csángó mn és fn 1Acsangó (rég)

I. mn

1. ’a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar 〈népcsoport〉’ ❖ a’ bukovinai, moldvai, csangó magyarság, melly Jászvásárt kivéve, egy maroknyisága mellett sem olvadt el (1843 Pesti Hírlap CD61) | [Molnár Viktor] 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban (1903 Magyar írók élete CD27) | Az erdélyi táncdialektus a kalotaszegi, a mezőségi, Maros- és Küküllő-vidéki, székely és a különböző csángó népcsoportok […] tánckultúráját foglalja magába (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. ’e népcsoportok vmelyikéhez tartozó, e népcsoportok vmelyikéből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népcsoportok vmelyikéből való 〈eredet, származás〉’ ❖ egyéb Székelyekkel együtt Csángó Magyaroknak hivattatnak (1783 Molnár János C0292, 415) | Ugyan m’ért lennék én szegény Szosz jászloi czango legény, Ninczen é nekem egy bundám, ’Sz hofehér szinö harisnyám? (1810 A magyar irodalmi népiesség 9261002, 224) | csángó küldöttség (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Józseffalva lakosai] közül mintegy 60 család csángó eredetü (1914 RévaiNagyLex. C5707, 53) | Lakatos Demeter csángó költő (2000 Új Könyvek CD29).

2. ’〈E népcsoportok vmelyikével kapcs.〉’

2a. ’e népcsoportok vmelyike által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ Csangó dalok (1846 Népdalok és mondák C2981, 419) | A csángó butorok […] keleti módon stilizált virágalakjaikkal. A virágok közt néha egy-egy madár is énekelget (1894 PallasLex. CD02) | A moldvai csángó táncok (1990 Magyar néprajz CD47) | Az est címe: – Ágrólszakadt madár –, a csángó-himnuszt idézi: „Csángómagyar, csángómagyar mivé lettél, Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve…” (1992 Medgyessy Éva 2020024, 94).

2b. ’e népcsoportok vmelyikéhez való tartozást kifejező, e népcsoportok vmelyikére v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ [A Kalugyerpataka nevű falu] lakosai közt már gyéren lehet a’ chángó selypességet hallani (1838 Gegő Elek 8157002, 30) | Hétfalusi csángó babonák (1895 Magyar írók élete CD27) | a moldvai csángó guruzsmálás [= varázslás]: fiatal lányok próbálták ilyen módon titokban a szeretett legényt maguk felé fordítani (1981 Dömötör Tekla 1039007, 161) | gyimesi csángó lakodalomból (1997 Magyar néprajz CD47).

2c. ’e népcsoportok vmelyikével megeső, történő, ill. e népcsoportok vmelyike körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ [A parlamentben] Irányi indítványát olvasták fel a csángó betelepítésekről (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Munkácsi Bernát] már csángó, votják és vogul tanulmányútjain tanulmányozta e nyelvek, nyelvjárások jövevényszavait is (1981 Kálmán Béla CD30) | Csángó hétköznapok a 17. században (1990 Tóth István György CD17) | A csángók Bákó megyében a lakosság kb. 20%-át teszik ki. Bákó városa maga is csángó alapítású, s a 16-17. században a moldvai katolikusok központja volt (1995 Természet Világa CD50).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar 〈nyelvjárás〉, e nyelvjáráshoz tartozó 〈elem〉, ill. e nyelvjárás elemeit leíró 〈mű〉’ ❖ oláh-csángó szavak, mint csercselye [=] fülönfüggő, kurélye [=] gyöngyfüzér (1880 Munkácsi Bernát C5947, 532) | Mily megbecsülhetetlen forrás lenne nyelvünkre nézve a moldvai csángó nyelvnek vagy a szlavóniai magyarok nyelvének szókincséről egy kimerítő, megközelítőleg teljes szótár (1936 Csűry Bálint 1030002, 20) | csángó szótárt (1942 Ignácz Rózsa 9269004, 114) | a székely és csángó nyelvjárások pl. előszeretettel alkalmaznak kicsinyítő képzőket: patakcsa, gyermekcse (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

4. ’e népcsoportok vmelyike által jelentős arányban lakott, e népcsoportok vmelyikéhez tartozó 〈terület〉’ ❖ a’ lakosok’ czengő dialectusából is rögtön észrevevém, hogy chángó helységben vagyok (1838 Gegő Elek CD30) | a brassómegyei csángó községek (1936 Csűry Bálint 1030002, 21).

5. ’e népcsoportok vmelyikére, annak nyelvére, kultúrájára vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ még mindig a csángó szövetkezet [= szövetkezés, szövetség] alakítása folyt a folyosókon különböző gruppokban. – Ne okoskodjatok annyit – mondja Móricz Pál –, hiszen már nem akarnak idetelepedni (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | [Artur Kannisto] lehetővé tette Wichmann csángó hagyatékának feldolgozását és kiadását (1988 Balassa Iván CD30).

6. (rég, ritk) ’kóborló, vándorló 〈személy, csoport〉’ ❖ az a’ szó Tsángó pedig, ollyan értelemben vétetik mint kóborló, vándorló (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 82) | A mai Bosznia és Herczegovina illyr lakossága, csángó pásztorrá lett (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A bosnyák bánság […] csak oly szórványos elemekre bukkant, melyek már a rómaiak alatt is meghódolt csángó népség számba mentek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’〈(az eredetileg) a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar népcsoportok vmelyikének v. összességének megnevezéseként〉’ ❖ Tsángóknak hívják a’ Mólduvábann született Magyarokat-is (1792 Kisded szótár C0816, 239) | Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet [ti. a feltámadt László királyt]. […] Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó (1853 Arany János 8014056, 205) | [a Tatros völgyében] lakó csángók száma megközeliti a 4000-et (1869 Orbán Balázs CD22) | Viseletök [ti. a Fogaras megye határmenti területén levő tanyacsoportokon élő románoké] a hétfalusi csángókéhoz hasonlit (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az ómagyar verő ’kalapács’ szó ma is magyar mivoltában él a moldvai csángóknál (1936 Csűry Bálint 1030002, 11) | az északi csángók néhány falu öregebbjeit kivéve már román ajkúak (1995 Természet Világa CD50).

1a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’〈a 18. század végén Bukovinába telepített, majd később onnan kitelepített magyar népcsoport, az ún. bukovinai székelyek helytelen, a népcsoport által önelnevezésként nem haszn. megnevezéseként〉’ ❖ Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében (1881 Magyar írók élete CD27) | [Bukovina] lakosságának túlnyomó része román, a betelepedett magyarokat (10.400) csángóknak hívják (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 311) | csángók: […] Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. […] Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést (1977 NéprajziLex. CD47).

1b. ’e népcsoportok vmelyikéhez tartozó személy’ ❖ [vendégszeretetben a románokat] sokkal felülmulják a’ székely származatu telepek […]; ezeket pedig a’ chángók, kik, kivált a’ magyar vándort az útról is behivják hajlékokba, mondván: „Jőjön bé lelkezkém! megebédelem” (1838 Gegő Elek 8157003, 51) | A csángók szép szálas termetüek (1869 Orbán Balázs CD22) | a brassómegyei csángók és háromszéki székelyek, akikkel tele volt a vonat, nem mertek magyarul beszélni (1936 Veres Péter 9771027, 268) | Nagy sikerű akció volt II. János Pál pápa 1991-es látogatására 1000 csángó Magyarországra hozatala (1995 Természet Világa CD50).

2. ’e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar nyelvjárás’ ❖ [a beszélt magyar nyelv] azonos az európai magyarral, mint ahogy azonos a székely, a csángó; csupán a kiejtésben van valami idegenszerű (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A moldvai csángóban számos olyan szó él, mely a többi magyarság nyelvéből nagyon régen kiveszett (1936 Csűry Bálint 1030002, 11) | Az északi csángóban az s helyett gyakran sz hangzik („sziszegés”: maszt ’most’, eszmit ’ismét’) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

ÖE: ~kérdés.

Vö. CzF. csangó¹, csangó² · csángó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csángó melléknév és főnév 1A
csangó 1A (rég)
I. melléknév
1.
a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar 〈népcsoport〉
a’ bukovinai, moldvai, csangó magyarság, melly Jászvásárt kivéve, egy maroknyisága mellett sem olvadt el
(1843 Pesti Hírlap)
[Molnár Viktor] 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban
(1903 Magyar írók élete)
Az erdélyi táncdialektus a kalotaszegi, a mezőségi, Maros- és Küküllő-vidéki, székely és a különböző csángó népcsoportok […] tánckultúráját foglalja magába
(1982 NéprajziLex.)
1a.
e népcsoportok vmelyikéhez tartozó, e népcsoportok vmelyikéből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népcsoportok vmelyikéből való 〈eredet, származás〉
egyéb Székelyekkel együtt Csángó Magyaroknak hivattatnak
(1783 Molnár János)
Ugyan m’ért lennék én szegény Szosz jászloi czango legény, Ninczen é nekem egy bundám, ’Sz hofehér szinö harisnyám?
(1810 A magyar irodalmi népiesség)
csángó küldöttség
(1883 Mikszáth Kálmán)
[Józseffalva lakosai] közül mintegy 60 család csángó eredetü
(1914 RévaiNagyLex.)
Lakatos Demeter csángó költő
(2000 Új Könyvek)
2.
〈E népcsoportok vmelyikével kapcs.〉
2a.
e népcsoportok vmelyike által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.
Csangó dalok
(1846 Népdalok és mondák)
A csángó butorok […] keleti módon stilizált virágalakjaikkal. A virágok közt néha egy-egy madár is énekelget
(1894 PallasLex.)
A moldvai csángó táncok
(1990 Magyar néprajz)
Az est címe: – Ágrólszakadt madár –, a csángó-himnuszt idézi: „Csángómagyar, csángómagyar mivé lettél, Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve…”
(1992 Medgyessy Éva)
2b.
e népcsoportok vmelyikéhez való tartozást kifejező, e népcsoportok vmelyikére v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
[A Kalugyerpataka nevű falu] lakosai közt már gyéren lehet a’ chángó selypességet hallani
(1838 Gegő Elek)
Hétfalusi csángó babonák
(1895 Magyar írók élete)
a moldvai csángó guruzsmálás [= varázslás]: fiatal lányok próbálták ilyen módon titokban a szeretett legényt maguk felé fordítani
(1981 Dömötör Tekla)
gyimesi csángó lakodalomból
(1997 Magyar néprajz)
2c.
e népcsoportok vmelyikével megeső, történő, ill. e népcsoportok vmelyike körében zajló, általa megvalósuló
[A parlamentben] Irányi indítványát olvasták fel a csángó betelepítésekről
(1883 Mikszáth Kálmán)
[Munkácsi Bernát] már csángó, votják és vogul tanulmányútjain tanulmányozta e nyelvek, nyelvjárások jövevényszavait is
(1981 Kálmán Béla)
Csángó hétköznapok a 17. században
(1990 Tóth István György)
A csángók Bákó megyében a lakosság kb. 20%-át teszik ki. Bákó városa maga is csángó alapítású, s a 16-17. században a moldvai katolikusok központja volt
(1995 Természet Világa)
3. (Nyelvt is)
e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar 〈nyelvjárás〉, e nyelvjáráshoz tartozó 〈elem〉, ill. e nyelvjárás elemeit leíró 〈mű〉
oláh-csángó szavak, mint csercselye [=] fülönfüggő, kurélye [=] gyöngyfüzér
(1880 Munkácsi Bernát)
Mily megbecsülhetetlen forrás lenne nyelvünkre nézve a moldvai csángó nyelvnek vagy a szlavóniai magyarok nyelvének szókincséről egy kimerítő, megközelítőleg teljes szótár
(1936 Csűry Bálint)
csángó szótárt
(1942 Ignácz Rózsa)
a székely és csángó nyelvjárások pl.például előszeretettel alkalmaznak kicsinyítő képzőket: patakcsa, gyermekcse
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
4.
e népcsoportok vmelyike által jelentős arányban lakott, e népcsoportok vmelyikéhez tartozó 〈terület〉
a’ lakosok’ czengő dialectusából is rögtön észrevevém, hogy chángó helységben vagyok
(1838 Gegő Elek)
a brassómegyei csángó községek
(1936 Csűry Bálint)
5.
e népcsoportok vmelyikére, annak nyelvére, kultúrájára vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó
még mindig a csángó szövetkezet [= szövetkezés, szövetség] alakítása folyt a folyosókon különböző gruppokban. – Ne okoskodjatok annyit – mondja Móricz Pál –, hiszen már nem akarnak idetelepedni
(1882 Mikszáth Kálmán)
[Artur Kannisto] lehetővé tette Wichmann csángó hagyatékának feldolgozását és kiadását
(1988 Balassa Iván)
6. (rég, ritk)
kóborló, vándorló 〈személy, csoport〉
az a’ szó Tsángó pedig, ollyan értelemben vétetik mint kóborló, vándorló
(1796 Teleki Domokos¹)
A mai Bosznia és Herczegovina illyr lakossága, csángó pásztorrá lett
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A bosnyák bánság […] csak oly szórványos elemekre bukkant, melyek már a rómaiak alatt is meghódolt csángó népség számba mentek
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
II. főnév
1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban)
(az eredetileg) a romániai Moldvában v. a Gyimesekben élő, zömében római katolikus, ill. a Barcaságban élő evangélikus vallású magyar népcsoportok vmelyikének v. összességének megnevezéseként〉
Tsángóknak hívják a’ Mólduvábann született Magyarokat-is
(1792 Kisded szótár)
Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet [ti. a feltámadt László királyt]. […] Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó
(1853 Arany János)
[a Tatros völgyében] lakó csángók száma megközeliti a 4000-et
(1869 Orbán Balázs)
Viseletök [ti. a Fogaras megye határmenti területén levő tanyacsoportokon élő románoké] a hétfalusi csángókéhoz hasonlit
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
az ómagyar verő ’kalapács’ szó ma is magyar mivoltában él a moldvai csángóknál
(1936 Csűry Bálint)
az északi csángók néhány falu öregebbjeit kivéve már román ajkúak
(1995 Természet Világa)
1a. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
〈a 18. század végén Bukovinába telepített, majd később onnan kitelepített magyar népcsoport, az ún. bukovinai székelyek helytelen, a népcsoport által önelnevezésként nem haszn. megnevezéseként〉
Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében
(1881 Magyar írók élete)
[Bukovina] lakosságának túlnyomó része román, a betelepedett magyarokat (10.400) csángóknak hívják
(1926 TolnaiÚjLex.)
csángók: […] Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. […] Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést
(1977 NéprajziLex.)
1b.
e népcsoportok vmelyikéhez tartozó személy
[vendégszeretetben a románokat] sokkal felülmulják a’ székely származatu telepek […]; ezeket pedig a’ chángók, kik, kivált a’ magyar vándort az útról is behivják hajlékokba, mondván: „Jőjön bé lelkezkém! megebédelem”
(1838 Gegő Elek)
A csángók szép szálas termetüek
(1869 Orbán Balázs)
a brassómegyei csángók és háromszéki székelyek, akikkel tele volt a vonat, nem mertek magyarul beszélni
(1936 Veres Péter)
Nagy sikerű akció volt II. János Pál pápa 1991-es látogatására 1000 csángó Magyarországra hozatala
(1995 Természet Világa)
2.
e népcsoportok vmelyike által beszélt magyar nyelvjárás
[a beszélt magyar nyelv] azonos az európai magyarral, mint ahogy azonos a székely, a csángó; csupán a kiejtésben van valami idegenszerű
(1872–1874 Jókai Mór)
A moldvai csángóban számos olyan szó él, mely a többi magyarság nyelvéből nagyon régen kiveszett
(1936 Csűry Bálint)
Az északi csángóban az s helyett gyakran sz hangzik („sziszegés”: maszt ’most’, eszmit ’ismét’)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
ÖE: csángókérdés
Vö. CzF. csangó¹, csangó² · csángó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások