család fn 3A13

1. ’szülő(k) és egy vagy több (vér szerinti) gyermek (együtt élő) közössége’ ❖ fölpakolám a […] családot a parasztkocsiba (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 359) | ezzel tartozol magadnak és családodnak (1859 Gyulai Pál 8173072, 368) | csak az ünnep és vasárnapokat töltötte családja körében (1872 Prém József 8377021, 122) | Anya vagyok és feleség és a család számomra minden gyönyörüségnek s minden kötelességnek a forrása (1910 Délmagyarország 2103001, 17) | A szegényember csak nagyobb nyomorúságot vesz a nyakába, ha családot alapít (1945 Bözödi György 9070001, 10) | családostul odaköltözött (1968 Benedek István 9041001, 97) | A gyermek számára érzelmileg csonka marad a család akkor is, ha „új apukával” egészül ki, s a legjobb nevelőapa is mostoha marad (1982 Lux Elvira 1099003, 158) | Imre sokgyerekes családban született (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 125) | a családon belüli munkamegosztás (1997 Asztalos-Morell Ildikó 2047002, 52).

1a. ’rokonok több generációt magába foglaló összessége, rokonság’ ❖ némely faluban harminc negyven tagból álló család is tartózkodik egy fedél alatt (1865 Pap Gyula C3419, VIII) | Romeo és Júlia szerelme kiáltó kontraszt a két család gyilkos gyűlöletével szemben (1935 Hevesi Sándor 9247003, 85) | A Glembayokról című rész például semmi más, mint ötvenoldalas felsorolás, szinte anyakönyvszerű közlés a család több tucatnyi tagjának életéről (1956 Maár Gyula 2005093, 831) (a) családban marad a) ’〈vmely érték, tulajdon〉 nem jut idegen kézre’ ❖ ha megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat, s akkor minden vagyonom a családban marad (1872 Jókai Mór CD18) | Adja csak ide nekem [a képet], úgyis családban marad! (1943 Füsi József 9160001, 140) | A tárca meg ezüst. Kincs a családban. Éppen ezért csak maradjon a családban (1969 Mándy Iván 9420036, 526) b) ’〈vminek a híre〉 nem kerül nyilvánosságra’ ❖ [a megcsalt férj elhatározta, hogy esete] „a családban marad” (1893 Bródy Sándor C1187, 35) | elhatározták, hogy „egyelőre” az egész dolog [ti. a készülő házasság] „maradjon a családban” (1937 Babits Mihály 9014129, 44) | családban maradó bűnügyek (2000 Magyar Hírlap CD09) | Csatazaj pedig bizonyosan nem volt a leváltások körül, sem a leváltottak sértettsége, sem az újak lelkendezése révén, hiszen minden súrlódás, úgymond, a családban maradt (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rendsz. családnévi jelzővel) ’ugyanazon őstől származó, azonos nevű nemzedékek sora, nemzetség’ ❖ nemes család ivadéka (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 259) | régi előkelő családjaink közül a Báthory, Bocskai és Héderváry családok német, a Rákóczi család szláv, a Lorántffy-család meg olasz őstől származtatta magát (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 5) | Zala megyét nem lehet elképzelni a Zrínyi-család nélkül (1993 Országgyűlési Napló CD62).

1c. (rendsz. összetételek utótagjaként) ’uralkodóház’ ❖ a Habsburg családból származott királyok (1846 Táncsics Mihály 8463013, 68) | [Spanyolország,] Anglia és Hollandia a Bourbon-család túlhatalmától tartva, az európai egyensúly fentartása szempontjából a bécsi udvar igényeinek támogatására szövetkeztek (1897 PallasLex. CD02) | [az Árpád-háziak emlékezete szerint] Attila is a Turul-nemzetségből származott, akárcsak az Árpádok családja (1977 László Gyula¹ 9384002, 243) | III. Frigyes családja [ti. a Habsburg-ház] 1918-ig uralkodott egy közép-európai birodalmon (1983 Cs. Szabó László 9093002, 197).

2. (nyj) ’〈szülőkhöz való viszonyában:〉 közvetlen leszármazott, gyermek, ill. ritk. egyéb családtag’ ❖ Csakhamar a szeretők elválnak a többi családtól (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [a varga] számos családja mellett is azt [ti. az idegen csecsemőt] elvállalá (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 136) | Van családod? – Van nekem négy. Van nekem elég, tiz esztendei házasságra elég vót az asszonynak hét gyerek. Három a főd alatt, négy nála (1915 Móricz Zsigmond 9462014, 28) | [Az apámnak] négy családja volt, ketten voltunk fiúk, kettő meg lyány (1967 Kamjén István 9299001, 16).

3. ’anya-, es. apaállat és ivadékai(k)nak együtt élő közössége, csoportja’ ❖ [A kecskefélék] családokban v. kisebb csapatokban hegyes vidékeken élnek (1895 PallasLex. CD02) | [A csimpánzoknál] minden egyes családnak megvan a maga területe, erdőkerülete, amelyet nem szívesen hagy el (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A kan a családdal marad, együtt nevelik a kölyköket (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A család az állatok világában ált. meghatározott időtartamú társulás, amely az utódok ivarérése után rendszerint felbomlik (1997 MagyarNagyLex. C5818, 711).

3a. (jelzőként is) ’egy méhanya körül szervezetten élő méhek összessége’ ❖ a kas összes lakói az egyetlen egy anyának, vagy mint közönségesen mondani szokás, a királynénak nemzedéke, ez alatt egyesülve képezik az úgynevezett méhetörzsöt, családot (1861 Farkas Mihály 8137002, 38) | Méhészkednék. Kezdeném egy családdal (1920 Réti Ödön CD10) | 40 család méh (1958 Népszabadság márc. 13. C1499, 11) | A királynő által termelt feromon (illatanyag) tartja össze a családot (1999 MagyarNagyLex. C5821, 309).

4. ’egymással szolidáris és egymásra utalt emberek v. csoportok közössége’ ❖ egy lelkes de egyszersmind földi szükségeit is méltányló nemzeti családba fogunk egybeforrni, a születésnek bármilly fokán s bármilly fogalmak közt üdvözlöttük volna is éltünk legelső napját (1840 Széchenyi István 8429027, 253) | [Oroszország] szétszaggatná a nemzetközi kötelékeket, melyek az európai államok és hatalmak nagy családját összekötik (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | [a matematikusoknak] benne kell lenni egy információs körben, egy nemzetközi kutatóláncban, az azonos érdeklődésűek nagy családjában (1995 Természet Világa CD50).

5. ’vmely szempontból egynemű v. azonos jellegű dolgok, es. személyek csoportja, fajta, kategória’ ❖ [a klór, a bróm, a jód és a fluor] sok tulajdonságaikra nézve egymással annyira megegyeznek, hogy egy tulajdon családot képeznek (1844 Nendtvich Károly 8330003, 70) | Bérczy Károly elejétől fogva végig a szerény és szemérmes írók családjába tartozott (1921 Gyergyai Albert CD10) | A hegedűfélék is egy családot alkotnak, úgy mint a hegedűk, egy kvinttel mélyebbek a mélyhegedűk v. brácsák, oktávával a csellók s ezeknél egy szekszttel mélyebb a nagybőgő (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 131) | a magyar morfológiai programok is két családra oszlanak, a szintetizálókra és az elemzőkre (1989 Prószéky Gábor 1126009, 495).

5a. ’azonos gyártótól származó v. bizonyos szempontból összetartozó termékek csoportja’ ❖ A kisméretű gyerekszobákba is ajánlott és a legapróbbaknak való család (három, azonos méretű, de különböző beosztású kisszekrény pelenkázólappal, ágyneműtartós gyerekágy, kétajtós, akasztós-polcos szekrény), a kiságy kivételével, akár a felnőttkor kapujáig elkísérheti használóit (1996 Lakáskultúra CD39) | a Caola megvette a Biogal Rt.-től a Hélia D kozmetikai családot (1997 Top200 CD2602).

6. ’Közös eredetük következtében rokonságot mutató élőlények v. dolgok csoportja.’

6a. (Biol) ’a nem(zetség)nél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység, kategória (familia)’ ❖ a szerves életnek ismert felosztása országokra, osztályokra, rendekre, családokra, nemekre és fajokra, hasonlatosságon és eltérésen alapszik (1864 Rónay Jácint 8396004, 224) | [Az araszolók] a pikkelyes szárnyu rovaroknak (Lepidoptera) vagyis a pilléknek egyik legnagyobb családja (1893 PallasLex. CD02) | [A rendszertan] a baktériumokat következőképpen foglalja rendszerbe: törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, típus (1967 OrvosiLex. C6109, 347) | [A gyöngyvirág] az egyszikűek közé, s a liliomfélék családjába tartozik (1995 Természet Világa CD50).

6b. (Nyelvt) ’egy közös alapnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja; nyelvcsalád’ ❖ [a német, az angol, a francia és az olasz] nyelvek egy családból, az u. n. indogermán nyelvcsaládból valók (1896 PallasLex. CD02) | Mivel a XIX. század ötvenes éveiben meglehetősen általános volt a nyelvcsalád nyugati csoportját finn-nek, keleti csoportját ugor-nak nevezni, a két csoport – s így az egész család összefoglaló nevéül magától kínálkozott a finn-ugor összetétel (1937 Zsirai Miklós 9805004, 107) | a magyar az uráli nyelvek családjának tagja (1987 Balázs János² 1009006, 661).

6c. (Nyelvt) ’vmely szó(), valamint a belőle képzett származékok (és vele alkotott összetételek) csoportja; szócsalád’ ❖ Az áldás és átok szók családja (1879 Munkácsi Bernát CD27) | A vellejt igét a NySz. egymagában álló, rokonságtalan szóként közli; a törlejt-et ellenben a töröl s végelemzésben a tör ige nagy kiterjedésű családjához tartozónak mutatja be (1896 Szily Kálmán C4033, 426) | az eme, emcse stb. szavaknak családjába tartozik az Emesü név (1956 Mészöly Gedeon 9505001, 309).

Ö: al-, állat~, betű~, méh~, nagy~, növény~, nyelv~, szó~, termék~, uralkodó~; a -család címszó alatt: bányász~, erdész~, jobbágy~, katona~, kereskedő~, lelkész~, munkás~, művész~, orvos~, pap~, paraszt~, pedagógus~, polgár~, proletár~, tanár~, vasutas~, zsellér~.

UB: -barát.

ÖU: dzsentri~, nemzet~, nép~.

ÖE: ~ág, ~alapító, ~béke, ~boldogság, ~címer, ~élet, ~fenntartás, ~gyűlés, ~ház, ~jelenet, ~kép, ~kör, ~lak, ~öröm, ~szeretet, ~szerető, ~tanács, ~titok, ~ügy, ~ünnep, ~viszony.

Sz: családság, családú.

Vö. CzF. család¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

család főnév 3A13
1.
szülő(k) és egy vagy több (vér szerinti) gyermek (együtt élő) közössége
fölpakolám a […] családot a parasztkocsiba
(1818 k. Fáy András¹)
ezzel tartozol magadnak és családodnak
(1859 Gyulai Pál)
csak az ünnep és vasárnapokat töltötte családja körében
(1872 Prém József)
Anya vagyok és feleség és a család számomra minden gyönyörüségnek s minden kötelességnek a forrása
(1910 Délmagyarország)
A szegényember csak nagyobb nyomorúságot vesz a nyakába, ha családot alapít
(1945 Bözödi György)
családostul odaköltözött
(1968 Benedek István)
A gyermek számára érzelmileg csonka marad a család akkor is, ha „új apukával” egészül ki, s a legjobb nevelőapa is mostoha marad
(1982 Lux Elvira)
Imre sokgyerekes családban született
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
a családon belüli munkamegosztás
(1997 Asztalos-Morell Ildikó)
1a.
rokonok több generációt magába foglaló összessége, rokonság
némely faluban harminc negyven tagból álló család is tartózkodik egy fedél alatt
(1865 Pap Gyula)
Romeo és Júlia szerelme kiáltó kontraszt a két család gyilkos gyűlöletével szemben
(1935 Hevesi Sándor)
A Glembayokról című rész például semmi más, mint ötvenoldalas felsorolás, szinte anyakönyvszerű közlés a család több tucatnyi tagjának életéről
(1956 Maár Gyula)
(a) családban marad
a)
〈vmely érték, tulajdon〉 nem jut idegen kézre
ha megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat, s akkor minden vagyonom a családban marad
(1872 Jókai Mór)
Adja csak ide nekem [a képet], úgyis családban marad!
(1943 Füsi József)
A tárca meg ezüst. Kincs a családban. Éppen ezért csak maradjon a családban
(1969 Mándy Iván)
b)
〈vminek a híre〉 nem kerül nyilvánosságra
[a megcsalt férj elhatározta, hogy esete] „a családban marad”
(1893 Bródy Sándor)
elhatározták, hogy „egyelőre” az egész dolog [ti. a készülő házasság] „maradjon a családban”
(1937 Babits Mihály)
családban maradó bűnügyek
(2000 Magyar Hírlap)
Csatazaj pedig bizonyosan nem volt a leváltások körül, sem a leváltottak sértettsége, sem az újak lelkendezése révén, hiszen minden súrlódás, úgymond, a családban maradt
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (rendsz. családnévi jelzővel)
ugyanazon őstől származó, azonos nevű nemzedékek sora, nemzetség
nemes család ivadéka
(1818 k. Fáy András¹)
régi előkelő családjaink közül a Báthory, Bocskai és Héderváry családok német, a Rákóczi család szláv, a Lorántffy-család meg olasz őstől származtatta magát
(1920 Domanovszky Sándor)
Zala megyét nem lehet elképzelni a Zrínyi-család nélkül
(1993 Országgyűlési Napló)
1c. (rendsz. összetételek utótagjaként)
a Habsburg családból származott királyok
(1846 Táncsics Mihály)
[Spanyolország,] Anglia és Hollandia a Bourbon-család túlhatalmától tartva, az európai egyensúly fentartása szempontjából a bécsi udvar igényeinek támogatására szövetkeztek
(1897 PallasLex.)
[az Árpád-háziak emlékezete szerint] Attila is a Turul-nemzetségből származott, akárcsak az Árpádok családja
(1977 László Gyula¹)
III. Frigyes családja [ti. a Habsburg-ház] 1918-ig uralkodott egy közép-európai birodalmon
(1983 Cs. Szabó László)
2. (nyj)
〈szülőkhöz való viszonyában:〉 közvetlen leszármazott, gyermek, ill. ritk. egyéb családtag
Csakhamar a szeretők elválnak a többi családtól
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[a varga] számos családja mellett is azt [ti. az idegen csecsemőt] elvállalá
(1840 Horváth Zsigmond¹)
Van családod? – Van nekem négy. Van nekem elég, tiz esztendei házasságra elég vót az asszonynak hét gyerek. Három a főd alatt, négy nála
(1915 Móricz Zsigmond)
[Az apámnak] négy családja volt, ketten voltunk fiúk, kettő meg lyány
(1967 Kamjén István)
3.
anya-, es. apaállat és ivadékai(k)nak együtt élő közössége, csoportja
[A kecskefélék] családokban v.vagy kisebb csapatokban hegyes vidékeken élnek
(1895 PallasLex.)
[A csimpánzoknál] minden egyes családnak megvan a maga területe, erdőkerülete, amelyet nem szívesen hagy el
(1929 Az állatok világa ford.)
A kan a családdal marad, együtt nevelik a kölyköket
(1995 Magyarország állatvilága)
A család az állatok világában ált.általában meghatározott időtartamú társulás, amely az utódok ivarérése után rendszerint felbomlik
(1997 MagyarNagyLex.)
3a. (jelzőként is)
egy méhanya körül szervezetten élő méhek összessége
a kas összes lakói az egyetlen egy anyának, vagy mint közönségesen mondani szokás, a királynénak nemzedéke, ez alatt egyesülve képezik az úgynevezett méhetörzsöt, családot
(1861 Farkas Mihály)
Méhészkednék. Kezdeném egy családdal
(1920 Réti Ödön)
40 család méh
(1958 Népszabadság márc. 13.)
A királynő által termelt feromon (illatanyag) tartja össze a családot
(1999 MagyarNagyLex.)
4.
egymással szolidáris és egymásra utalt emberek v. csoportok közössége
egy lelkes de egyszersmind földi szükségeit is méltányló nemzeti családba fogunk egybeforrni, a születésnek bármilly fokán s bármilly fogalmak közt üdvözlöttük volna is éltünk legelső napját
(1840 Széchenyi István)
[Oroszország] szétszaggatná a nemzetközi kötelékeket, melyek az európai államok és hatalmak nagy családját összekötik
(1894 e. Kossuth Lajos)
[a matematikusoknak] benne kell lenni egy információs körben, egy nemzetközi kutatóláncban, az azonos érdeklődésűek nagy családjában
(1995 Természet Világa)
5.
vmely szempontból egynemű v. azonos jellegű dolgok, es. személyek csoportja, fajta, kategória
[a klór, a bróm, a jód és a fluor] sok tulajdonságaikra nézve egymással annyira megegyeznek, hogy egy tulajdon családot képeznek
(1844 Nendtvich Károly)
Bérczy Károly elejétől fogva végig a szerény és szemérmes írók családjába tartozott
(1921 Gyergyai Albert)
A hegedűfélék is egy családot alkotnak, úgy mint a hegedűk, egy kvinttel mélyebbek a mélyhegedűk v.vagy brácsák, oktávával a csellók s ezeknél egy szekszttel mélyebb a nagybőgő
(1930 TolnaiÚjLex.)
a magyar morfológiai programok is két családra oszlanak, a szintetizálókra és az elemzőkre
(1989 Prószéky Gábor)
5a.
azonos gyártótól származó v. bizonyos szempontból összetartozó termékek csoportja
A kisméretű gyerekszobákba is ajánlott és a legapróbbaknak való család (három, azonos méretű, de különböző beosztású kisszekrény pelenkázólappal, ágyneműtartós gyerekágy, kétajtós, akasztós-polcos szekrény), a kiságy kivételével, akár a felnőttkor kapujáig elkísérheti használóit
(1996 Lakáskultúra)
a Caola megvette a Biogal Rt.Részvénytársaság-től a Hélia D kozmetikai családot
(1997 Top200)
6.
Közös eredetük következtében rokonságot mutató élőlények v. dolgok csoportja.
6a. (Biol)
a nem(zetség)nél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység, kategória (familia)
a szerves életnek ismert felosztása országokra, osztályokra, rendekre, családokra, nemekre és fajokra, hasonlatosságon és eltérésen alapszik
(1864 Rónay Jácint)
[Az araszolók] a pikkelyes szárnyu rovaroknak (Lepidoptera) vagyis a pilléknek egyik legnagyobb családja
(1893 PallasLex.)
[A rendszertan] a baktériumokat következőképpen foglalja rendszerbe: törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, típus
(1967 OrvosiLex.)
[A gyöngyvirág] az egyszikűek közé, s a liliomfélék családjába tartozik
(1995 Természet Világa)
6b. (Nyelvt)
egy közös alapnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja; nyelvcsalád
[a német, az angol, a francia és az olasz] nyelvek egy családból, az u. n.úgynevezett indogermán nyelvcsaládból valók
(1896 PallasLex.)
Mivel a XIX. század ötvenes éveiben meglehetősen általános volt a nyelvcsalád nyugati csoportját finn-nek, keleti csoportját ugor-nak nevezni, a két csoport – s így az egész család összefoglaló nevéül magától kínálkozott a finn-ugor összetétel
(1937 Zsirai Miklós)
a magyar az uráli nyelvek családjának tagja
(1987 Balázs János²)
6c. (Nyelvt)
vmely szó(), valamint a belőle képzett származékok (és vele alkotott összetételek) csoportja; szócsalád
Az áldás és átok szók családja
(1879 Munkácsi Bernát)
A vellejt igét a NySz.Magyar nyelvtörténeti szótár egymagában álló, rokonságtalan szóként közli; a törlejt-et ellenben a töröl s végelemzésben a tör ige nagy kiterjedésű családjához tartozónak mutatja be
(1896 Szily Kálmán)
az eme, emcse stb.s a többi szavaknak családjába tartozik az Emesü név
(1956 Mészöly Gedeon)
UB: -barát
ÖU: dzsentricsalád, nemzetcsalád, népcsalád
ÖE: családág, családalapító, családbéke, családboldogság, családcímer, családélet, családfenntartás, családgyűlés, családház, családjelenet, családkép, családkör, családlak, családöröm, családszeretet, családszerető, családtanács, családtitok, családügy, családünnep, családviszony
Sz: családság, családú
Vö. CzF. család¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások