császármadár fn 5A

1. (Áll is) ’Közép- és Észak-Európától Kelet-Szibériáig honos, hegyvidéki erdőkben élő, fogoly nagyságú, szürkésbarna színű, főként magokkal és bogyókkal táplálkozó, igen ízletes húsú madár, ill. e madarak faja (Tetrastes bonasia)’ ❖ Tetrao Bonasia. Tsáſzár-madár (1780 Molnár János C3200, 68) | A’ császármadár tyúkfajhoz ’s névszerint az erdei tyúk-osztályhoz tartozván, közönségesen a’ kis vadak közé számláltatik (1829 Pák Dienes 8346010, 165) | A’ magyorósban amott császármadarakra kiraktam Tőreimet (1836 Czuczor Gergely C1244, 54) | A császármadár hazánkban az Északi-középhegységben és csak szórványosan fordul elő, különösen kedveli a páfrányos bükkösöket (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1a. (egysz-ban) (Áll) ’〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉’ ❖ 67. Nem: Császármadár. Bonasa (1899 Chernel István CD34) | Császármadár (Tetrastes Key. et Blas.) Az ebbe a nemzetségbe tartozó fajok 16, lágy, széles farktolla közül a középső pár kissé hosszabb a többinél; első evezőjük jelentékenyen rövidebb a másodiknál, s a negyedik a leghosszabb. Csüdjük felül tollas, és rövidebb, mint a középső ujj karmostul együtt (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1b. ’e madár leölve (és fogyasztásra előkészítve)’ ❖ Egy tsászár madár most négy annyi áronis u. m. 4. garason kél (1787 Magyar Kurír C0312, 179) | ketten póznára vetett fácányokat hoztak s hízott császármadarakat vállaikon emelve (1853 Jókai Mór CD18) | Ott függtek tarkásan a szép vadak: 386 nyul, 42 bakk őz, 8 vadkan, 5 gimszarvas, 38 róka, 12 vadmacska, 2 nyest, 4 farkas, 42 császármadár (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 40).

2. ’e madár húsa mint étel’ ❖ Gggel meg vetném Lukronnak vízi tsigáit, Izöket el veſztnék tengeri drága halak: Íonium’ tsáſzár madaránal, ’s többre betslném Afrika’ tyúkjánál kertem’ olaj fa levét (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | [Halmay] minden redoutban [= vigadóban] császár madarat szarvas gombával s’ három hónapos friss austrigát pofázott (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367003, 182) | császármadár almakásával (1908 Móra Ferenc 9459051, 27) | [a 17. századi] főúri lakomák leggyakrabban tehénből, borjúból, bárányból, disznóból, nyúlból, kacsából, kappanból és lúdból készültek, de kedvelt volt a páva és az indiai tyúk, vagyis a pulyka, valamint a császármadár és a fogoly is (1992 Tóth István György CD17).

3. (rég, irod) ’〈a császárhoz hűséges, lojális személy gúnyos megnevezéseként〉’ ❖ Bécsben csak annak adtak becsületet, Ki a magyar ellen mindent elkövetett. […] Ily császármadár még Zdencsay és Búsán, Hogy varjak hízzanak mind a kettő húsán! (1849 Sárosi Gyula 8404001, 100) | Csajághy, a várparancsnok, az összes várbeli főtisztekkel éppen ebédnél ült, ott volt Ocskay Sándor is közöttük, amidőn Jávorka megérkezett a sebesült, megkötözött, megalázott Ocskay Lászlóval. A kuruc vezérek nagy riadallal ugráltak fel az asztaltól. – Ah, itt van a drága császármadár! – kiáltá Csajághy (1882 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

császármadár főnév 5A
1. (Áll is)
Közép- és Észak-Európától Kelet-Szibériáig honos, hegyvidéki erdőkben élő, fogoly nagyságú, szürkésbarna színű, főként magokkal és bogyókkal táplálkozó, igen ízletes húsú madár, ill. e madarak faja (Tetrastes bonasia)
Tetrao Bonasia. Tsáſzár-madár
(1780 Molnár János)
A’ császármadár tyúkfajhoz ’s névszerint az erdei tyúk-osztályhoz tartozván, közönségesen a’ kis vadak közé számláltatik
(1829 Pák Dienes)
A’ magyorósban amott császármadarakra kiraktam Tőreimet
(1836 Czuczor Gergely)
A császármadár hazánkban az Északi-középhegységben és csak szórványosan fordul elő, különösen kedveli a páfrányos bükkösöket
(1993 A magyarság kézikönyve)
1a. (egysz-ban) (Áll)
〈az e fajt is magában foglaló nem elnevezéseként〉
67. Nem: Császármadár. Bonasa
(1899 Chernel István)
Császármadár (Tetrastes Key. et Blas.Keyserling et Blasius) Az ebbe a nemzetségbe tartozó fajok 16, lágy, széles farktolla közül a középső pár kissé hosszabb a többinél; első evezőjük jelentékenyen rövidebb a másodiknál, s a negyedik a leghosszabb. Csüdjük felül tollas, és rövidebb, mint a középső ujj karmostul együtt
(1933 Az állatok világa ford.)
1b.
e madár leölve (és fogyasztásra előkészítve)
Egy tsászár madár most négy annyi áronis u. m.úgymint 4. garason kél
(1787 Magyar Kurír)
ketten póznára vetett fácányokat hoztak s hízott császármadarakat vállaikon emelve
(1853 Jókai Mór)
Ott függtek tarkásan a szép vadak: 386 nyul, 42 bakk őz, 8 vadkan, 5 gimszarvas, 38 róka, 12 vadmacska, 2 nyest, 4 farkas, 42 császármadár
(1854 Ujfalvy Sándor)
2.
e madár húsa mint étel
Gggel meg vetném Lukronnak vízi tsigáit, Izöket el veſztnék tengeri drága halak: Íonium’ tsáſzár madaránal, ’s többre betslném Afrika’ tyúkjánál kertem’ olaj fa levét
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
[Halmay] minden redoutban [= vigadóban] császár madarat szarvas gombával s’ három hónapos friss austrigát pofázott
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
császármadár almakásával
(1908 Móra Ferenc)
[a 17. századi] főúri lakomák leggyakrabban tehénből, borjúból, bárányból, disznóból, nyúlból, kacsából, kappanból és lúdból készültek, de kedvelt volt a páva és az indiai tyúk, vagyis a pulyka, valamint a császármadár és a fogoly is
(1992 Tóth István György)
3. (rég, irod)
〈a császárhoz hűséges, lojális személy gúnyos megnevezéseként〉
Bécsben csak annak adtak becsületet, Ki a magyar ellen mindent elkövetett. […] Ily császármadár még Zdencsay és Búsán, Hogy varjak hízzanak mind a kettő húsán!
(1849 Sárosi Gyula)
Csajághy, a várparancsnok, az összes várbeli főtisztekkel éppen ebédnél ült, ott volt Ocskay Sándor is közöttük, amidőn Jávorka megérkezett a sebesült, megkötözött, megalázott Ocskay Lászlóval. A kuruc vezérek nagy riadallal ugráltak fel az asztaltól. – Ah, itt van a drága császármadár! – kiáltá Csajághy
(1882 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások