lábbal ellátott tökéletesített cimbalom nagy előnye a régi felett abban áll, hogy a játszót képesíti a hangok összefolyó zürzavara helyett, tisztán érthető futamokat s dallamrészleteket feltüntetni
(1893 PallasLex.)
[a dallam] nem eléggé zúgott és morajlott a cimbalom vattaütőkkel vert acélhúrjain
(1933 Kosztolányi Dezső)
A régi cimbalmot vagy nyakban hordták, vagy hordóra, asztalra tették, hogy jobban rezonáljon
(1990 Magyar néprajz)
Szakály Ágnes [cimbalomművész] szomorúan tapasztalja, hogy miközben a cimbalom mint jellegzetes magyar hangszer világszerte elismert, itthon – a szép hagyományok ellenére – sokan idegenkednek tőle
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
ezen való játék, ennek a hangja, ill. az ezáltal játszott zenekari szólam
A’ midön hirtelen eſik laſsú zengés Száz húrú tzimbalmot gyözö ſzáz nyelv pengés
(1785 Göböl Gáspár)
Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom… Van-e még, kit a búbánat terhe nyom?
(1843 Petőfi Sándor)
A klarinét mellett jól kivehettem a brácsát s a prímhegedűt, meg a cimbalom fürge tercét
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
Kroó György [könyvében] tárgyalta a cimbalom zsenije, Rácz Aladár művészetét
(1997 Magyar Hírlap)
2. (nyj)
a gulya különböző csengőinek és kolompjainak együttes hangzása
Ezek [ti. a gulyacsengők] adtak együtt igazi szép csöngetyűszót, melyet cimbalomnak neveznek
(1932 Néprajzi Múzeum Értesítője)
Egy-egy pásztor falkája nagyságától függően 8–14 fajta kolompból rakták össze készletét, melynek zenei összhangját Kecskeméten cimbalomnak nevezték
(1980 NéprajziLex.)
UB: -művész
ÖU: kiscimbalom
ÖE: cimbalomhang, cimbalomhúr, cimbalomjáték, cimbalomütő
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások