csata¹ fn 6A

1. ’ellenséges haderők által nagyszámú katona és jelentős fegyverzet bevetésével vívott, a hadjárat, ill. háború kimenetelét (döntően) befolyásoló ütközet’ ❖ a’ nap keleti hadba hivatott Tibullus.  pedig, a’ veſzteg ülést, és a’ tsendes életet inkább kedvellvén, hogy sem a’ tábori tsatával gyjtetett kintseket, az embereknek fösvénységeket kárhoztatja, melyly is mint egy kút fejök a’ keserves hartzoknak (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 6) | [November] 20-ik napján ismét véres tsata történt Katalóniában a’ Spanyól és Frantzia hadakozó seregek közt (1794 Magyar Kurír 7446091, 832) | Rémséges zugással kezdődik a csata; Acélok csengése, torkok kurjantása Volt a magyaroknál harci jel adása (1844 Petőfi Sándor C3506, 196) | a mohácsi csata (1945 Darvas József 9101014, 95) | Gibet a 13. században elterjedt, tengeri csaták, várostromok alkalmával többnyire robbanószerkezetek kivetésére használt botparittya névváltozata (1997 Temesváry Ferenc CD17).

1a. (rég) ’két ellenséges katona fegyveres párviadala’ ❖ Kardra kaptak osztán, és vínni kezdöttek. Száz ütéseket-is ád Cserei, maga egygyet se kapván. A’ dombra-mászott leány föl-emelte szemeit, és a’ csatának végét nagy szorgalommal várta (1807 Dugonics András ford.–Voltaire 8116005, 118) | Kallimachos és Krantor testvérek Árpádot teszik csatájok céljává, de általa elejtetnek (1826–1827 Toldy Ferenc 8481034, 25) | Kezemben élted, lesből gyilkoló! […] De én kivánom a’ csatát veled (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 405) | Ez két lovag csatája… (Letépi Lambert pajzsát s leszúrja.) Vége már! (1898 Várady Antal 8509004, 172).

1b. ’emberek csoportjainak összecsapásából kialakult (véres) verekedés, csetepaté’ ❖ Látták nem egyſzer e’ ſzelíd ſzzeknek engeſztelhetetlen mérgeket borzadozó ſzemeim; látták dühös csatáikat, mellyekben egymást majd halálig hurczolák, durva ſzidalmak alatt, tiſztes hajoknál fogva (1806 Verseghy Ferenc 8518013, 51) | A józsefvárosi templom előtt nagy csaták zajlottak le, különösen télen, mert […] összevesztünk a többi gyerekekkel és véres harcokat vivtunk (1927 Weltner Jakab 9787003, 36) | vérben járó verekedések, csaták után, amikor hőstetteikről a kisvárosban mindenfelé beszélnek (1928 Krúdy Gyula CD54).

1c. ’állatok egymás ellen folytatott (véres) küzdelme, marakodása’ ❖ És az állatok közt, minő az életutáni törekvés? ki nem ismeri a husevők vérengző csatáit saját maguk közt? (1864 Rónay Jácint 8396002, 31) | [a hím krokodilok] párzás idején kemény csatákat vívnak s leöldösik egymást (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A fácán poligám természetű madár, egy-egy kakasra több, akár 3–6 tyúk is jut. Különösen a tavaszi időszakban a kakasok kemény csatákat vívnak egymással (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1d. (Sp is) ’〈küzdősportban, csapatjátékban v. vetélkedőben:〉 egymással szemben álló felek között a győzelemért folytatott kemény küzdelem’ ❖ Óriási csatát hozott a norvég–holland összecsapás, az idegenbeli pontszerzés a végelszámolásnál még nagyon jól jöhet a hollandoknak (1994 Magyar Hírlap CD09) | A csapatvetélkedőt követő pontösszesítés után három csapat emelkedett ki az élmezőnyből, így ők vívhatták meg a végső szóbeli csatát (1995 Természet Világa CD50) | [Kapuvári Gábor birkózó] az örmény Agajev ellen vívott rendkívül kemény csatát (2000 Magyar Hírlap CD09).

1e. ’kártyacsata’ ❖ A’ minap már én fogadásra léptem, Mellyel a’ kártyát darabokra téptem, ’S most viſzont játſzom, bizonyos tsatával Nagy hahatával (1786 Édes Gergely 7095002, 30) | A tarokkisták nem vettek ebből semmit észre. Az ő asztaluknál rettenetes csata folyt le (1879 Jókai Mór C2305, 418) | A ferbli csak folyt, egyre folyt, nagy összeütközések voltak, négy király négy alsó ellen (irtóztató csata) (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | itt most egy csata folyik és ebből ki kell venni a részét mindenkinek!… Száz arany a tét!… (Kezében a kártyacsomóval.) (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 50).

2. ’ellentétes érdekeket, törekvéseket, szellemi irányzatokat stb. képviselő személyek, csoportok (szóbeli) összecsapása, ill. küzdelme’ ❖ az illyen pennabéli tsatáknak nem lehet végeket várni (1791 Mindenes Gyűjtemény C0370, 184) | a’ pert-patvart kereső, zajos tsatára vágyó, mindent merő, ’s már eleve mindenre kész, nyughatatlan és kérkedékeny ellenfélben (1821 Batsányi János 7023021, 237) | A megyei pártok keményen szervezkedtek, hogy döntő csatát vívjanak (1897–1898 Mikszáth Kálmán CD04) | Pálnak is nagy csatája volt némely olyan emberekkel, akik az angyalokat oly magasra emelték, hogy Krisztust is majd velük egy sorba helyezték (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [az előkelő hölgyek] mily csatát vívnak a kofával, halásszal, húsvágóval néhány krajcárért (1921 Krúdy Gyula CD54) | 1974-ben, politikai–környezetvédelmi csaták közepette, építeni kezdték az 1280 km hosszú Transz-Alaszka kőolajvezetéket (1998 Természet Világa CD50).

2a. ’két ellentétes irányú, egymás ellen ható erőnek egymás legyőzésére irányuló küzdelme’ ❖ elég ersek vagyunk arra, hogy az izgatás, és a’ viſzſza-munkállódás között való tsatát ki-állyuk (1802 Kováts Mihály ford.–Struve 7197001, 215) | hév érzésim kezdek csatájukat, S a’ Szép, Jó, Nagy, rám lángot térítettek (1812 Kazinczy Ferenc C2562, 333) | Eddig anyag harczolt anyag ellen a’ bús beteg’ ágyán, ’S durva csatájok közt kín vala élni tovább (1844 Vörösmarty Mihály 8524326, 93) | Csak fáid halvány őszi lombja hull, S a torló felhők viharzó csatája Zúg le a Sátor-bérczek ormirúl (1859 Szemere Miklós 8438040, 286) | Annak idején, amikor a magyar nyelv még nem nyert csatát a latin ellen, minden ok megvolt az aggodalomra (1979 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343006, 144).

2b. (irod) ’belső vívódás, heves lelki küzdelem’ ❖ Szivének új csatája kel, Csak most érez kint a kebel. Kezét tördelve mint gyerek, Ki csínt mivel, szorong remeg (1845 Garay János 8154023, 366) | Szivében dult a csata, hogy apját mással kell összemérnie (1864 Vas Gereben C4381, 249) | [az ön] fia élje végig ugyanazt a nélkülözésekben és lelkiismereti csatákban bőséges életet, a mely önnek adatott (1906 Ambrus Zoltán C0591, 131).

3. ’vmely cél érdekében, vkinek v. vminek az elnyeréséért vívott elszánt, kitartó küzdelem’ ❖ az adó körül vesztett csatát ügygyel bajjal ugyan, de valami mód még helyreállithatni (1843 Széchenyi István 8429028, 35) | A cél megszünte a dicső csatának A cél halál, az élet küzdelem (1863 Madách Imre CD50) | [Bakó Klárát] undorította a nők alattomos gonosz csatája egy férfi érdeklődéséért (1906 Kaffka Margit 9290046, 40) | a gerinces elhivatottak […] vívják csatáikat az igazmondásért, a maradandó értékekért (1972 Sütő András 9620020, 120) | A befektetőkért vívott csatában […] egyre többször került előtérbe az alapkezelők elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye (1997 Figyelő CD2601).

4. (rég) ’zaj, lárma’ ❖ kezeinket öszve tsapjuk, öszve-hivjuk társainkat, nagy tsatával (1793 Magyar Könyvház C0294, 263) | Mért pörölsz olly nagy csatával? (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1334, 113) | felébredni egy szétpattanó bomba csatájára, a riadót verő dob pörgésére (1855 Jókai Mór C2258, 154).

Ö: ágyú-, hó~, kártya~, szén~, szó~, tank~.

ÖU: elő~, futball~, hajó~, kard~.

ÖE: ~ágyú, ~bálvány, ~elefánt, ~induló, ~jel, ~kard, ~képes, ~kés, ~moraj, ~mozdulat, ~nyerés, ~szimfónia, ~szó, ~tűz, ~vész, ~vesztes, ~zászló.

Sz: csatácska, csatás.

Vö. CzF. csata¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csata¹

csata¹ főnév 6A
1.
ellenséges haderők által nagyszámú katona és jelentős fegyverzet bevetésével vívott, a hadjárat, ill. háború kimenetelét (döntően) befolyásoló ütközet
a’ nap keleti hadba hivatott Tibullus.  pedig, a’ veſzteg ülést, és a’ tsendes életet inkább kedvellvén, hogy sem a’ tábori tsatával gyjtetett kintseket, az embereknek fösvénységeket kárhoztatja, melyly is mint egy kút fejök a’ keserves hartzoknak
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
[November] 20-ik napján ismét véres tsata történt Katalóniában a’ Spanyól és Frantzia hadakozó seregek közt
(1794 Magyar Kurír)
Rémséges zugással kezdődik a csata; Acélok csengése, torkok kurjantása Volt a magyaroknál harci jel adása
(1844 Petőfi Sándor)
a mohácsi csata
(1945 Darvas József)
Gibet a 13. században elterjedt, tengeri csaták, várostromok alkalmával többnyire robbanószerkezetek kivetésére használt botparittya névváltozata
(1997 Temesváry Ferenc)
1a. (rég)
két ellenséges katona fegyveres párviadala
Kardra kaptak osztán, és vínni kezdöttek. Száz ütéseket-is ád Cserei, maga egygyet se kapván. A’ dombra-mászott leány föl-emelte szemeit, és a’ csatának végét nagy szorgalommal várta
(1807 Dugonics András ford.Voltaire)
Kallimachos és Krantor testvérek Árpádot teszik csatájok céljává, de általa elejtetnek
(1826–1827 Toldy Ferenc)
Kezemben élted, lesből gyilkoló! […] De én kivánom a’ csatát veled
(1840 Vörösmarty Mihály)
Ez két lovag csatája… (Letépi Lambert pajzsát s leszúrja.) Vége már!
(1898 Várady Antal)
1b.
emberek csoportjainak összecsapásából kialakult (véres) verekedés, csetepaté
Látták nem egyſzer e’ ſzelíd ſzzeknek engeſztelhetetlen mérgeket borzadozó ſzemeim; látták dühös csatáikat, mellyekben egymást majd halálig hurczolák, durva ſzidalmak alatt, tiſztes hajoknál fogva
(1806 Verseghy Ferenc)
A józsefvárosi templom előtt nagy csaták zajlottak le, különösen télen, mert […] összevesztünk a többi gyerekekkel és véres harcokat vivtunk
(1927 Weltner Jakab)
vérben járó verekedések, csaták után, amikor hőstetteikről a kisvárosban mindenfelé beszélnek
(1928 Krúdy Gyula)
1c.
állatok egymás ellen folytatott (véres) küzdelme, marakodása
És az állatok közt, minő az életutáni törekvés? ki nem ismeri a husevők vérengző csatáit saját maguk közt?
(1864 Rónay Jácint)
[a hím krokodilok] párzás idején kemény csatákat vívnak s leöldösik egymást
(1933 Az állatok világa ford.)
A fácán poligám természetű madár, egy-egy kakasra több, akár 3–6 tyúk is jut. Különösen a tavaszi időszakban a kakasok kemény csatákat vívnak egymással
(1995 Magyarország állatvilága)
1d. (Sp is)
〈küzdősportban, csapatjátékban v. vetélkedőben:〉 egymással szemben álló felek között a győzelemért folytatott kemény küzdelem
Óriási csatát hozott a norvég–holland összecsapás, az idegenbeli pontszerzés a végelszámolásnál még nagyon jól jöhet a hollandoknak
(1994 Magyar Hírlap)
A csapatvetélkedőt követő pontösszesítés után három csapat emelkedett ki az élmezőnyből, így ők vívhatták meg a végső szóbeli csatát
(1995 Természet Világa)
[Kapuvári Gábor birkózó] az örmény Agajev ellen vívott rendkívül kemény csatát
(2000 Magyar Hírlap)
1e.
A’ minap már én fogadásra léptem, Mellyel a’ kártyát darabokra téptem, ’S most viſzont játſzom, bizonyos tsatával Nagy hahatával
(1786 Édes Gergely)
A tarokkisták nem vettek ebből semmit észre. Az ő asztaluknál rettenetes csata folyt le
(1879 Jókai Mór)
A ferbli csak folyt, egyre folyt, nagy összeütközések voltak, négy király négy alsó ellen (irtóztató csata)
(1896 Mikszáth Kálmán)
itt most egy csata folyik és ebből ki kell venni a részét mindenkinek!… Száz arany a tét!… (Kezében a kártyacsomóval.)
(1953 Remenyik Zsigmond)
2.
ellentétes érdekeket, törekvéseket, szellemi irányzatokat stb. képviselő személyek, csoportok (szóbeli) összecsapása, ill. küzdelme
az illyen pennabéli tsatáknak nem lehet végeket várni
(1791 Mindenes Gyűjtemény)
a’ pert-patvart kereső, zajos tsatára vágyó, mindent merő, ’s már eleve mindenre kész, nyughatatlan és kérkedékeny ellenfélben
(1821 Batsányi János)
A megyei pártok keményen szervezkedtek, hogy döntő csatát vívjanak
(1897–1898 Mikszáth Kálmán)
Pálnak is nagy csatája volt némely olyan emberekkel, akik az angyalokat oly magasra emelték, hogy Krisztust is majd velük egy sorba helyezték
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
[az előkelő hölgyek] mily csatát vívnak a kofával, halásszal, húsvágóval néhány krajcárért
(1921 Krúdy Gyula)
1974-ben, politikai–környezetvédelmi csaták közepette, építeni kezdték az 1280 kmkilométer hosszú Transz-Alaszka kőolajvezetéket
(1998 Természet Világa)
2a.
két ellentétes irányú, egymás ellen ható erőnek egymás legyőzésére irányuló küzdelme
elég ersek vagyunk arra, hogy az izgatás, és a’ viſzſza-munkállódás között való tsatát ki-állyuk
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
hév érzésim kezdek csatájukat, S a’ Szép, Jó, Nagy, rám lángot térítettek
(1812 Kazinczy Ferenc)
Eddig anyag harczolt anyag ellen a’ bús beteg’ ágyán, ’S durva csatájok közt kín vala élni tovább
(1844 Vörösmarty Mihály)
Csak fáid halvány őszi lombja hull, S a torló felhők viharzó csatája Zúg le a Sátor-bérczek ormirúl
(1859 Szemere Miklós)
Annak idején, amikor a magyar nyelv még nem nyert csatát a latin ellen, minden ok megvolt az aggodalomra
(1979 Kolozsvári Grandpierre Emil)
2b. (irod)
belső vívódás, heves lelki küzdelem
Szivének új csatája kel, Csak most érez kint a kebel. Kezét tördelve mint gyerek, Ki csínt mivel, szorong remeg
(1845 Garay János)
Szivében dult a csata, hogy apját mással kell összemérnie
(1864 Vas Gereben)
[az ön] fia élje végig ugyanazt a nélkülözésekben és lelkiismereti csatákban bőséges életet, a mely önnek adatott
(1906 Ambrus Zoltán)
3.
vmely cél érdekében, vkinek v. vminek az elnyeréséért vívott elszánt, kitartó küzdelem
az adó körül vesztett csatát ügygyel bajjal ugyan, de valami mód még helyreállithatni
(1843 Széchenyi István)
A cél megszünte a dicső csatának A cél halál, az élet küzdelem
(1863 Madách Imre)
[Bakó Klárát] undorította a nők alattomos gonosz csatája egy férfi érdeklődéséért
(1906 Kaffka Margit)
a gerinces elhivatottak […] vívják csatáikat az igazmondásért, a maradandó értékekért
(1972 Sütő András)
A befektetőkért vívott csatában […] egyre többször került előtérbe az alapkezelők elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye
(1997 Figyelő)
4. (rég)
zaj, lárma
kezeinket öszve tsapjuk, öszve-hivjuk társainkat, nagy tsatával
(1793 Magyar Könyvház)
Mért pörölsz olly nagy csatával?
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
felébredni egy szétpattanó bomba csatájára, a riadót verő dob pörgésére
(1855 Jókai Mór)
ÖU: előcsata, futballcsata, hajócsata, kardcsata
ÖE: csataágyú, csatabálvány, csataelefánt, csatainduló, csatajel, csatakard, csataképes, csatakés, csatamoraj, csatamozdulat, csatanyerés, csataszimfónia, csataszó, csatatűz, csatavész, csatavesztes, csatazászló
Sz: csatácska, csatás
Vö. CzF. csata¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csata¹

Beállítások