csapás fn 4A

1. ’a csap¹ igével kifejezett cselekvés’ ❖ egy homlokba tsapással ki-ugrana fejembl ez (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 450).

2. ’e cselekvés végrehajtásakor tett mozdulat (eredménye)’ ❖ ellenségére olly nagy haraggal rohana, hogy minekutánna két három mérges tsapáſokkal ſebeſitette volna, kezei közül való meg-ſzabadúlásáról egéſzſzen el-veſztette reménységét (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 2) | ha az ebemet elveſztem, ſzáz Tsapást adatok az Alfelére (1801 Sándor István C1531, 21) | Dabroni felfogja kardjával a nehéz csapást (1854 Jókai Mór C2244, 440) | bozótvágó késsel és egyetlen csapással levágják a fejét (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 40).

2a. ’evezéskor az evező vízbe merítése és egyszeri megrántása a vízben; evezőcsapás’ ❖ [a kormányos] beugrott a csolnakba s nehány csapással fölment a vizen (1897 Tömörkény István C4317, 110) | Beült egy kis pirosra mázolt csónakba, eloldotta és nyugodt, erős csapásokkal messze behajtotta a tóra (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 44) | [A kajakosok] vezényszóra teljes erőből lapátolnak, aztán úgy tizenöt csapás után lelassulnak, fordulnak, s kezdenek mindent elölről (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈némely úszásnemben:〉 úszáskor a karral tett (szabályos) mozdulat’ ❖ Nagy, lomha csapásokkal, akár egy cet, Kislégi is megérkezett [a vízilabdakapu elé] (1956 Karinthy Ferenc C0091, 449) | Menyhárt doktor súlyos csobbanással elmerült, de még el sem ült azon a helyen a víz pezsgése, valamivel távolabb máris fürge csapásokkal szelte a vizet a hajó hídlépcsője felé (1985 Bodor Ádám 1020010, 191).

2c. ’az a mozdulat, hogy a madár repülés közben szárnyait felemeli, majd leengedi; szárnycsapás’ ❖ [a daru] erős szárnyainak néhány széles csapásával kellő magasságba jut (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [lúd]tollaim két szárnnyá ragasztva szurokkal; gondoltam, lomha, nagy csapással útnak indulok (1953 Juhász Ferenc 9285016, 8).

2d. (átv is) ’nagy erejű (katonai) támadás’ ❖ Pompejus, atyád szomorú lelkének árnyéka, Róma, és nnn ditssséged kiáltják segedelmedet, ne-késsél a tsapást megtenni (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 87) | Lufti basa, a nagyvezír első helyettese, üzenetet küldött Jánosnak, mely szerint egyedül Moldvát fogná érni a csapás (1861 Szalay László 8419010, 194) | a középosztály úgy véli, hogy régi értékeket ment meg, voltaképpen végső csapást mér a régi értékekre (1938 Szabó Zoltán¹ 9633001, 79) | A támadó kötelék […] alig négyperces csapást hajtott végre a Junkers „Ju-52” szállítógépek ellen (1992 M. Szabó Miklós 2012002, 107).

3. ’a csap¹ igével kifejezett cselekvés eredményeképpen létrejövő hang’ ❖ Zúg csapása villámának (1824 Kölcsey Ferenc 8253024, 123) | hangzik a buzogány csapása a boltozatos pajzsokon (1860 Jókai Mór CD18) | Nem hallani a csapásokat, az ütések zuhanó hangját, a lábak dobogását, a lihegést, a küzdők felordítását (1911 Nagy Lajos CD10) | A nehéz feszítővassal verni kezdte az ajtó szélét. A csapások döngve visszhangzottak az üres házban (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 531).

4. ’a természeti, történelmi erők v. események, ill. a sors, a véletlen okozta súlyos baj, megpróbáltatás’ ❖ Az én Férjem’ halálára rendeltetett nap bé-következék. Én azt könyhúllatáſokkal, és könyrgéſekkel tltém-el; és azt a’ tsapáſt ſokſzor ugyan érzem vala (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 41) | Csak kis lélek rogyik-össze a’ sors csapásai alatt (1829 Bárány Ágoston C0422, 179) | a’ 12 egyiptomi csapást versekben elmondjuk (1834 Garasos Tár 8625002, 90) | Hozzászoktak az elemi csapásokhoz, viharhoz, tűzhöz, erdei halálhoz (1930 Balogh Edgár 9023002, 27) | sok csapást, hányattatást megszenvedett halápi tanyasiak (1990 Taar Ferenc 2001031, 69).

5. (átv is) ’ember, állat által kitaposott v. vágott keskenyebb út, ösvény’ ❖ mint vadállat a maga csapásain s ösvényein hol csendesen susogva, hol felszóval zúgolódva, alá s fel bátorsággal jár (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 53) | [A nyúl] a’ sűrű gabonákbol alkalmasb ki- ’s bejárhatás végett azt leharapdálván, keskeny csapásokat csinál (1829 Pák Dienes 8346010, 152) | Nem azon a csapáson járt az ő esze, melyen az öregeké (1872 Tolnai Lajos C4207, 80) | A pusztai csapásban megrekedt a kocsi (1945 Illyés Gyula 9274069, 20) | nagyobb vad csapását követjük (1987 Antalffy Gyula 1004002, 85).

6. (Föld) ’kőzetréteg és a vízszintes sík metszésvonala’ ❖ Ezen kőzetek kitünő rétegzést mutatnak, […] és csapásuk állandóan éjszakkeletről délnyugatra (1872 Földtani Intézet évkönyve C0277, 57) | [a fúrómag] nyomán az áthatolt kőzetrétegek minősége, dőlése és csapása teljes biztossággal megállapítható (1894 PallasLex. CD02) | a szóban forgó völgyek É-i oldalán található kőszéntelepes összlet csapása a völgyek tengelyére közel merőleges, dőlése pedig 5-10 fok DK-i irányban (1997 Természet Világa CD50).

Ö: arcul~, át~, bal~, bunkó~, ellen~, evező~, fejsze~, fő~, isten~, istencsapása, kar~, kard~, karika~, marha~, ostor~, ököl~, pöröly~, sors~, szárny~, vad~, villám~.

Fr: egy.

ÖU: ajtó~, arc~, balta~, bárd~, halál~, jég~, mennykő~, pofon~, vessző~.

ÖE: ~irány, ~nyom, ~vonal.

Sz: csapásol, csapásoz.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csapás¹, csapás²; SzólKm.; TESz. csap¹; ÉKsz. csapás¹, csapás²; SzT. csapás¹, csapás²; ÚMTsz. csapás¹, csapás²

csapás főnév 4A
1.
a csap¹ igével kifejezett cselekvés
egy homlokba tsapással ki-ugrana fejembl ez
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
2.
e cselekvés végrehajtásakor tett mozdulat (eredménye)
ellenségére olly nagy haraggal rohana, hogy minekutánna két három mérges tsapáſokkal ſebeſitette volna, kezei közül való meg-ſzabadúlásáról egéſzſzen el-veſztette reménységét
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
ha az ebemet elveſztem, ſzáz Tsapást adatok az Alfelére
(1801 Sándor István)
Dabroni felfogja kardjával a nehéz csapást
(1854 Jókai Mór)
bozótvágó késsel és egyetlen csapással levágják a fejét
(1979 Hajnóczy Péter)
2a.
evezéskor az evező vízbe merítése és egyszeri megrántása a vízben; evezőcsapás
[a kormányos] beugrott a csolnakba s nehány csapással fölment a vizen
(1897 Tömörkény István)
Beült egy kis pirosra mázolt csónakba, eloldotta és nyugodt, erős csapásokkal messze behajtotta a tóra
(1925 Harsányi Zsolt)
[A kajakosok] vezényszóra teljes erőből lapátolnak, aztán úgy tizenöt csapás után lelassulnak, fordulnak, s kezdenek mindent elölről
(1998 Magyar Hírlap)
2b.
〈némely úszásnemben:〉 úszáskor a karral tett (szabályos) mozdulat
Nagy, lomha csapásokkal, akár egy cet, Kislégi is megérkezett [a vízilabdakapu elé]
(1956 Karinthy Ferenc)
Menyhárt doktor súlyos csobbanással elmerült, de még el sem ült azon a helyen a víz pezsgése, valamivel távolabb máris fürge csapásokkal szelte a vizet a hajó hídlépcsője felé
(1985 Bodor Ádám)
2c.
az a mozdulat, hogy a madár repülés közben szárnyait felemeli, majd leengedi; szárnycsapás
[a daru] erős szárnyainak néhány széles csapásával kellő magasságba jut
(1933 Az állatok világa ford.)
[lúd]tollaim két szárnnyá ragasztva szurokkal; gondoltam, lomha, nagy csapással útnak indulok
(1953 Juhász Ferenc)
2d. (átv is)
nagy erejű (katonai) támadás
Pompejus, atyád szomorú lelkének árnyéka, Róma, és nnn ditssséged kiáltják segedelmedet, ne-késsél a tsapást megtenni
(1779 Bessenyei György¹ ford.Voltaire)
Lufti basa, a nagyvezír első helyettese, üzenetet küldött Jánosnak, mely szerint egyedül Moldvát fogná érni a csapás
(1861 Szalay László)
a középosztály úgy véli, hogy régi értékeket ment meg, voltaképpen végső csapást mér a régi értékekre
(1938 Szabó Zoltán¹)
A támadó kötelék […] alig négyperces csapást hajtott végre a Junkers „Ju-52” szállítógépek ellen
(1992 M. Szabó Miklós)
3.
a csap¹ igével kifejezett cselekvés eredményeképpen létrejövő hang
Zúg csapása villámának
(1824 Kölcsey Ferenc)
hangzik a buzogány csapása a boltozatos pajzsokon
(1860 Jókai Mór)
Nem hallani a csapásokat, az ütések zuhanó hangját, a lábak dobogását, a lihegést, a küzdők felordítását
(1911 Nagy Lajos)
A nehéz feszítővassal verni kezdte az ajtó szélét. A csapások döngve visszhangzottak az üres házban
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
4.
a természeti, történelmi erők v. események, ill. a sors, a véletlen okozta súlyos baj, megpróbáltatás
Az én Férjem’ halálára rendeltetett nap bé-következék. Én azt könyhúllatáſokkal, és könyrgéſekkel tltém-el; és azt a’ tsapáſt ſokſzor ugyan érzem vala
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Csak kis lélek rogyik-össze a’ sors csapásai alatt
(1829 Bárány Ágoston)
a’ 12 egyiptomi csapást versekben elmondjuk
(1834 Garasos Tár)
Hozzászoktak az elemi csapásokhoz, viharhoz, tűzhöz, erdei halálhoz
(1930 Balogh Edgár)
sok csapást, hányattatást megszenvedett halápi tanyasiak
(1990 Taar Ferenc)
5. (átv is)
ember, állat által kitaposott v. vágott keskenyebb út, ösvény
mint vadállat a maga csapásain s ösvényein hol csendesen susogva, hol felszóval zúgolódva, alá s fel bátorsággal jár
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
[A nyúl] a’ sűrű gabonákbol alkalmasb ki- ’s bejárhatás végett azt leharapdálván, keskeny csapásokat csinál
(1829 Pák Dienes)
Nem azon a csapáson járt az ő esze, melyen az öregeké
(1872 Tolnai Lajos)
A pusztai csapásban megrekedt a kocsi
(1945 Illyés Gyula)
nagyobb vad csapását követjük
(1987 Antalffy Gyula)
6. (Föld)
kőzetréteg és a vízszintes sík metszésvonala
Ezen kőzetek kitünő rétegzést mutatnak, […] és csapásuk állandóan éjszakkeletről délnyugatra
(1872 Földtani Intézet évkönyve)
[a fúrómag] nyomán az áthatolt kőzetrétegek minősége, dőlése és csapása teljes biztossággal megállapítható
(1894 PallasLex.)
a szóban forgó völgyek É-iészaki oldalán található kőszéntelepes összlet csapása a völgyek tengelyére közel merőleges, dőlése pedig 5-10 fok DK-idélkeleti irányban
(1997 Természet Világa)
Fr: egy
ÖU: ajtócsapás, arccsapás, baltacsapás, bárdcsapás, halálcsapás, jégcsapás, mennykőcsapás, pofoncsapás, vesszőcsapás
ÖE: csapásirány, csapásnyom, csapásvonal
Sz: csapásol, csapásoz
Vö. CzF.; ÉrtSz. csapás¹, csapás²; SzólKm.; TESz. csap¹; ÉKsz. csapás¹, csapás²; SzT. csapás¹, csapás²; ÚMTsz. csapás¹, csapás²

Beállítások