csalhatlan (14A) l. csalhatatlan

csalhatatlan mn 14Acsalhatlan (rég)

1. ’olyan 〈személy v. testület〉, aki v. amely (ítéletében) sohasem téved’ ❖ Ne tartsuk magunkot csalhatatlanoknak, vagy legtökélletesebbeknek (1805 Verseghy Ferenc 8518002, 21) | egy Tanácsot rendelly, […] Melly csalhatatlan és szent lenne, A’ végre, hogy Királyi Helytartódnak A’ tetteit rostállya és itéllye (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 35) | Mondja ki, van reménye, vagy nincs; igen vagy nem? – Istenem, Istenem, hiszen mi orvosok se vagyunk csalhatatlanok… (1886 Reviczky Gyula 8392098, 327) | [az] irodalmi élet némely helyi nagysága úgy érzi: csalhatatlan, birtokában van a bölcsek kövének, döntései fellebbezhetetlenek (1956 Irodalmi Újság márc. 24. C5231, 1) | Ítéleteiben talán nem csalhatatlan – érzelmeiben az (1985 Bodor Pál 1019054, 165).

1a. ’megbízható(an), hibátlan(ul működő) 〈érzék, ösztön〉’ ❖ mennél kevesebb és eggyügyebb a’ kiſzabott foglalatossága, annál ersebb, bizonyosabb, és ha úgy ſzabad ſzóllani, csalhatatlanabb legyen benne a’ vak öſztön, melly tet e’ foglalatosságokra kéſztesse (1818 Verseghy Ferenc 8518039, 7) | bizonyos dolgokban a nőknek csalhatlan tapintatuk szokott lenni (1854 Jókai Mór C2244, 95) | [Arany János] csalhatatlan ritmusérzéke (1911 Gábor Ignác CD10) | a csalhatatlan szemű Bródy Sándor (1935 Révész Béla CD10) | Nem áltatom magam azzal, hogy a tömegek politikai ösztöne csalhatatlan (1991 Miskolczy László 2003051, 38).

1b. (logikailag) cáfolhatatlan (igazságokat nyilvánvalóvá tevő, ill. megfogalmazó) 〈tudomány, elmélet, törvény stb.〉’ ❖ Valamint egyéb munkáimot, úgy ezt [ti. A tiszta magyarság címűt] is nem tartom én csalhatatlan, ’s mindenkép tökélletes alkotmánynak (1818 Verseghy Ferenc 8518043, 282) | Magyarországban a’ termékeny föld kiterjedése ’s mennyisége olly bő, hogy annak csak haszon nélkül fekvő része is gazdaggá tenne más nemzetet; ’s ez kérdést nem szenved, mert nem vélekedés vagy okoskodás, hanem száraz és csalhatatlan számolás tárgya (1830 Széchenyi István CD1501) | [a pápának] csalhatatlan itélete (1897 PallasLex. CD02) | a csalhatatlan, megváltó igazságokat (1974 Zsolt István 9808004, 210) | csalhatatlan elméletet épít föl (1995 Új Könyvek CD29).

2. ’minden kétséget kizáró, biztos 〈dolog〉’ ❖ A’ ſzabados és jóra hajló akarat, el-tökéllett bátorság, köz jóra igyekezö indulat, ezek a’ nagy elmének tsalhatatlan jelei (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 71) | csalhatlan bizonyiték (1870 Vajda Viktor 8505002, 106) | És itt vagyunk mégis. A magunk erejéből, a magunk böcsületéből, – ami csalhatatlan záloga annak is, hogy itt is leszünk (1907 Malonyay Dezső CD07) | A stabilizáció csalhatatlanul tükröződik abban, hogy 1995-ben már csak 4 százalékos gazdasági visszaesést regisztráltak az előző évi 15 százalékos recesszióval szemben (1996 Figyelő CD2601).

2a. ’tökéletesen hatékony, célravezető 〈szer, ill. eljárás〉’ ❖ [sárgaság elleni] tsalhatatlan orvoſságnak állitja Rajjus, valaki arra [ti. a békalencsére] öntött forró vizet, mint a’ théát gyakran iſzſza (1775 Csapó József 7062001, 33) | Miképen kell, és lehet a’ fentebb kifejtett alapelvet minden előforduló esetben jó sikerrel, és csalhatatlanul alkalmazni, és az alkalmazás fortélyaival megismerkedni, gyakorlati példák világositandják fel (1846 Gyurits Antal ford.–Reventlow 8175001, 10) | [Vőlegényem] csalhatatlan szisztémát dolgozott ki a bank felrobbantására (1917 Krúdy Gyula C2845, 32) | Csalhatatlan módszereket, biztos gyógyszereket, üdvözítő megoldásokat gondolnak ki (1972 Kuczka Péter 9366019, 337).

2b. (kissé rég) ’biztosan bekövetkező 〈esemény, jelenség〉’ ❖ [az] olvasásnak tsalhatatlan gyümltse lenne a’ Nemzetnek ki-pallérozáſa (1788 Péczeli József 7267004, 98) | A’ hátra-maradt Kötetek az 1814diki Józsefi vásárra csalhatatlanúl megjelennek (1813 Kazinczy Ferenc C2518, 7) | Itt azután főfeladat rendkívüli eseményeket, szokatlan alakokat, hihetetlen mesét […] alkotni hidegvérrel, gondolat, fáradság, érzelem nélkül; de biztos sikerrel, és csalhatatlan hatással (1879 Jókai Mór CD18) | A beteg megissza, hat óráig még kutyabaja, de azután hirtelen hatni kezd az ital és a hatása csalhatatlan (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 84).

Vö. CzF. ~, csalhatatlanul, csalhatlan · csalhatlanság; ÉrtSz.; TESz. csal; ÉKsz.; SzT. ~, csalhatatlanul

csalhatlan lásd csalhatatlan
csalhatatlan melléknév 14A
csalhatlan 14A (rég)
1.
olyan 〈személy v. testület〉, aki v. amely (ítéletében) sohasem téved
Ne tartsuk magunkot csalhatatlanoknak, vagy legtökélletesebbeknek
(1805 Verseghy Ferenc)
egy Tanácsot rendelly, […] Melly csalhatatlan és szent lenne, A’ végre, hogy Királyi Helytartódnak A’ tetteit rostállya és itéllye
(1814 Kisfaludy Sándor)
Mondja ki, van reménye, vagy nincs; igen vagy nem? – Istenem, Istenem, hiszen mi orvosok se vagyunk csalhatatlanok…
(1886 Reviczky Gyula)
[az] irodalmi élet némely helyi nagysága úgy érzi: csalhatatlan, birtokában van a bölcsek kövének, döntései fellebbezhetetlenek
(1956 Irodalmi Újság márc. 24.)
Ítéleteiben talán nem csalhatatlan – érzelmeiben az
(1985 Bodor Pál)
1a.
megbízható(an), hibátlan(ul működő) 〈érzék, ösztön〉
mennél kevesebb és eggyügyebb a’ kiſzabott foglalatossága, annál ersebb, bizonyosabb, és ha úgy ſzabad ſzóllani, csalhatatlanabb legyen benne a’ vak öſztön, melly tet e’ foglalatosságokra kéſztesse
(1818 Verseghy Ferenc)
bizonyos dolgokban a nőknek csalhatlan tapintatuk szokott lenni
(1854 Jókai Mór)
[Arany János] csalhatatlan ritmusérzéke
(1911 Gábor Ignác)
a csalhatatlan szemű Bródy Sándor
(1935 Révész Béla)
Nem áltatom magam azzal, hogy a tömegek politikai ösztöne csalhatatlan
(1991 Miskolczy László)
1b.
(logikailag) cáfolhatatlan (igazságokat nyilvánvalóvá tevő, ill. megfogalmazó) 〈tudomány, elmélet, törvény stb.〉
Valamint egyéb munkáimot, úgy ezt [ti. A tiszta magyarság címűt] is nem tartom én csalhatatlan, ’s mindenkép tökélletes alkotmánynak
(1818 Verseghy Ferenc)
Magyarországban a’ termékeny föld kiterjedése ’s mennyisége olly bő, hogy annak csak haszon nélkül fekvő része is gazdaggá tenne más nemzetet; ’s ez kérdést nem szenved, mert nem vélekedés vagy okoskodás, hanem száraz és csalhatatlan számolás tárgya
(1830 Széchenyi István)
[a pápának] csalhatatlan itélete
(1897 PallasLex.)
a csalhatatlan, megváltó igazságokat
(1974 Zsolt István)
csalhatatlan elméletet épít föl
(1995 Új Könyvek)
2.
minden kétséget kizáró, biztos 〈dolog〉
A’ ſzabados és jóra hajló akarat, el-tökéllett bátorság, köz jóra igyekezö indulat, ezek a’ nagy elmének tsalhatatlan jelei
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
csalhatlan bizonyiték
(1870 Vajda Viktor)
És itt vagyunk mégis. A magunk erejéből, a magunk böcsületéből, – ami csalhatatlan záloga annak is, hogy itt is leszünk
(1907 Malonyay Dezső)
A stabilizáció csalhatatlanul tükröződik abban, hogy 1995-ben már csak 4 százalékos gazdasági visszaesést regisztráltak az előző évi 15 százalékos recesszióval szemben
(1996 Figyelő)
2a.
tökéletesen hatékony, célravezető 〈szer, ill. eljárás〉
[sárgaság elleni] tsalhatatlan orvoſságnak állitja Rajjus, valaki arra [ti. a békalencsére] öntött forró vizet, mint a’ théát gyakran iſzſza
(1775 Csapó József)
Miképen kell, és lehet a’ fentebb kifejtett alapelvet minden előforduló esetben jó sikerrel, és csalhatatlanul alkalmazni, és az alkalmazás fortélyaival megismerkedni, gyakorlati példák világositandják fel
(1846 Gyurits Antal ford.Reventlow)
[Vőlegényem] csalhatatlan szisztémát dolgozott ki a bank felrobbantására
(1917 Krúdy Gyula)
Csalhatatlan módszereket, biztos gyógyszereket, üdvözítő megoldásokat gondolnak ki
(1972 Kuczka Péter)
2b. (kissé rég)
biztosan bekövetkező 〈esemény, jelenség〉
[az] olvasásnak tsalhatatlan gyümltse lenne a’ Nemzetnek ki-pallérozáſa
(1788 Péczeli József)
A’ hátra-maradt Kötetek az 1814diki Józsefi vásárra csalhatatlanúl megjelennek
(1813 Kazinczy Ferenc)
Itt azután főfeladat rendkívüli eseményeket, szokatlan alakokat, hihetetlen mesét […] alkotni hidegvérrel, gondolat, fáradság, érzelem nélkül; de biztos sikerrel, és csalhatatlan hatással
(1879 Jókai Mór)
A beteg megissza, hat óráig még kutyabaja, de azután hirtelen hatni kezd az ital és a hatása csalhatatlan
(1931 Herczeg Ferenc)
Vö. CzF. ~, csalhatatlanul, csalhatlan · csalhatlanság; ÉrtSz.; TESz. csal; ÉKsz.; SzT. ~, csalhatatlanul

Beállítások