családias mn 15A

1. ’közvetlen, barátságos, bizalmas 〈kapcsolat, viszony stb.〉’ ❖ Aztán még egy más körűlmény is hatott, hogy a viszony már-már egész családias színt kezde ölteni (1869 Vajda János 8503067, 276) | szomorú lenne számomra, vendégszerető házadat, ahol annyi szívélyes órát éltem át, ezután kerülni, s a családias érintkezésnek szoros fonalát, amely bennünket összekapcsolt, mintegy durva kezekkel széttépni (1926 Babits Mihály 9014127, 102) | [Szini Károlyt Táncsicshoz] baráti, családias kapcsolat fűzte (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. ’ilyen kapcsolatra valló 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Az öreg úr, miközben fogait piszkálta az asztalkendő megett, engedékeny családias hangon mondá: – Jól van, fiam, majd meglátom (1864 Halmágyi Sándor 8177002, 55) | Az asszony igen bizalmasan, igen családiasan, gyöngéden nézett rá (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 242) | Narcisnak semmi jogcíme rá, hogy jelenlétében családiasan viselkedjék (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 50).

2. ’az otthont felidéző, barátságos 〈(munka- v. vendéglátó)hely〉, ill. kötetlen 〈esemény, rendezvény〉’ ❖ a nevezetes tény emlékezetét egész családiasan, csendben ülték meg (1879 Századok CD57) | [a patikus] kis családias kifőzőbe [= kifőzdébe] fogott (1917 Kaffka Margit 9290048, 10) | a függetlenségi párt családias, belső gyűlésein (1932 Krúdy Gyula CD54) | A falu munkahelyein, a kétféle termelőszövetkezetben is családias a munkahely (1971 Erdei Ferenc 9126004, 160).

2a. ’az ilyen helyen v. alkalommal tapasztalható 〈légkör, hangulat〉’ ❖ Négyen ültünk a családias hangulatú kocsi egyik sarkában. Mellettem Orsolya dőlt hanyatt az ülésen, kinőtt diákszoknyájában (1963 Rubin Szilárd 9578001, 47) | családias hangulatú kisvendéglők (1981 Kuliffay Hanna 2206030, 5) | A koncerteket családias légkörben rendezzük (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’a családot felidéző, összetartó 〈közösség〉’ ❖ én nem szeretek ilyen vidám, családias társaságba menni (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a keresztényhitközségek családias gyülekezetei énekelték életük teljességét Isten felé (1936 Kassák Lajos CD10) | Az Egyesület tagsága egy a városát tisztelő és megbecsülő családias közösség (1996 Kubinszky Mihály CD52).

2c. (rég) ’az otthon(i)ra emlékeztető 〈hang, látvány, szag〉’ ❖ a harczi zúgást családias zaj váltotta fel (1859 Halmágyi Sándor C2007, 29) | A tyúk kodál az asztagon; Ökör, bivaly bőg vastagon … E házias, családias kép Megszéditette a mamát (1877 Vajda János 8503063, 215) | A pléh-kályha mellé kuporodom, melyből meleg füst s a sülő gesztenye családias szaga árad ki (1915 Szabó Dezső CD10).

3. ’idejét legszívesebben családtagjaival töltő, energiáját családjára szívesen fordító 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Az angol, a német, a legcsaládiasabb nemzet, ez már ösmeretes dolog; és ezért legszaporább (1862 Vajda János 8503083, 23) | Nem vagy családias, otthon ülő, Nem érzed otthon jól magad (1880 Bartók Lajos 8032001, 24) | a szolid, családias ember rettentő idegenül érezte magát a zajos Budapesten (1915 Babits Mihály CD10) | Milyen rendes, családias ember (1969 Csurka István 9096003, 145).

3a. ’ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, érzés〉’ ❖ családias erények (1879 Szentpály Janka C3963, 129) | a nők között pedig éppen ez idő tájt kezdett hanyatlani a családias érzés, és lett tudatosabbá a boldogsághoz való feltétlen jog (1913 Kádár Endre CD10) | Családias felfogásomnak megfelelően [Mikszáth] nagyon megnyert avval, hogy fiait nagyon szerette és sokat foglalkozott velük (1929 Marczali Henrik CD10) | A kínai általában nem kalandor természetű, hanem családias, otthonülőbb hajlamú (1975 Hellei András 2056005, 49).

4. (rég) ’családokban megtapasztalható, előforduló 〈esemény, folyamat stb.〉, ill. a családtagok között fennálló 〈kapcsolat, viszony〉’ ❖ [egy nemzetet] jó ’s bal szerencsében együtt leélt negyvenhat év viszontagságai fenséges nádorához mintegy családias kötelékkel csatolnak (1842 Pesti Hírlap CD61) | [szíve választottjától Mozart] melengető, intim, családias boldogságot várt (1931 ZeneiLex. CD49) | családias összezörrenés (1993 Csoóri Sándor 9090088, 1235).

Sz: családiasság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. család; ÉKsz.

családias melléknév 15A
1.
közvetlen, barátságos, bizalmas 〈kapcsolat, viszony stb.〉
Aztán még egy más körűlmény is hatott, hogy a viszony már-már egész családias színt kezde ölteni
(1869 Vajda János)
szomorú lenne számomra, vendégszerető házadat, ahol annyi szívélyes órát éltem át, ezután kerülni, s a családias érintkezésnek szoros fonalát, amely bennünket összekapcsolt, mintegy durva kezekkel széttépni
(1926 Babits Mihály)
[Szini Károlyt Táncsicshoz] baráti, családias kapcsolat fűzte
(1982 NéprajziLex.)
1a.
ilyen kapcsolatra valló 〈megnyilvánulás〉
Az öreg úr, miközben fogait piszkálta az asztalkendő megett, engedékeny családias hangon mondá: – Jól van, fiam, majd meglátom
(1864 Halmágyi Sándor)
Az asszony igen bizalmasan, igen családiasan, gyöngéden nézett rá
(1918 Móricz Zsigmond)
Narcisnak semmi jogcíme rá, hogy jelenlétében családiasan viselkedjék
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
2.
az otthont felidéző, barátságos (munka- v. vendéglátó)hely〉, ill. kötetlen 〈esemény, rendezvény〉
a nevezetes tény emlékezetét egész családiasan, csendben ülték meg
(1879 Századok)
[a patikus] kis családias kifőzőbe [= kifőzdébe] fogott
(1917 Kaffka Margit)
a függetlenségi párt családias, belső gyűlésein
(1932 Krúdy Gyula)
A falu munkahelyein, a kétféle termelőszövetkezetben is családias a munkahely
(1971 Erdei Ferenc)
2a.
az ilyen helyen v. alkalommal tapasztalható 〈légkör, hangulat〉
Négyen ültünk a családias hangulatú kocsi egyik sarkában. Mellettem Orsolya dőlt hanyatt az ülésen, kinőtt diákszoknyájában
(1963 Rubin Szilárd)
családias hangulatú kisvendéglők
(1981 Kuliffay Hanna)
A koncerteket családias légkörben rendezzük
(1996 Magyar Hírlap)
2b.
a családot felidéző, összetartó 〈közösség〉
én nem szeretek ilyen vidám, családias társaságba menni
(1910 Tersánszky Józsi Jenő)
a keresztényhitközségek családias gyülekezetei énekelték életük teljességét Isten felé
(1936 Kassák Lajos)
Az Egyesület tagsága egy a városát tisztelő és megbecsülő családias közösség
(1996 Kubinszky Mihály)
2c. (rég)
az otthon(i)ra emlékeztető 〈hang, látvány, szag〉
a harczi zúgást családias zaj váltotta fel
(1859 Halmágyi Sándor)
A tyúk kodál az asztagon; Ökör, bivaly bőg vastagon … E házias, családias kép Megszéditette a mamát
(1877 Vajda János)
A pléh-kályha mellé kuporodom, melyből meleg füst s a sülő gesztenye családias szaga árad ki
(1915 Szabó Dezső)
3.
idejét legszívesebben családtagjaival töltő, energiáját családjára szívesen fordító 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Az angol, a német, a legcsaládiasabb nemzet, ez már ösmeretes dolog; és ezért legszaporább
(1862 Vajda János)
Nem vagy családias, otthon ülő, Nem érzed otthon jól magad
(1880 Bartók Lajos)
a szolid, családias ember rettentő idegenül érezte magát a zajos Budapesten
(1915 Babits Mihály)
Milyen rendes, családias ember
(1969 Csurka István)
3a.
ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, érzés〉
családias erények
(1879 Szentpály Janka)
a nők között pedig éppen ez idő tájt kezdett hanyatlani a családias érzés, és lett tudatosabbá a boldogsághoz való feltétlen jog
(1913 Kádár Endre)
Családias felfogásomnak megfelelően [Mikszáth] nagyon megnyert avval, hogy fiait nagyon szerette és sokat foglalkozott velük
(1929 Marczali Henrik)
A kínai általában nem kalandor természetű, hanem családias, otthonülőbb hajlamú
(1975 Hellei András)
4. (rég)
családokban megtapasztalható, előforduló 〈esemény, folyamat stb.〉, ill. a családtagok között fennálló 〈kapcsolat, viszony〉
[egy nemzetet] jó ’s bal szerencsében együtt leélt negyvenhat év viszontagságai fenséges nádorához mintegy családias kötelékkel csatolnak
(1842 Pesti Hírlap)
[szíve választottjától Mozart] melengető, intim, családias boldogságot várt
(1931 ZeneiLex.)
családias összezörrenés
(1993 Csoóri Sándor)
Sz: családiasság
Vö. ÉrtSz.; TESz. család; ÉKsz.

Beállítások