csatár fn 4A2

1. (/Tört) ’a csatában, ütközetben rendsz. a tűzvonalban harcoló (gyalogos) katona’ ❖ [Horváth Lázár] Bécsből Pozsonyba a raguzai herczeggel, Napoleon egyik nagyobb csatárainak egyikével, Marmont tábornokkal utazott (1845 Pesti Divatlap C5837, 697) | reményljük, hogy Horváth Rudolf sorkatonai százados […] valódi csatárokká képezendi lovasainkat (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 224) | A határon a burok [= búrok] csatárai megöltek egy portugált (1900 Budapesti Hírlap szept. 20. C0055, 5) | A bán három zászlóaljjal és a lovasság egy részével kísérelte meg az előnyomulást. A magyar csatárokat sikeresen vissza is szorította, de aztán a támadókra olyan tüzérségi tűz zúdult a magyar ütegekből, hogy kishíján Jellačić is otthagyta a fogát (1998 Hermann Róbert CD58).

2. (Sp) ’〈némely csapatjátékban:〉 a támadósorban játszó játékos (posztja)’ ❖ A terézvárosiak együttese szintén rosszul játszott. Mindkét részen természetesen gólképtelenek voltak a csatárok (1919 Világ 2115001, 11) | A szélső kijött a kapuból. Hübner bement a kapuba. Meg akarta érinteni a csatár vállát, talán, hogy megnyugtassa, talán, hogy gratuláljon ehhez a bombalövéshez (1963 Mándy Iván 9420001, 198) | Új rekordot állított fel a svéd jégkorong-bajnokságban Hakan Loob. A 35 éves csatár […] immár 458 pontot gyűjtött össze 373 találkozón (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Albert Flórián] rendkívüli tehetséggel megáldott futballista volt. Ő csatárt játszott, én középpályást (2000 Magyar Hírlap CD09).

J: csatázó.

Ö: center~, közép~.

ÖU: csoda~, elő~, fő~.

ÖE: ~játékos.

Sz: csatárság.

Vö. CzF. csatár¹; ÉrtSz.; TESz. csata; ÉKsz.

csatár főnév 4A2
1. (/Tört)
a csatában, ütközetben rendsz. a tűzvonalban harcoló (gyalogos) katona
[Horváth Lázár] Bécsből Pozsonyba a raguzai herczeggel, Napoleon egyik nagyobb csatárainak egyikével, Marmont tábornokkal utazott
(1845 Pesti Divatlap)
reményljük, hogy Horváth Rudolf sorkatonai százados […] valódi csatárokká képezendi lovasainkat
(1848 Kossuth Hírlapja)
A határon a burok [= búrok] csatárai megöltek egy portugált
(1900 Budapesti Hírlap szept. 20.)
A bán három zászlóaljjal és a lovasság egy részével kísérelte meg az előnyomulást. A magyar csatárokat sikeresen vissza is szorította, de aztán a támadókra olyan tüzérségi tűz zúdult a magyar ütegekből, hogy kishíján Jellačić is otthagyta a fogát
(1998 Hermann Róbert)
2. (Sp)
〈némely csapatjátékban:〉 a támadósorban játszó játékos (posztja)
A terézvárosiak együttese szintén rosszul játszott. Mindkét részen természetesen gólképtelenek voltak a csatárok
(1919 Világ)
A szélső kijött a kapuból. Hübner bement a kapuba. Meg akarta érinteni a csatár vállát, talán, hogy megnyugtassa, talán, hogy gratuláljon ehhez a bombalövéshez
(1963 Mándy Iván)
Új rekordot állított fel a svéd jégkorong-bajnokságban Hakan Loob. A 35 éves csatár […] immár 458 pontot gyűjtött össze 373 találkozón
(1995 Magyar Hírlap)
[Albert Flórián] rendkívüli tehetséggel megáldott futballista volt. Ő csatárt játszott, én középpályást
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: csodacsatár, előcsatár, főcsatár
ÖE: csatárjátékos
Sz: csatárság
Vö. CzF. csatár¹; ÉrtSz.; TESz. csata; ÉKsz.

Beállítások