cizellál ts ige 1a

1. (tárgy n. is) (Műv, átv is) ’〈fémfelületet, rendsz. dísztárgyét, szoborét〉 hidegen vésve, karcolva kézi szerszámmal finoman megmunkál, ill. ily módon díszítéssel lát el’ ❖ palisander talapzatu, cizellált alabástrom váza (1885 Kabos Ede C2465, 5) | Az ébenfa feszületen az ezüst Krisztust Benvenuto Cellini mintázta és cizellálta (1912 Szini Gyula CD10) | érmet cizelálnak (1929 Rabinovszky Máriusz CD10) | historizáló stílusjegyekkel gazdagon cizellált mondandó (1996 Gerő András CD17) | Felvételünkön Mózessy Egon ötvösművész cizellál (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál) ’nagy műgonddal, aprólékosan kidolgoz, kimunkál vmit’ ❖ [Peter Altenberg, a költő] az, aki egész, befejezett valamit lát, amit meglátott, az nem lesz semminek sem része, az egy meglátás marad, egy kész, cizellált, kis műremek (1908 Füst Milán CD10) | finoman cizellált, szentimentális kis dalok (1930 Lengyel Menyhért CD10) | szépen cizellált, frappánsan fordulatos jogi tiráda (1957 Népszabadság ápr. 26. C1498, 2) | a táncillem és táncos magatartás cizellált formulái (1990 Magyar néprajz CD47).

3. (sajtó) ’mondanivalót, állítást stb. árnyaltabbá, pontosabbá tesz’ ❖ Nem hiszem, hogy szükséges lenne alapvetően megváltoztatni az elnök [ti. a köztársasági elnök] jogállását, de cizellálni kell a jelenlegi szabályozást (1995 Magyar Hírlap CD09) | [A dolgozatok, történeti analízisek] a kegyes uralkodóné [ti. Gizella] képét cizellálják, árnyalják (2000 Új Könyvek CD29).

J: cizellíroz.

ÖU: ki~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

cizellál tárgyas ige 1a
1. (tárgy n. is) (Műv, átv is)
〈fémfelületet, rendsz. dísztárgyét, szoborét〉 hidegen vésve, karcolva kézi szerszámmal finoman megmunkál, ill. ily módon díszítéssel lát el
palisander talapzatu, cizellált alabástrom váza
(1885 Kabos Ede)
Az ébenfa feszületen az ezüst Krisztust Benvenuto Cellini mintázta és cizellálta
(1912 Szini Gyula)
érmet cizelálnak
(1929 Rabinovszky Máriusz)
historizáló stílusjegyekkel gazdagon cizellált mondandó
(1996 Gerő András)
Felvételünkön Mózessy Egon ötvösművész cizellál
(1997 Magyar Hírlap)
2. (vál)
nagy műgonddal, aprólékosan kidolgoz, kimunkál vmit
[Peter Altenberg, a költő] az, aki egész, befejezett valamit lát, amit meglátott, az nem lesz semminek sem része, az egy meglátás marad, egy kész, cizellált, kis műremek
(1908 Füst Milán)
finoman cizellált, szentimentális kis dalok
(1930 Lengyel Menyhért)
szépen cizellált, frappánsan fordulatos jogi tiráda
(1957 Népszabadság ápr. 26.)
a táncillem és táncos magatartás cizellált formulái
(1990 Magyar néprajz)
3. (sajtó)
mondanivalót, állítást stb. árnyaltabbá, pontosabbá tesz
Nem hiszem, hogy szükséges lenne alapvetően megváltoztatni az elnök [ti. a köztársasági elnök] jogállását, de cizellálni kell a jelenlegi szabályozást
(1995 Magyar Hírlap)
[A dolgozatok, történeti analízisek] a kegyes uralkodóné [ti. Gizella] képét cizellálják, árnyalják
(2000 Új Könyvek)
ÖU: kicizellál
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások