abroncsol ts ige 1a (kissé rég)abrincsol (nyj is)

1. ’〈hordót, edényt, kereket stb.〉 abronccsal ellát, körülfog, felszerel’ ❖ Meg-övedzeni a’ hordót (abrontsolni) (1792 Kisded szótár C0816, 287) | vassal abrontsolt fa veder, melyben szentelt víz tartatik (1811 Magócsy Józsefné CD36) | Ha e’ földön az ember minden bolondért falhoz vágná fejét, nem győznék a’ szegény orvosok abroncsolni (1833 Munkácsy János 8323002, 39) | Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat (1990 Magyar néprajz CD47).

1a. ’〈karika alakú tárggyal fejet, kart, csuklót stb.〉 körülvesz, es. díszít’ ❖ Karjai könyökig abroncsolvák karpereczekkel (1860 Degré Alajos C1389, 4) | fehér mellénye zsebibe dugta két kezét (de úgy, hogy azért vaskos gyűrűkkel abroncsolt tömzsi ujjai kiragyogjanak (1882 Tóth Béla¹ C4259, 96).

2. (ritk) ’〈vmely különálló részt vmilyen nagyobb egységbe〉 belefog, beleölel’ ❖ nem hihetjük többé, hogy egy palánk a mi egységünkbe abrincsolhatná a világ minden közénk vetődött gyülevészét (1927 Németh László² 9485024, 21).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. abroncs; ÉKsz.

abroncsol tárgyas ige 1a (kissé rég)
abrincsol 1a (nyj is)
1.
〈hordót, edényt, kereket stb.〉 abronccsal ellát, körülfog, felszerel
Meg-övedzeni a’ hordót (abrontsolni)
(1792 Kisded szótár)
vassal abrontsolt fa veder, melyben szentelt víz tartatik
(1811 Magócsy Józsefné)
Ha e’ földön az ember minden bolondért falhoz vágná fejét, nem győznék a’ szegény orvosok abroncsolni
(1833 Munkácsy János)
Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat
(1990 Magyar néprajz)
1a.
〈karika alakú tárggyal fejet, kart, csuklót stb.〉 körülvesz, es. díszít
Karjai könyökig abroncsolvák karpereczekkel
(1860 Degré Alajos)
fehér mellénye zsebibe dugta két kezét (de úgy, hogy azért vaskos gyűrűkkel abroncsolt tömzsi ujjai kiragyogjanak
(1882 Tóth Béla¹)
2. (ritk)
〈vmely különálló részt vmilyen nagyobb egységbe〉 belefog, beleölel
nem hihetjük többé, hogy egy palánk a mi egységünkbe abrincsolhatná a világ minden közénk vetődött gyülevészét
(1927 Németh László²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. abroncs; ÉKsz.

Beállítások