cukornád fn 2A2

1. (Növ is) ’a trópusi égöv alatt mindenfelé termesztett, 4–6 centiméter vastag és akár hét méter magasra is megnövő szárában szacharózt tartalmazó évelő pázsitfű, amely keskeny és hosszú élénkzöld leveleivel nádra emlékeztet, ill. e növények faja, az ún. nemes cukornád (Saccharum officinarum)’ ❖ Ámérikában terem a’ tzukor-nád (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 360) | Legtöbb czukor ’s ugy szólván rendesen, a’ czukornádbul és ennek több faja közül is csak két fajbul készitetik (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | [Andalúziában] cukornád, füge, batáta és datolyapálma szabadon tenyészik (1893 PallasLex. CD02) | cukornád […] S. [= Saccharum] officinarum (nemes cukornád) (1998 Növényneveink C6120, 63).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Nádmézlevel Tzúkornád. (Saccharum officinarum.) (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 10) | A pázsitfélék fontosabb tribusait és génuszait a következő rendszerbe foglalják: […] Andropogoneae: Andropogon (élesmosó), Imperata, Saccharum (cukornád) (1922 RévaiNagyLex. C5711, 266) | maláj cukornád S. [= Saccharum] edule (1998 Növényneveink C6120, 63).

1b. (kissé rég) ’e növényeknek egy területre ültetett, egy területen növő összessége’ ❖ Csak azzal a néppel lehet boldogulni, a melyik félig-babonás. […] Ha én ezt akkor tudtam volna, a mikor még megvolt a czukornádam(1910 Cholnoky Viktor 9078001, 96) | [Az ún. örvös frankolin] fészkét magas fű vagy füves bokor, olykor indigóvetés és cukornád közé rakja (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’e növény szára, kül. mint cukoripari nyersanyag’ ❖ Imezek hozatnak … bé a’ klföldekrl, úgy mint … mindenféle fszerszám, festék fa, ’s tsukor nád (1793 Sándor István C3665, 31) | a’ középponti gyárak Martinique és Guadeloupe szigetek olly vidékein állittatnának fel, hol elegendő számu ültetvényesek találkoznának, kik a’ társaság fenállásának egész idejére köteleznék magokat, a’ gyárokat az árnak bizonyos minimumáért, a’ szükséges czukornáddal ellátni (1843 Pesti Hírlap CD61) | hajók, amelyek gyömbért, cukornádat, ámbrát és rabszolgákat visznek (1937 Márai Sándor 9421008, 180) | A portugál cukoripar a Mozambikból, Kubából importált cukornád feldolgozásán alapult (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’bambusznád kemény, de rugalmas, üreges szára (mint bot, pálca)’ ❖ Mostanában tzukkornádból, szőllő veszszőből, galagonya fából is ’s a’ t. készítenek sétáló páltzákat (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315017, 284) | Ezen pillanatban dübörgött az ajtón be az öreg Nándori Malachiás … hatalmas czukornáddal kezében (1838 Jósika Miklós C0109, 137) | Kár, hogy nincs itt az a nagy kamasz fia önöknek, hadd huztam volna a válla közé czukornádammal (1870 Garabonciás diák naptára 1870-re C1803, 54) | [A bambusznád] vékonyabb hajtásaiból sétabotokat készítenek, ismeretesek cukornád és borsnád néven (1893 PallasLex. CD02).

UB: -ültetvény.

ÖE: ~aratás, ~föld, ~szesz, ~termesztés, ~vágó.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

cukornád főnév 2A2
1. (Növ is)
a trópusi égöv alatt mindenfelé termesztett, 4–6 centiméter vastag és akár hét méter magasra is megnövő szárában szacharózt tartalmazó évelő pázsitfű, amely keskeny és hosszú élénkzöld leveleivel nádra emlékeztet, ill. e növények faja, az ún. nemes cukornád (Saccharum officinarum)
Ámérikában terem a’ tzukor-nád
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
Legtöbb czukor ’s ugy szólván rendesen, a’ czukornádbul és ennek több faja közül is csak két fajbul készitetik
(1834 Garasos Tár)
[Andalúziában] cukornád, füge, batáta és datolyapálma szabadon tenyészik
(1893 PallasLex.)
cukornád […] S. [= Saccharum] officinarum (nemes cukornád)
(1998 Növényneveink)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Nádmézlevel Tzúkornád. (Saccharum officinarum.)
(1805 Márton József¹ ford.Bertuch)
A pázsitfélék fontosabb tribusait és génuszait a következő rendszerbe foglalják: […] Andropogoneae: Andropogon (élesmosó), Imperata, Saccharum (cukornád)
(1922 RévaiNagyLex.)
maláj cukornád S. [= Saccharum] edule
(1998 Növényneveink)
1b. (kissé rég)
e növényeknek egy területre ültetett, egy területen növő összessége
Csak azzal a néppel lehet boldogulni, a melyik félig-babonás. […] Ha én ezt akkor tudtam volna, a mikor még megvolt a czukornádam
(1910 Cholnoky Viktor)
[Az ún. örvös frankolin] fészkét magas fű vagy füves bokor, olykor indigóvetés és cukornád közé rakja
(1933 Az állatok világa ford.)
2.
e növény szára, kül. mint cukoripari nyersanyag
Imezek hozatnak … bé a’ klföldekrl, úgy mint … mindenféle fszerszám, festék fa, ’s tsukor nád
(1793 Sándor István)
a’ középponti gyárak Martinique és Guadeloupe szigetek olly vidékein állittatnának fel, hol elegendő számu ültetvényesek találkoznának, kik a’ társaság fenállásának egész idejére köteleznék magokat, a’ gyárokat az árnak bizonyos minimumáért, a’ szükséges czukornáddal ellátni
(1843 Pesti Hírlap)
hajók, amelyek gyömbért, cukornádat, ámbrát és rabszolgákat visznek
(1937 Márai Sándor)
A portugál cukoripar a Mozambikból, Kubából importált cukornád feldolgozásán alapult
(1997 Magyar Hírlap)
3. (rég)
bambusznád kemény, de rugalmas, üreges szára (mint bot, pálca)
Mostanában tzukkornádból, szőllő veszszőből, galagonya fából is ’s a’ t.s a többi készítenek sétáló páltzákat
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Ezen pillanatban dübörgött az ajtón be az öreg Nándori Malachiás … hatalmas czukornáddal kezében
(1838 Jósika Miklós)
Kár, hogy nincs itt az a nagy kamasz fia önöknek, hadd huztam volna a válla közé czukornádammal
(1870 Garabonciás diák naptára 1870-re)
[A bambusznád] vékonyabb hajtásaiból sétabotokat készítenek, ismeretesek cukornád és borsnád néven
(1893 PallasLex.)
ÖE: cukornádaratás, cukornádföld, cukornádszesz, cukornádtermesztés, cukornádvágó
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások