csafar (1a) l. facsar

facsar ige 1acsafar (rég)

1. ts (tárgy n. is) ’〈annak kif-ére, hogy nedves, vizes dolgot, kül. (mosott) ruhaneműt két végénél fogva csavar v. megmarkolva erősen szorít vki, hogy a benne levő nedvességet eltávolítsa v. vhova juttassa〉’ ❖ Önnön maga vízből holmimet tsafarta, És tsak melegedjek, ’s nyúgodjam akarta (1788 Gvadányi József C1936, 24) | [a főorvos] elrendelé, hogy négy óra hosszáig üljek hideg fürdőben, melybe vasbádog tető által ugyszólván beleszoritottak, mig fejemre minden tiz perczben jéghideg vizbe mártott óriási szivacsot facsartak (1865 Vasárnapi Újság C7379, 370) | nedves haját facsarja (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 119) | lenn mos a királylány a füzfa árnyékában a kútnál. Sulyokkal veri egy padocskán a ruhát. Olykor facsar. Olykor márt. Megint sulykol (1912 Gárdonyi Géza C1839, 126) | Az egyszál ing, gatya csurom vizes, hogy facsarni lehetne (1954 Darvas József 9101013, 88) | A fehérneműt ne facsarjuk, dörzsöljük, keféljük hosszú ideig, mert gyorsan tönkremegy (1983 Népszava jan. 29. C7448, 12).

1a. tn (tárgyragos határozóval) facsar vmin (ritk, átv is) ’a benne levő nedvesség eltávolítása céljából csavaró v. szorító mozdulatot végez vmin vki’ ❖ erős kezével nagyot facsart a durva vászonlepedőn s a piszkos szapanos viz csobogva hullott a teknőbe (1908 Magyarország nov. 11. C5254, 10) | Az országot markunkba kaptuk S facsartunk rajta akkorát: Csak úgy csurgott számunkra szaftja: Hatalom, cím, rang, hivatal (1911 Borsszem Jankó júl. 23. C5030, 2) | minduntalan eleredt az eső. Mintha facsartak volna egyet-egyet a felhőkön (1976 Népszabadság máj. 30. C7826, 8).

1b. ts (tárgy n. is) (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy centrifuga(szerű gép) v. más szerkezet a(z éppen) mosott ruhából a vizet eltávolítja〉’ ❖ [A kórház mosodájában] a ruhát gép áztatja, mossa, facsarja (1894 Pesti Napló aug. 30. C8676, [7]) | [a szerkezet] feltünő simára mángorol, szárazra facsar, [...] minden konyhaasztalra vagy teknyőre felszerelhető (1911 Pesti Hírlap aug. 20. C5659, 52) | A szennyes ruhát mosógép forgatja és centrifuga facsarja (1977 Népszava okt. 27. C7442, 7).

1c. ts ’〈nedvességet, vizet〉 csavarással v. szorítással, nyomkodással (vmiből) kiprésel(ve folyat vhova) vki’ ❖ Bugyorog a’ ſós víz orra’ két lukábúl, Nem külömben hánnya veti a’ gyomrábúl. Facsarja, mint lehet, de azt-is naggyábúl, Nem volt már ereje, inge’, s-gatyájábúl (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 60) | az átitatott szivacs vagy ruhából a testre facsart víz (1861 Orvosi Hetilap C8111, 578) | Kandurné tekintetes asszony egy barchentalsóból facsarta a vizet a két piros kezével (1922 Krúdy Gyula CD54) | Víz borította a padlót. Zsákdarabbal felitatta és az ajtó melletti vasdézsába facsarta (1967 Gábor Áron 9813002, 126) | Az én hajamból facsarni lehet a vizet! (1981 Mándy Iván C6813, 1778).

1d. ts ’〈annak kif-ére, hogy vmely gyümölcsöt, kül. citromot kezével v. vmely eszköz, gép segítségével erősen összenyom(va forgat, csavar) vki, hogy belőle a levet kipréselje (és vhova juttassa)〉’ ❖ A’ narants almát ha ersen fatsarod, végre kesert botsát (1793 Kovács Pál¹ C2763, 180) | [a szakács] egy citromot facsart a vízbe (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 50) | villájával és kanalával elszakította méhétől a csigát, és rá citromot facsart (1921 Krúdy Gyula CD54) | A fedeles műanyagdoboz tucatnyi trükköt tud: citromot facsarhatunk vele, zöldséget, gyümölcsöt, sajtot reszel kicsire és nagyra (1996 Lakáskultúra CD39).

1e. ts ’〈levet kül. gyümölcsből〉 ilyen módon présel(ve folyat vhova, vmibe) vki’ ❖ az opium (a’ mákbol fatsartt lév) (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 89) | Hanem [a huszárok] még italhoz is furcsán jutottak: Ha szomjaztak, vizet felhőből facsartak (1844 Petőfi Sándor CD01) | hogy [a gyógynövényekből] nehány csepp nedvet facsarhasson patikája üvegecskéjébe (1853 Kemény Zsigmond 8235024, 26) | a citromlevet az osztrigára facsarta (1926 Krúdy Gyula CD54) | frissen facsart zöldség- vagy gyümölcslevet (2002 Magyar Hírlap CD09).

1f. ts (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (kémiai) hatás által vki v. vmely (kémiai) hatás azt okozza, hogy esni kezd az eső〉’ ❖ A szovjet meteorológusok [bizonyos eljárással] egy jó néhányszor már facsartak esőt a felhőkből (1957 Szabad Föld nov. 17. C4856, 2) | az égből savas esőt facsaró vegyületek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈Sírással v. verejtékezéssel kapcs.〉’

2a. ’〈annak kif-ére, hogy cselekvésével v. hatásával okozza, előidézi vki v. vmi, hogy könnybe lábad v. könnyezik vkinek a szeme, ill. sírva fakad vki〉’ ❖ Sok édes Anyának okozni ſirását, [...] Sok Atya’ ſzeméböl fatsarni könyveket (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 13) | a’ fájdalom nem költemény ’s nem elégszik-meg senki azzal, hogy tsak ruháját meg-szaggassa ’s szemeiből erőszakosan könnyeket fatsarjon (1825 Kis János¹ ford.–Iuvenalis C2661, 107) | miért dühöng Testvérrel a magyar, És válaszúl a fájdalom Szemembe bút facsar (1845 Samarjay Károly 8403023, 194) | Az elérzékenyülés az öröm könnyeit facsarta szemembe (1934 Pesti Hírlap márc. 28. C5682, 4) | a távozó csoport nevében könnyet facsaró beszéddel búcsúzik (1957 Benedek István 9041010, 313) | Úton-útfélen látni még a fővárosban is a kalászba szökkent [parlag]füvet, melyeknek magját messzire hordja a szél, hogy jövőre ezerannyi könnyet facsarjon (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely jelenség, kül. hőség hatására izzad vki(nek vmely testrésze)〉’ ❖ megtörlé homlokát a’ hideg izzadásból, mellyet ezen borzasztó látvány’ emlékezete facsart (1836 Bajza József ford.–Scott¹ C0719, 88) | A Házba, dacára, hogy ott benn már a Homér fénydús ege süt be az ablakokon, s a kopasz képviselői fejekről izzadsággyöngyöket facsar, sokan gyűlének össze (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | 28 fokos hőség van, a meleg izzadságot facsar az atlétákból (1934 Nemzeti Sport szept. 7. C7157, 6).

3. ts ’〈teljesítményt, hasznot stb.〉 kicsikar (vkiből v. vmiből) vki, ritk. vmi, ill. 〈kül. pénzt〉 kéréssel, könyörgéssel v. ravaszkodva szerez vkitől vki’ ❖ Itt igaz Barátság lakik minden háznál, Szkölköd talál helyt gazdag aſztalnál, Nem strázsál óránként templom’ ajtajánál, Hogy egy réz pénzt nyögve tsafarjon társánál (1772 Orczy Lőrinc C0794, 45) | Nem szükség részemre fatsarnom kegyelmet [...]: De másként nem lévén erőm a’ Közjóra, Nem szégyen fakadnom érte kérő szóra (1821 Mátyási József C3060, VI) | szerelmem’ ihletése Verset facsar belőlem (1838 Tóth Lőrinc C4302, 85) | [a gróf] a könyvtár-szobában ült és a családi levéltárt olvasta. Bizonyosan a rokonságot kereste, hogy kitől lehetne pénzt facsarnia (1913 Gárdonyi Géza C1850, 68) | Cafatemberkék gőgösködtek vele [ti. Mozarttal] és facsartak maguknak hasznot, jólétet, élvezetet csodálatos képességeiből (1936 Népszava márc. 8. C7504, 10) | A hozzátartozók azonnal lecsaptak a lakásra, hogy minél előbb pénzt facsarjanak belőle (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts ’lelkileg, anyagilag stb. (mértéken túl kihasználva) gyötör, sanyargat vkit vki, ritk. vmi’ ❖ Nemesség tántzolva tölt három ſzáz napot, Paraſzt éhen ſzomjan innepel Húsvétot. Nemes hát Királya tsafart Jóſzágának (1772 Orczy Lőrinc 7249007, 37) | De mi Sraff ur és az ő csavar-találmánya ahhoz a deli olasz lovastiszthez és metódusához képest, a ki Itália királynéjának udvarhölgyét, a szegény Trigona grófnét pumpolta és facsarta? (1911 Budapesti Hírlap márc. 12. C4699, 9) | Mintha ellebbent volna belőlük az első napok friss lelkesültsége s bizakodása, s a kétség csavarná-facsarná őket s az aggódás halványítaná el színüket (1930 Sárközi György CD10) | [a feleség] fennen kezdte hordani a sovány orrát, s folyton ette-facsarta a szegény urát, akinek még a legbensőbb titkairól is be kellett számolnia (1961 Nagy Sándor⁴ C6871, 232) | És ennek a Facsarinak [ti. a tanár ilyen gúnynevének] már tartalma is volt: nyúzza, facsarja, tekeri, keseríti a szegény diákot (1962 Népszabadság júl. 29. C4814, 9).

3b. tn (tárgyragos határozóval) ’mértéken túli lelki, anyagi megszorítást eszközöl vkin v. vmin vki v. vmi’ ❖ [a kormánypárti sajtónak] teljesen mindegy, gróf Andrássy Gyulával szemben illetlenséget vagy tapintatlanságot követ-e el? – előtte csak az a fő, hogy amig lehet, még Andrássynak beteg állapotában is, facsarjon egyet rajta Tisza Kálmán javára (1889 Pesti Napló dec. 23. esti kiadás C8671, [1]) | [Berki Jóska] a lakodalom idején mutatkozott a faluban, hogy még utoljára facsarjon egyet annak a szivén, a ki búbánatába más férfinek a kezére huzta a karikagyürüt (1915 Budapesti Hírlap nov. 21. C4703, [1]) | ha az önkormányzatok [anyagilag] megszorulnak, az oktatási intézményeken facsarnak egyet. Van, ahol már krétát is csak utólagos finanszírozással vehetnek az iskolák (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ts (/ritk) ’erősen (meg)szorítva vmely irányban v. ide-oda forgat, csavar vmit v. vkit vki’ ❖ [Franciaország vezetése a II. Frigyes Vilmos porosz király előtt] esmeretlen Europai Politica viaſz orrát, a’ merre akarta arra fatsarta (1789 Magyar Kurír C0315, 243) | [Herkules az óriást] mind balra, mind jobbra addig facsarta, addig hányta-vetette az el-fáradttat, még ſzerencséssen a’ homokra le-tette, ’s-el-is-terítette (1793 Dugonics András 7087001, 222) | Megfigyeltem, hogy merre facsarja a kulacs tetejét a pogány királynő (1879 Jókai Mór C2304, 139) | Alig tudom leráncigálni a bömbölő kanászról Káperápét és a cigány-susztert, akik diadallal teljesítik „ápolói kötelességüket”, egyik a mellén térdelve karját facsarja, másik a fején ül (1957 Benedek István 9041010, 317) | Golghelóghi (hazudósan hadar): Gyerekfővel beleugortam a cséphadaróba s elverte lábom. [...] Bokámat facsarta s azótátul vagyok nyomorék (1970 Határ Győző 9227001, 130).

4a. tn (tárgyragos határozóval) facsar vmin (rég, ritk) ’tengelye körül (erővel) egy irányban mozdít, fordít, ill. forgat vmin vki’ ❖ – Bíró! Vetesd le fejemről ezt a koronát, mert fáj! A bakó röhögve mondá neki: – No, majd mindjárt hozok neked enyhítőt, hogy ne fájjon s kezébe vette az áztatott nyírfa seprőt, s megint egyet facsart a koronán (1876 Jókai Mór CD18) | az istennő hirtelen elkapta a jobb karomat s emberfölötti erővel egyet facsart rajta, hogy én egyszerre háttal lettem forditva feléje (1901 Pesti Hírlap szept. 8. C5649, 3).

4b. ts (rég, ritk) ’ilyen módon mozgatva, forgatva vhova, vmibe juttat v. vhonnan eltávolít vmit vki’ ❖ Kezembül A’ kardot facsarák, ’s hurczoltak hátra kötözve (1825 Pázmándi Horvát Endre C0033, 7) | Akkor egy második búvár jött a fúrójával, s a fúró nyelét a mellének feszítve, elkezdé azt a gálya palánkjába facsarni (1886 Jókai Mór CD18).

4c. ts (rég, ritk) ’〈örvénylő folyó〉 tengelye körül forgat(va), pörget(ve vhova juttat) vmit, vkit’ ❖ [az esőzések után] a’ Hermád olly ervel habzott, hogy ezen napokban edgy embert lováról leg-méjjebb üregekbe tsafart (1788 Magyar Kurír C0313, 470) | [a Szent Lőrinc-folyó] oly kerengőket formál, hogy a’ mit színén talál, sebessen csavargó karikáiba, facsarja, ’s végre zugó örvényébe sodorja-le (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 172).

5. ts ’〈annak kif-ére, hogy ember, ritk. állat test(rész)ét vmely irányba fordítja, ill. kitekert, kicsavart, es. összeszorított állapotban tartja v. abba helyezi〉’ ❖ orromat csafarám balra (1788 Gvadányi József C5115, 98) | [a fényképek férfiakat ábrázoltak] a leglehetetlenebb változatosságban, egymásra facsart, székre, asztalra felrakott lábakkal (1875 Jókai Mór CD18) | [a madarak] nagy bámulattal s facsart fejecskékkel fordultak felém (1884 Nemzet dec. 25. C0383, [5]) | Kenetesen mondta, fölfelé facsarta apró szemeit (1905 Petelei István C3489, 149) | A diák nyelt egyet. Vére az agyára tódult. Ökölbe facsarta a kezét (1930 Kodolányi János CD10) | a portugáliai Manducas [csoport] férfi akrobatái is elképzelhetetlen helyzetekbe „facsarják” magukat (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. (›ész‹ jelentésű tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy erősen gondolkodik, töri a fejét vki, ill. ilyen gondolkodásra készteti vkinek az elméjét vmi〉’ ❖ Akármerre tekerjed, facsarjad az emberi értelmet, de soha csupán magában, magátul három személyt egynek nem vehet (1779 Bessenyei György¹ C1079, 148) | a’ Deákok tsafarják a’ velt (1810 Barkóczy István C0798, 3) | Agyat facsaró éjjeli munka után, lelket furdaló kék hajnalokon, reménytelenül meresztettem szemem a jövőbe (1921 Elek Artúr CD10) | Fogas kérdések, facsarják is eszüket a mai posztmodern történetfilozófusok (1995 Népszabadság nov. 4. C7845, 20).

6. ts (/ritk) ’lényegét, jellegét eltorzítva (át)formál vmivé v. vmilyenné vmit vki v. vmi’ ❖ A legjobb gondolatot is lehet roszra fatsarni (1823 Cserey Miklós C2571, 371) | ha nem győzi a’ philosophia, sokszor a’ legszentebbet is nevetségesre facsaró ironiához kell járulnunk (1831 Széchenyi István CD1501) | dogmákká facsart metaphysicai költemény [= költött, valótlan dolog] (1859 Kossuth Lajos CD32) | [Móricz műveiben a környezetüknél különb hősöknek] súrlódások, gyötrelmek, harcok torzítják el arcvonásaikat, bűnné facsarják bennük a jót (1924 Schöpflin Aladár CD10) | hideg kezek silány hanggá facsarják a lényeget (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Krzyz10anowska 9324076, 242).

6a. tn (tárgyragos határozóval is) facsar vmin (ritk)(erőltetve) alakít, változtat vmin’ ❖ [Andrei Șaguna] facsart egyet lelkiismeretén, […] megtagadta egész politikai multját (1914 Budapesti Szemle C7694, 392) | amikor [a filmben] már minden összecserélés és véletlen lehetősége keresztben, hosszában és átlósan is kimerült, akkor [a filmesek] még egyet facsarnak rajta: az előkelő ügyvédet egyszercsak mindenki, saját felesége is, elkezdi összetéveszteni a garnirszálló [!] részeg portásával (1969 Esti Hírlap aug. 6. C4758, [2]) | Az elmúlt nyolc évben majdnem minden párt facsart a saját értékrendjén, ma már szinte senki nem úgy politizál, mint 1990-ben (1998 Magyar Hírlap CD09).

6b. ts ’〈szót, szöveget stb.〉 eredeti értelméből kiforgat(va eltorzít)’ ❖ Egy Túdós Barát, egy egéſz könyvet tsinált hat lábú versekben, a’ Szz Mária’ tiſztesſégére úgy, hogy az egéſz könyvben nem találtatott több ennél a’ nyóltz ſzónál: Tot, tibi, ſunt, Virgo, dotes, quot ſidera, Coelo. [...] Ezeket húzta vonta, tekerte fatsarta, hol egygyiket hol másikat elébb, úgy hogy ſokára nagy könyv lett belle (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457025, 50) | Csínosítani, tökéletesíteni kell a’ nyelvet, ugymond, de nem facsarni, tekerni; de nem az Iró’ ínye’ ’s kénye mentire (1816 Kazinczy Ferenc C2566, 480) | Bökdössetek, szúrjatok, facsarjátok szavaimat, vessetek homályt sőt gyanút politikai pályámra: bizony jó lesz; csakhogy Magyarországnak haszna is legyen belőle (1845 Széchenyi István C3882, 498) | a humoreszkek facsart nyelve (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Nem tudom, hogyan lehet a szót addig facsarni, míg az, aki a hívők lelkiismereti kényszerítése ellen tiltakozik, a diktatúra előharcosának bélyegeztetik, s aki e kényszert védi, az a demokrácia védelmezője? (1991 Magyar Nemzet jún. 21. C8366, 10).

6c. ts (ritk) ’〈társalgást〉 másfelé terel, ill. 〈beszédet〉 a választ elodázva csűr-csavar vki’ ❖ mihelyt nem tetszik a diskurzus, mindjárt másra facsarod a beszédet (1860 Kukliné prédikációi ford. C3287, 151) | Egyesek úgy facsarják a szót, elkerülendő a világos, pontos választ, hogy a jó édesanyjuk se értené, mit is akarnak mondani (1985 Magyar Nemzet jún. 1. C5236, 8).

7. ts (rég) ’〈hajlékony(, szálas) anyagot, dolgot〉 teker, sodor, ill. 〈ilyen anyagból, dologból〉 így készít vmit vki’ ❖ Addig tekerem-facsarom a vesszőt míg gúzst csinálok belőle (1789 Dugonics András C1483, 24) | a kötéllé facsart bőr elszakadt (1845 Jókai Mór CD18) | Vértesházy guzzsá facsarta a Connie sálját, kikereste a holtak közül Jokosimót és összebéklyózta a kezét-lábát... (1928 Budapesti Hírlap jan. 28. C4716, 2).

7a. (rég) ’〈hajlékony anyagot, dolgot〉 karika alakúra formál, teker’ ❖ Kökényesdi uram se nem óriás, ki az embereket gúzsnak facsarja, se nem bűvész, ki üldözőinek szeme fényét veszti (1853 Jókai Mór CD18) | A 18. század második felében a hosszas, sudaras bajszot „meg kenve és karikára fatsarva” idomították (1997 Magyar néprajz CD47).

7b. (kissé rég) ’többszörösen vmire v. vmi köré teker vmit vki’ ❖ Régen fejökre turbánszerüleg facsart, hátul lecsüngő fehér kendőt illesztettek [az oláhfalvi nők] (1868 Orbán Balázs C3352, 75) | A holtról lefoszták a sok drága gunyát, Kardokra facsarták s karokra hajiták (1872 Elegyes gyűjtések C2998, 178) | Elővette a zsebkendőjét és a keze körül facsarta, úgy állította el a vérzést (1896 Pesti Hírlap márc. 15. C5644, 15) | Parászka csakugyan rosszul lett az ütlegektől és vérveszteségtől. A vénasszony maga facsart fejére borogatást (1924 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a gallérjuknak, melyet kihajtva viselnének, gallér ábrázata volna, nem pedig nyak köré facsart törlőrongy kinézése (1937 Pesti Hírlap júl. 18. C5685, 12).

7c. (ritk) ’ilyen módon begöngyöl vmibe vmit, ritk. vkit vki’ ❖ egy gyékényen, fekete kávé körül, pár, szines rongyokba facsart, piszkos és feketelábszáru benszülött guggolt és cigarettázott (1926 Budapesti Hírlap nov. 26. C4714, [1]) | ha a forró lábast félre kellett húzni a tűzről, ő fogta meg, törlőrongyba facsart kezeivel, az edénynek kitüzesedett füleit (1938 Kemény János¹ 9319002, 29).

8. ts ’〈Erős, kellemetlen v. gyötrő testi v. lelki érzéssel kapcs.〉’

8a. ’〈annak kif-ére, hogy vmely inger(t kiváltó dolog) vkinek vmely testrészében, szervében kellemetlen v. kínzó, fájdalmas(, görcsös) érzést idéz elő〉’ ❖ Torma egésséges, de fatsarja az orrodat (1829 Hazai és Külföldi Tudósítások C8280, [367]) | Nagyot sóhajtott, zokogás facsarta torkát (1898 Budapesti Napló dec. 23. C4881, 15) | Az éhség időtlenül facsarja a beleimet (1927 Népszava ápr. 3. C7495, 2) | nagy önuralommal fékezte magát, pedig már a gyomrát facsarta az idegesség (1972 Népszava jan. 29. C7437, 8) | a legsötétebb ötvenes évek fojtogató levegőjéről, mely negyven éven át facsarta elődeink orrát, mostantól nem csak papírízű ismereteink lehetnek (2002 Utolsó Figyelmeztetés 3331001, 3).

8b. (›lélek‹ jelentésű tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek, vminek a hatására vkit v. vkinek a lelkét erős(, sírásba hajló) érzelem, kül. fájdalom, keserűség fog(ja) el〉’ ❖ Mint a’ ki sok kinttsel birt édes álmában, Fel-ébredvén, búsúl, hogy nints hatalmában: Úgy meg-repedtt ſzívünk’ fatsarod sírásra, Le-írván, mint jutott sorsok [ti. a királyfiak sorsa] puſztúlásra! (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 293) | a végremény egy szikrája vet lobbot az ezredéves kíntól facsart kebelben (1878 Fővárosi Lapok C8094, 419) | a vadregényes máramarosi havasok alján olyan szivet facsaró nyomoruság pusztitja azt a szegény, jó népet [ti. a ruténokat] (1900 Budapesti Napló febr. 20. C5243, 1) | Az ősi jóslat! az tör engem, az facsar. Atyánk megmondta hajdan, hogy fiam lever (1938 Weöres Sándor 9788346, 10) | A Shopping and fucking című darab nagyon facsarhatja a lelket, mozoghat a szentimentalitás határán, de lehet igen kemény is… (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: el~, félre, ki~.

ÖU: által~, bele~, hátra~, meg~, össze~.

Sz: facsarék, facsargat, facsarint, facsarít, facsart.

Vö. CzF. csafar, csafaró, ~, facsart; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, facsart; ÚMTsz. facsar¹

csafar lásd facsar
facsar ige 1a
csafar 1a (rég)
1. tárgyas (tárgy n. is)
〈annak kif-ére, hogy nedves, vizes dolgot, kül. (mosott) ruhaneműt két végénél fogva csavar v. megmarkolva erősen szorít vki, hogy a benne levő nedvességet eltávolítsa v. vhova juttassa〉
Önnön maga vízből holmimet tsafarta, És tsak melegedjek, ’s nyúgodjam akarta
(1788 Gvadányi József)
[a főorvos] elrendelé, hogy négy óra hosszáig üljek hideg fürdőben, melybe vasbádog tető által ugyszólván beleszoritottak, mig fejemre minden tiz perczben jéghideg vizbe mártott óriási szivacsot facsartak
(1865 Vasárnapi Újság)
nedves haját facsarja
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
lenn mos a királylány a füzfa árnyékában a kútnál. Sulyokkal veri egy padocskán a ruhát. Olykor facsar. Olykor márt. Megint sulykol
(1912 Gárdonyi Géza)
Az egyszál ing, gatya csurom vizes, hogy facsarni lehetne
(1954 Darvas József)
A fehérneműt ne facsarjuk, dörzsöljük, keféljük hosszú ideig, mert gyorsan tönkremegy
(1983 Népszava jan. 29.)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval) facsar vmin (ritk, átv is)
a benne levő nedvesség eltávolítása céljából csavaró v. szorító mozdulatot végez vmin vki
erős kezével nagyot facsart a durva vászonlepedőn s a piszkos szapanos viz csobogva hullott a teknőbe
(1908 Magyarország nov. 11.)
Az országot markunkba kaptuk S facsartunk rajta akkorát: Csak úgy csurgott számunkra szaftja: Hatalom, cím, rang, hivatal
(1911 Borsszem Jankó júl. 23.)
minduntalan eleredt az eső. Mintha facsartak volna egyet-egyet a felhőkön
(1976 Népszabadság máj. 30.)
1b. tárgyas (tárgy n. is) (ritk)
〈annak kif-ére, hogy centrifuga(szerű gép) v. más szerkezet a(z éppen) mosott ruhából a vizet eltávolítja〉
[A kórház mosodájában] a ruhát gép áztatja, mossa, facsarja
(1894 Pesti Napló aug. 30.)
[a szerkezet] feltünő simára mángorol, szárazra facsar, [...] minden konyhaasztalra vagy teknyőre felszerelhető
(1911 Pesti Hírlap aug. 20.)
A szennyes ruhát mosógép forgatja és centrifuga facsarja
(1977 Népszava okt. 27.)
1c. tárgyas
〈nedvességet, vizet〉 csavarással v. szorítással, nyomkodással (vmiből) kiprésel(ve folyat vhova) vki
Bugyorog a’ ſós víz orra’ két lukábúl, Nem külömben hánnya veti a’ gyomrábúl. Facsarja, mint lehet, de azt-is naggyábúl, Nem volt már ereje, inge’, s-gatyájábúl
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
az átitatott szivacs vagy ruhából a testre facsart víz
(1861 Orvosi Hetilap)
Kandurné tekintetes asszony egy barchentalsóból facsarta a vizet a két piros kezével
(1922 Krúdy Gyula)
Víz borította a padlót. Zsákdarabbal felitatta és az ajtó melletti vasdézsába facsarta
(1967 Gábor Áron)
Az én hajamból facsarni lehet a vizet!
(1981 Mándy Iván)
1d. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vmely gyümölcsöt, kül. citromot kezével v. vmely eszköz, gép segítségével erősen összenyom(va forgat, csavar) vki, hogy belőle a levet kipréselje (és vhova juttassa)
A’ narants almát ha ersen fatsarod, végre kesert botsát
(1793 Kovács Pál¹)
[a szakács] egy citromot facsart a vízbe
(1895 Mikszáth Kálmán)
villájával és kanalával elszakította méhétől a csigát, és rá citromot facsart
(1921 Krúdy Gyula)
A fedeles műanyagdoboz tucatnyi trükköt tud: citromot facsarhatunk vele, zöldséget, gyümölcsöt, sajtot reszel kicsire és nagyra
(1996 Lakáskultúra)
1e. tárgyas
〈levet kül. gyümölcsből〉 ilyen módon présel(ve folyat vhova, vmibe) vki
az opium (a’ mákbol fatsartt lév)
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
Hanem [a huszárok] még italhoz is furcsán jutottak: Ha szomjaztak, vizet felhőből facsartak
(1844 Petőfi Sándor)
hogy [a gyógynövényekből] nehány csepp nedvet facsarhasson patikája üvegecskéjébe
(1853 Kemény Zsigmond)
a citromlevet az osztrigára facsarta
(1926 Krúdy Gyula)
frissen facsart zöldség- vagy gyümölcslevet
(2002 Magyar Hírlap)
1f. tárgyas (ritk)
〈annak kif-ére, hogy vmely (kémiai) hatás által vki v. vmely (kémiai) hatás azt okozza, hogy esni kezd az eső〉
A szovjet meteorológusok [bizonyos eljárással] egy jó néhányszor már facsartak esőt a felhőkből
(1957 Szabad Föld nov. 17.)
az égből savas esőt facsaró vegyületek
(1997 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈Sírással v. verejtékezéssel kapcs.〉
2a.
〈annak kif-ére, hogy cselekvésével v. hatásával okozza, előidézi vki v. vmi, hogy könnybe lábad v. könnyezik vkinek a szeme, ill. sírva fakad vki〉
Sok édes Anyának okozni ſirását, [...] Sok Atya’ ſzeméböl fatsarni könyveket
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
a’ fájdalom nem költemény ’s nem elégszik-meg senki azzal, hogy tsak ruháját meg-szaggassa ’s szemeiből erőszakosan könnyeket fatsarjon
(1825 Kis János¹ ford.Iuvenalis)
miért dühöng Testvérrel a magyar, És válaszúl a fájdalom Szemembe bút facsar
(1845 Samarjay Károly)
Az elérzékenyülés az öröm könnyeit facsarta szemembe
(1934 Pesti Hírlap márc. 28.)
a távozó csoport nevében könnyet facsaró beszéddel búcsúzik
(1957 Benedek István)
Úton-útfélen látni még a fővárosban is a kalászba szökkent [parlag]füvet, melyeknek magját messzire hordja a szél, hogy jövőre ezerannyi könnyet facsarjon
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vmely jelenség, kül. hőség hatására izzad vki(nek vmely testrésze)
megtörlé homlokát a’ hideg izzadásból, mellyet ezen borzasztó látvány’ emlékezete facsart
(1836 Bajza József ford.Scott¹)
A Házba, dacára, hogy ott benn már a Homér fénydús ege süt be az ablakokon, s a kopasz képviselői fejekről izzadsággyöngyöket facsar, sokan gyűlének össze
(1890 Mikszáth Kálmán)
28 fokos hőség van, a meleg izzadságot facsar az atlétákból
(1934 Nemzeti Sport szept. 7.)
3. tárgyas
〈teljesítményt, hasznot stb.〉 kicsikar (vkiből v. vmiből) vki, ritk. vmi, ill. 〈kül. pénzt〉 kéréssel, könyörgéssel v. ravaszkodva szerez vkitől vki
Itt igaz Barátság lakik minden háznál, Szkölköd talál helyt gazdag aſztalnál, Nem strázsál óránként templom’ ajtajánál, Hogy egy réz pénzt nyögve tsafarjon társánál
(1772 Orczy Lőrinc)
Nem szükség részemre fatsarnom kegyelmet [...]: De másként nem lévén erőm a’ Közjóra, Nem szégyen fakadnom érte kérő szóra
(1821 Mátyási József)
szerelmem’ ihletése Verset facsar belőlem
(1838 Tóth Lőrinc)
[a gróf] a könyvtár-szobában ült és a családi levéltárt olvasta. Bizonyosan a rokonságot kereste, hogy kitől lehetne pénzt facsarnia
(1913 Gárdonyi Géza)
Cafatemberkék gőgösködtek vele [ti. Mozarttal] és facsartak maguknak hasznot, jólétet, élvezetet csodálatos képességeiből
(1936 Népszava márc. 8.)
A hozzátartozók azonnal lecsaptak a lakásra, hogy minél előbb pénzt facsarjanak belőle
(1999 Magyar Hírlap)
3a. tárgyas
lelkileg, anyagilag stb. (mértéken túl kihasználva) gyötör, sanyargat vkit vki, ritk. vmi
Nemesség tántzolva tölt három ſzáz napot, Paraſzt éhen ſzomjan innepel Húsvétot. Nemes hát Királya tsafart Jóſzágának
(1772 Orczy Lőrinc)
De mi Sraff ur és az ő csavar-találmánya ahhoz a deli olasz lovastiszthez és metódusához képest, a ki Itália királynéjának udvarhölgyét, a szegény Trigona grófnét pumpolta és facsarta?
(1911 Budapesti Hírlap márc. 12.)
Mintha ellebbent volna belőlük az első napok friss lelkesültsége s bizakodása, s a kétség csavarná-facsarná őket s az aggódás halványítaná el színüket
(1930 Sárközi György)
[a feleség] fennen kezdte hordani a sovány orrát, s folyton ette-facsarta a szegény urát, akinek még a legbensőbb titkairól is be kellett számolnia
(1961 Nagy Sándor)
És ennek a Facsarinak [ti. a tanár ilyen gúnynevének] már tartalma is volt: nyúzza, facsarja, tekeri, keseríti a szegény diákot
(1962 Népszabadság júl. 29.)
3b. tárgyatlan (tárgyragos határozóval)
mértéken túli lelki, anyagi megszorítást eszközöl vkin v. vmin vki v. vmi
[a kormánypárti sajtónak] teljesen mindegy, gróf Andrássy Gyulával szemben illetlenséget vagy tapintatlanságot követ-e el? – előtte csak az a fő, hogy amig lehet, még Andrássynak beteg állapotában is, facsarjon egyet rajta Tisza Kálmán javára
(1889 Pesti Napló dec. 23. esti kiadás)
[Berki Jóska] a lakodalom idején mutatkozott a faluban, hogy még utoljára facsarjon egyet annak a szivén, a ki búbánatába más férfinek a kezére huzta a karikagyürüt
(1915 Budapesti Hírlap nov. 21.)
ha az önkormányzatok [anyagilag] megszorulnak, az oktatási intézményeken facsarnak egyet. Van, ahol már krétát is csak utólagos finanszírozással vehetnek az iskolák
(1999 Magyar Hírlap)
4. tárgyas (/ritk)
erősen (meg)szorítva vmely irányban v. ide-oda forgat, csavar vmit v. vkit vki
[Franciaország vezetése a II. Frigyes Vilmos porosz király előtt] esmeretlen Europai Politica viaſz orrát, a’ merre akarta arra fatsarta
(1789 Magyar Kurír)
[Herkules az óriást] mind balra, mind jobbra addig facsarta, addig hányta-vetette az el-fáradttat, még ſzerencséssen a’ homokra le-tette, ’s-el-is-terítette
(1793 Dugonics András)
Megfigyeltem, hogy merre facsarja a kulacs tetejét a pogány királynő
(1879 Jókai Mór)
Alig tudom leráncigálni a bömbölő kanászról Káperápét és a cigány-susztert, akik diadallal teljesítik „ápolói kötelességüket”, egyik a mellén térdelve karját facsarja, másik a fején ül
(1957 Benedek István)
Golghelóghi (hazudósan hadar): Gyerekfővel beleugortam a cséphadaróba s elverte lábom. [...] Bokámat facsarta s azótátul vagyok nyomorék
(1970 Határ Győző)
4a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval) facsar vmin (rég, ritk)
tengelye körül (erővel) egy irányban mozdít, fordít, ill. forgat vmin vki
– Bíró! Vetesd le fejemről ezt a koronát, mert fáj! A bakó röhögve mondá neki: – No, majd mindjárt hozok neked enyhítőt, hogy ne fájjon s kezébe vette az áztatott nyírfa seprőt, s megint egyet facsart a koronán
(1876 Jókai Mór)
az istennő hirtelen elkapta a jobb karomat s emberfölötti erővel egyet facsart rajta, hogy én egyszerre háttal lettem forditva feléje
(1901 Pesti Hírlap szept. 8.)
4b. tárgyas (rég, ritk)
ilyen módon mozgatva, forgatva vhova, vmibe juttat v. vhonnan eltávolít vmit vki
Kezembül A’ kardot facsarák, ’s hurczoltak hátra kötözve
(1825 Pázmándi Horvát Endre)
Akkor egy második búvár jött a fúrójával, s a fúró nyelét a mellének feszítve, elkezdé azt a gálya palánkjába facsarni
(1886 Jókai Mór)
4c. tárgyas (rég, ritk)
〈örvénylő folyó〉 tengelye körül forgat(va), pörget(ve vhova juttat) vmit, vkit
[az esőzések után] a’ Hermád olly ervel habzott, hogy ezen napokban edgy embert lováról leg-méjjebb üregekbe tsafart
(1788 Magyar Kurír)
[a Szent Lőrinc-folyó] oly kerengőket formál, hogy a’ mit színén talál, sebessen csavargó karikáiba, facsarja, ’s végre zugó örvényébe sodorja-le
(1833 Bölöni Farkas Sándor)
5. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy ember, ritk. állat test(rész)ét vmely irányba fordítja, ill. kitekert, kicsavart, es. összeszorított állapotban tartja v. abba helyezi〉
orromat csafarám balra
(1788 Gvadányi József)
[a fényképek férfiakat ábrázoltak] a leglehetetlenebb változatosságban, egymásra facsart, székre, asztalra felrakott lábakkal
(1875 Jókai Mór)
[a madarak] nagy bámulattal s facsart fejecskékkel fordultak felém
(1884 Nemzet dec. 25.)
Kenetesen mondta, fölfelé facsarta apró szemeit
(1905 Petelei István)
A diák nyelt egyet. Vére az agyára tódult. Ökölbe facsarta a kezét
(1930 Kodolányi János)
a portugáliai Manducas [csoport] férfi akrobatái is elképzelhetetlen helyzetekbe „facsarják” magukat
(1998 Magyar Hírlap)
5a. (›ész‹ jelentésű tárggyal)
〈annak kif-ére, hogy erősen gondolkodik, töri a fejét vki, ill. ilyen gondolkodásra készteti vkinek az elméjét vmi〉
Akármerre tekerjed, facsarjad az emberi értelmet, de soha csupán magában, magátul három személyt egynek nem vehet
(1779 Bessenyei György¹)
a’ Deákok tsafarják a’ velt
(1810 Barkóczy István)
Agyat facsaró éjjeli munka után, lelket furdaló kék hajnalokon, reménytelenül meresztettem szemem a jövőbe
(1921 Elek Artúr)
Fogas kérdések, facsarják is eszüket a mai posztmodern történetfilozófusok
(1995 Népszabadság nov. 4.)
6. tárgyas (/ritk)
lényegét, jellegét eltorzítva (át)formál vmivé v. vmilyenné vmit vki v. vmi
A legjobb gondolatot is lehet roszra fatsarni
(1823 Cserey Miklós)
ha nem győzi a’ philosophia, sokszor a’ legszentebbet is nevetségesre facsaró ironiához kell járulnunk
(1831 Széchenyi István)
dogmákká facsart metaphysicai költemény [= költött, valótlan dolog]
(1859 Kossuth Lajos)
[Móricz műveiben a környezetüknél különb hősöknek] súrlódások, gyötrelmek, harcok torzítják el arcvonásaikat, bűnné facsarják bennük a jót
(1924 Schöpflin Aladár)
hideg kezek silány hanggá facsarják a lényeget
(1982 e. Kerényi Grácia ford.Krzyz10anowska)
6a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) facsar vmin (ritk)
(erőltetve) alakít, változtat vmin
[Andrei Șaguna] facsart egyet lelkiismeretén, […] megtagadta egész politikai multját
(1914 Budapesti Szemle)
amikor [a filmben] már minden összecserélés és véletlen lehetősége keresztben, hosszában és átlósan is kimerült, akkor [a filmesek] még egyet facsarnak rajta: az előkelő ügyvédet egyszercsak mindenki, saját felesége is, elkezdi összetéveszteni a garnirszálló [!] részeg portásával
(1969 Esti Hírlap aug. 6.)
Az elmúlt nyolc évben majdnem minden párt facsart a saját értékrendjén, ma már szinte senki nem úgy politizál, mint 1990-ben
(1998 Magyar Hírlap)
6b. tárgyas
〈szót, szöveget stb.〉 eredeti értelméből kiforgat(va eltorzít)
Egy Túdós Barát, egy egéſz könyvet tsinált hat lábú versekben, a’ Szz Mária’ tiſztesſégére úgy, hogy az egéſz könyvben nem találtatott több ennél a’ nyóltz ſzónál: Tot, tibi, ſunt, Virgo, dotes, quot ſidera, Coelo. [...] Ezeket húzta vonta, tekerte fatsarta, hol egygyiket hol másikat elébb, úgy hogy ſokára nagy könyv lett belle
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
Csínosítani, tökéletesíteni kell a’ nyelvet, ugymond, de nem facsarni, tekerni; de nem az Iró’ ínye’ ’s kénye mentire
(1816 Kazinczy Ferenc)
Bökdössetek, szúrjatok, facsarjátok szavaimat, vessetek homályt sőt gyanút politikai pályámra: bizony jó lesz; csakhogy Magyarországnak haszna is legyen belőle
(1845 Széchenyi István)
a humoreszkek facsart nyelve
(1930 Móricz Zsigmond)
Nem tudom, hogyan lehet a szót addig facsarni, míg az, aki a hívők lelkiismereti kényszerítése ellen tiltakozik, a diktatúra előharcosának bélyegeztetik, s aki e kényszert védi, az a demokrácia védelmezője?
(1991 Magyar Nemzet jún. 21.)
6c. tárgyas (ritk)
〈társalgást〉 másfelé terel, ill. 〈beszédet〉 a választ elodázva csűr-csavar vki
mihelyt nem tetszik a diskurzus, mindjárt másra facsarod a beszédet
(1860 Kukliné prédikációi ford.)
Egyesek úgy facsarják a szót, elkerülendő a világos, pontos választ, hogy a jó édesanyjuk se értené, mit is akarnak mondani
(1985 Magyar Nemzet jún. 1.)
7. tárgyas (rég)
〈hajlékony(, szálas) anyagot, dolgot〉 teker, sodor, ill. 〈ilyen anyagból, dologból〉 így készít vmit vki
Addig tekerem-facsarom a vesszőt míg gúzst csinálok belőle
(1789 Dugonics András)
a kötéllé facsart bőr elszakadt
(1845 Jókai Mór)
Vértesházy guzzsá facsarta a Connie sálját, kikereste a holtak közül Jokosimót és összebéklyózta a kezét-lábát...
(1928 Budapesti Hírlap jan. 28.)
7a. (rég)
〈hajlékony anyagot, dolgot〉 karika alakúra formál, teker
Kökényesdi uram se nem óriás, ki az embereket gúzsnak facsarja, se nem bűvész, ki üldözőinek szeme fényét veszti
(1853 Jókai Mór)
A 18. század második felében a hosszas, sudaras bajszot „meg kenve és karikára fatsarva” idomították
(1997 Magyar néprajz)
7b. (kissé rég)
többszörösen vmire v. vmi köré teker vmit vki
Régen fejökre turbánszerüleg facsart, hátul lecsüngő fehér kendőt illesztettek [az oláhfalvi nők]
(1868 Orbán Balázs)
A holtról lefoszták a sok drága gunyát, Kardokra facsarták s karokra hajiták
(1872 Elegyes gyűjtések)
Elővette a zsebkendőjét és a keze körül facsarta, úgy állította el a vérzést
(1896 Pesti Hírlap márc. 15.)
Parászka csakugyan rosszul lett az ütlegektől és vérveszteségtől. A vénasszony maga facsart fejére borogatást
(1924 Tersánszky Józsi Jenő)
a gallérjuknak, melyet kihajtva viselnének, gallér ábrázata volna, nem pedig nyak köré facsart törlőrongy kinézése
(1937 Pesti Hírlap júl. 18.)
7c. (ritk)
ilyen módon begöngyöl vmibe vmit, ritk. vkit vki
egy gyékényen, fekete kávé körül, pár, szines rongyokba facsart, piszkos és feketelábszáru benszülött guggolt és cigarettázott
(1926 Budapesti Hírlap nov. 26.)
ha a forró lábast félre kellett húzni a tűzről, ő fogta meg, törlőrongyba facsart kezeivel, az edénynek kitüzesedett füleit
(1938 Kemény János¹)
8. tárgyas
〈Erős, kellemetlen v. gyötrő testi v. lelki érzéssel kapcs.〉
8a.
〈annak kif-ére, hogy vmely inger(t kiváltó dolog) vkinek vmely testrészében, szervében kellemetlen v. kínzó, fájdalmas(, görcsös) érzést idéz elő〉
Torma egésséges, de fatsarja az orrodat
(1829 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Nagyot sóhajtott, zokogás facsarta torkát
(1898 Budapesti Napló dec. 23.)
Az éhség időtlenül facsarja a beleimet
(1927 Népszava ápr. 3.)
nagy önuralommal fékezte magát, pedig már a gyomrát facsarta az idegesség
(1972 Népszava jan. 29.)
a legsötétebb ötvenes évek fojtogató levegőjéről, mely negyven éven át facsarta elődeink orrát, mostantól nem csak papírízű ismereteink lehetnek
(2002 Utolsó Figyelmeztetés)
8b. (›lélek‹ jelentésű tárggyal)
〈annak kif-ére, hogy vkinek, vminek a hatására vkit v. vkinek a lelkét erős(, sírásba hajló) érzelem, kül. fájdalom, keserűség fog(ja) el〉
Mint a’ ki sok kinttsel birt édes álmában, Fel-ébredvén, búsúl, hogy nints hatalmában: Úgy meg-repedtt ſzívünk’ fatsarod sírásra, Le-írván, mint jutott sorsok [ti. a királyfiak sorsa] puſztúlásra!
(1788–1789 Magyar Múzeum)
a végremény egy szikrája vet lobbot az ezredéves kíntól facsart kebelben
(1878 Fővárosi Lapok)
a vadregényes máramarosi havasok alján olyan szivet facsaró nyomoruság pusztitja azt a szegény, jó népet [ti. a ruténokat]
(1900 Budapesti Napló febr. 20.)
Az ősi jóslat! az tör engem, az facsar. Atyánk megmondta hajdan, hogy fiam lever
(1938 Weöres Sándor)
A Shopping and fucking című darab nagyon facsarhatja a lelket, mozoghat a szentimentalitás határán, de lehet igen kemény is…
(2002 Magyar Hírlap)
ÖU: általfacsar, belefacsar, hátrafacsar, megfacsar, összefacsar
Sz: facsarék, facsargat, facsarint, facsarít, facsart
Vö. CzF. csafar, csafaró, ~, facsart; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, facsart; ÚMTsz. facsar¹

Beállítások