címzetes mn 2B3

1. (Jog is) ’〈gyakr. a valóságossal, rendessel szemben:〉 olyan 〈hivatalos, vmely funkciót betöltő személy〉, aki vmely címmel, méltósággal a hozzá tartozó jogkör, hatáskör, javadalom, kiváltság stb. nélkül rendelkezik, ill. ilyen személyek alkotta 〈csoport, réteg〉’ ❖ pétsi tzímzetes kánonoknak (1788 Döme Károly C2554, 596) | A honvédsereghez számfeletti őrnagyúl, czímzetesen s díj nélkül [kineveztetett]: Balogh János (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [Leövey Sándor] 1892-ben czímzetes, 1895. valóságos miniszteri tanácsos lett és a tudomány-egyetemnek ügyeit vezette (1900 Szinnyei József CD27) | Hári Pál, orvos, 1913. címzetes rendkívüli, 1915. nyilvános rendkívüli, 1918. nyilvános rendes tanár lett (1927 RévaiNagyLex. C5716, 353) | Farkas Katalin, a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a legfőbb ügyész] Kandikó Gyula címzetes ügyészségi ügyészt […] nevezte ki a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal élére (1999 Magyar Hírlap CD09) | Címzetes egyetemi tanár (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. (Jog is) ’ilyen személy által viselt 〈rang, hivatal stb.〉’ ❖ az állodalom csak az őrnagyi és segédtiszti fizetéseket vállalta magára, miből következik, hogy az érintett kitüntetés csak czímzetes lehet (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Érdemeinek elismeréséül V. Ferdinánd királytól ő [ti. Klapka József] és gyermekei 1841. július 15-én Bécsben kelt czímzetes magyar nemeslevelet nyertek (1899 Szinnyei József CD27) | [a törvényjavaslat] a pótlékkal járó címzetes rangok odaítélési lehetőségét az országos igazságszolgáltatási tanácsra bízza (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’olyan 〈személy, dolog, intézmény stb.〉, akire v. amelyre csak formálisan, névlegesen érvényes vmely megnevezés, cím, de valójában nem felel meg a címmel jelölt kategóriának’ ❖ mi csak címzetes székváros maradunk. Se a király, se a főhercegek itt [ti. Budapesten] se lakást, se udvart nem tartanak (1892 k. Rubicon CD17) | Párizs: Európának s az egész világnak legnagyobb katolikus városa. Nem tréfa: címzetesen legalább itt él a legtöbb katolikus (1907 Ady Endre CD0801) | [az olaszok] idei kiállításai tulajdonképpen csak címzetes világkiállítások (1911 Lengyel Géza CD10) | A magyar király önálló udvartartásának I. Ferdinánd alatt bekövetkezett elenyésztével a főkamarásmester tiszte merőben címzetessé vált (1913 RévaiNagyLex. C5703, 743) | Én nem vagyok igazi vezető, inkább tanácsadó. A Budapesti Kamaraszínházban is inkább címzetesen vagyok főrendező (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk) ’vmely címmel rendelkező, ill. vmely címmel kitüntetett’ ❖ czimzetes mágnásokkal (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a főrendek] minden rangu, egyházi, ’s világi soraiból, püspököket, országzászlósait, főispánokat, czimzetes mágnásokat egybefoglalva (1844 Pesti Hírlap CD61) | Még magában a czimezetes főnemesség soraiban is tizenegy herczegi család között csak négy magyar van (1880 Kossuth Lajos CD32).

4. (rég, ritk) ’〈vminek〉 a címzéssel ellátott, a címzést tartalmazó 〈része〉’ ❖ De hát mit irhat az én leányom Garanvölgyinek. Dörgött morgott a hadastyán, a levelet hol peczétes hol czimzetes oldalán nézegetve (1862 Jókai Mór C2263, 71) | [a levél] kinek szólt? biztosan nem tudhatni, mert czímzetes fele már nincs meg (1872 Thaly Kálmán CD57).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cím; ÉKsz.

címzetes melléknév 2B3
1. (Jog is)
〈gyakr. a valóságossal, rendessel szemben:〉 olyan 〈hivatalos, vmely funkciót betöltő személy〉, aki vmely címmel, méltósággal a hozzá tartozó jogkör, hatáskör, javadalom, kiváltság stb. nélkül rendelkezik, ill. ilyen személyek alkotta 〈csoport, réteg〉
pétsi tzímzetes kánonoknak
(1788 Döme Károly)
A honvédsereghez számfeletti őrnagyúl, czímzetesen s díj nélkül [kineveztetett]: Balogh János
(1848 Kossuth Hírlapja)
[Leövey Sándor] 1892-ben czímzetes, 1895. valóságos miniszteri tanácsos lett és a tudomány-egyetemnek ügyeit vezette
(1900 Szinnyei József)
Hári Pál, orvos, 1913. címzetes rendkívüli, 1915. nyilvános rendkívüli, 1918. nyilvános rendes tanár lett
(1927 RévaiNagyLex.)
Farkas Katalin, a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa
(1998 Magyar Hírlap)
[a legfőbb ügyész] Kandikó Gyula címzetes ügyészségi ügyészt […] nevezte ki a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal élére
(1999 Magyar Hírlap)
Címzetes egyetemi tanár
(2000 Lakáskultúra)
1a. (Jog is)
ilyen személy által viselt 〈rang, hivatal stb.〉
az állodalom csak az őrnagyi és segédtiszti fizetéseket vállalta magára, miből következik, hogy az érintett kitüntetés csak czímzetes lehet
(1848 Kossuth Hírlapja)
Érdemeinek elismeréséül V. Ferdinánd királytól ő [ti. Klapka József] és gyermekei 1841. július 15-én Bécsben kelt czímzetes magyar nemeslevelet nyertek
(1899 Szinnyei József)
[a törvényjavaslat] a pótlékkal járó címzetes rangok odaítélési lehetőségét az országos igazságszolgáltatási tanácsra bízza
(1997 Országgyűlési Napló)
2.
olyan 〈személy, dolog, intézmény stb.〉, akire v. amelyre csak formálisan, névlegesen érvényes vmely megnevezés, cím, de valójában nem felel meg a címmel jelölt kategóriának
mi csak címzetes székváros maradunk. Se a király, se a főhercegek itt [ti. Budapesten] se lakást, se udvart nem tartanak
(1892 k. Rubicon)
Párizs: Európának s az egész világnak legnagyobb katolikus városa. Nem tréfa: címzetesen legalább itt él a legtöbb katolikus
(1907 Ady Endre)
[az olaszok] idei kiállításai tulajdonképpen csak címzetes világkiállítások
(1911 Lengyel Géza)
A magyar király önálló udvartartásának I. Ferdinánd alatt bekövetkezett elenyésztével a főkamarásmester tiszte merőben címzetessé vált
(1913 RévaiNagyLex.)
Én nem vagyok igazi vezető, inkább tanácsadó. A Budapesti Kamaraszínházban is inkább címzetesen vagyok főrendező
(1999 Magyar Hírlap)
3. (ritk)
vmely címmel rendelkező, ill. vmely címmel kitüntetett
czimzetes mágnásokkal
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
[a főrendek] minden rangu, egyházi, ’s világi soraiból, püspököket, országzászlósait, főispánokat, czimzetes mágnásokat egybefoglalva
(1844 Pesti Hírlap)
Még magában a czimezetes főnemesség soraiban is tizenegy herczegi család között csak négy magyar van
(1880 Kossuth Lajos)
4. (rég, ritk)
〈vminek〉 a címzéssel ellátott, a címzést tartalmazó 〈része〉
De hát mit irhat az én leányom Garanvölgyinek. Dörgött morgott a hadastyán, a levelet hol peczétes hol czimzetes oldalán nézegetve
(1862 Jókai Mór)
[a levél] kinek szólt? biztosan nem tudhatni, mert czímzetes fele már nincs meg
(1872 Thaly Kálmán)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cím; ÉKsz.

Beállítások