csápol ige 1a

1. tn (tárgyragos határozóval is) ( /nyj) ’hadonászva ide-oda csapkod (vmivel)’ ❖ Széles sűrű Seprűvel-is közte sokat csápolván (1788 Ravazdy András C3606, 77) | fütyörészve ide s oda csápolt ostorával (1848 Bernát Gáspár C1060, 102) | Jött a bika morogva, hányta maga mögé a port, s bojtos farkával nagyokat csápolt (1900 Bársony István C0839, 11) | Eressz! Nem megyek! – mondja, s úgy csápol, hadonászik a karjával, mintha örvény gyűrűjéből próbálna kimenekedni (1961 Népszabadság okt. 1. C4813, 9).

1a. ts ( /nyj, átv is) ’ütlegel, csapkod vkit, vmit’ ❖ az üvöltésen keresztülrecsegett a lovasság trombitahangja, a készülőt jelentő parancshang, s az csápolta a tömeg tüzét (1869 Jókai Mór CD18) | Csápolja gebéit késett fuvaros (1891 Bartók Lajos C0873, 61) | – Rám mersz ostort emelni? Csihé-puhé! Csápolni kezdték egymást (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 89).

2. tn (biz) ’〈rockkoncerten v. sporteseményen biztatásként v. lelkesedés kif-ére:〉 feltartott karjait ritmikusan mozgatja, lengeti’ ❖ Egy idősebb úr azt meséli, hogy fiatalkorában disztingváltabbak voltak a koncertek, nem csápoltak, ültek a Ganz-Mávag Művelődési Ház széksoraiban, és hallgatták a zenét (1994 Magyar Hírlap CD09) | Tele a pálya környéke is, a környező házak erkélyén félmeztelenre vetkőzött [futball]szurkolók csápolnak (1995 Magyar Hírlap CD09) | A széksorok előtt szabadon hagyott szűk tér megtelik csápoló rockerekkel, és el sem mozdulnak onnan a koncert végéig (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csápol¹

csápol ige 1a
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) ( /nyj)
hadonászva ide-oda csapkod (vmivel)
Széles sűrű Seprűvel-is közte sokat csápolván
(1788 Ravazdy András)
fütyörészve ide s oda csápolt ostorával
(1848 Bernát Gáspár)
Jött a bika morogva, hányta maga mögé a port, s bojtos farkával nagyokat csápolt
(1900 Bársony István)
Eressz! Nem megyek! – mondja, s úgy csápol, hadonászik a karjával, mintha örvény gyűrűjéből próbálna kimenekedni
(1961 Népszabadság okt. 1.)
1a. tárgyas ( /nyj, átv is)
ütlegel, csapkod vkit, vmit
az üvöltésen keresztülrecsegett a lovasság trombitahangja, a készülőt jelentő parancshang, s az csápolta a tömeg tüzét
(1869 Jókai Mór)
Csápolja gebéit késett fuvaros
(1891 Bartók Lajos)
– Rám mersz ostort emelni? Csihé-puhé! Csápolni kezdték egymást
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
2. tárgyatlan (biz)
〈rockkoncerten v. sporteseményen biztatásként v. lelkesedés kif-ére:〉 feltartott karjait ritmikusan mozgatja, lengeti
Egy idősebb úr azt meséli, hogy fiatalkorában disztingváltabbak voltak a koncertek, nem csápoltak, ültek a Ganz-Mávag Művelődési Ház széksoraiban, és hallgatták a zenét
(1994 Magyar Hírlap)
Tele a pálya környéke is, a környező házak erkélyén félmeztelenre vetkőzött [futball]szurkolók csápolnak
(1995 Magyar Hírlap)
A széksorok előtt szabadon hagyott szűk tér megtelik csápoló rockerekkel, és el sem mozdulnak onnan a koncert végéig
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csápol¹

Beállítások