csatározás fn 4A

1. ’a csatározik igével kifejezett cselekvés’ ❖ [a hadsereg] előcsapatja Ivánka alezredes vezérlete alatt Jellachich utó csapatjával már folytonos csatározásban volt (1848 Kossuth Lajos CD32).

2. (rendsz. tbsz-ban) ’fegyveres harc, csata, ill. kisebb összecsapás’ ❖ a törökök mindenünnen a csatározás szinhelyére ügettek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A kápolnai csatározás. – A deési csata (1884 Szathmáry Károly 8428006, 64) | A jelentősebb ütközeteken kívül, hol a nagy csapattestek dolgoztak, leginkább ősszel folytak szanaszét az apró csatározások és csetepaték (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3109, 143) | [a kabarok] részt vettek a honfoglalás idejebeli csatározásokban, sőt, a harcban az első sorokat alkották (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 529).

2a. (rég, ritk) ’két ellenfél közötti szabályos fegyveres küzdelem, párviadal’ ❖ Azért a két lányért éppen elég volt egy csatározás is (1908 Ambrus Zoltán C0598, 65).

3. ’ellentétes érdekeket, szellemi irányzatokat stb. képviselő személyek, csoportok meg-megújuló (szóbeli) összecsapása, hosszan tartó, heves vitája’ ❖ minden Olvasó tudhattya ’s érezheti, mit kellessék az illyenféle tsatározásokról, ’s minden egyéb hasonló nemű zajos perlekedésekről ítélnie, tartania! (1821 Batsányi János 7023021, 233) | nem kerülhették ki, hogy egy kis hirlapi csatározásba ne ereszkedjenek (1851 Remény C1522, 143) | közgyülési csatározások hoztak bennünket közel egymáshoz (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 151) | A két asszony ellentétes természete sok súrlódást idézett elő. […] Attila sokat szenvedett az apró-cseprő csatározásoktól, amiknek tanúja volt (1940 József Jolán C2453, 320) | mai, politikától túlfűtött világunkban teremtődhet-e olyan helyzet, amikor a Nemzeti Színház mint nemzeti közintézmény és a Nemzeti műsorpolitikája politikai csatározások terepévé válhat? (1989 Kovács Dezső² 2046012, 31).

Ö: elő~, párt~.

ÖU: szó~.

Sz: csatározási.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csatározás főnév 4A
1.
a csatározik igével kifejezett cselekvés
[a hadsereg] előcsapatja Ivánka alezredes vezérlete alatt Jellachich utó csapatjával már folytonos csatározásban volt
(1848 Kossuth Lajos)
2. (rendsz. tbsz-ban)
fegyveres harc, csata, ill. kisebb összecsapás
a törökök mindenünnen a csatározás szinhelyére ügettek
(1856 Vasárnapi Újság)
A kápolnai csatározás. – A deési csata
(1884 Szathmáry Károly)
A jelentősebb ütközeteken kívül, hol a nagy csapattestek dolgoztak, leginkább ősszel folytak szanaszét az apró csatározások és csetepaték
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
[a kabarok] részt vettek a honfoglalás idejebeli csatározásokban, sőt, a harcban az első sorokat alkották
(1987–1988 Kulcsár Péter)
2a. (rég, ritk)
két ellenfél közötti szabályos fegyveres küzdelem, párviadal
Azért a két lányért éppen elég volt egy csatározás is
(1908 Ambrus Zoltán)
3.
ellentétes érdekeket, szellemi irányzatokat stb. képviselő személyek, csoportok meg-megújuló (szóbeli) összecsapása, hosszan tartó, heves vitája
minden Olvasó tudhattya ’s érezheti, mit kellessék az illyenféle tsatározásokról, ’s minden egyéb hasonló nemű zajos perlekedésekről ítélnie, tartania!
(1821 Batsányi János)
nem kerülhették ki, hogy egy kis hirlapi csatározásba ne ereszkedjenek
(1851 Remény)
közgyülési csatározások hoztak bennünket közel egymáshoz
(1901 Mikszáth Kálmán)
A két asszony ellentétes természete sok súrlódást idézett elő. […] Attila sokat szenvedett az apró-cseprő csatározásoktól, amiknek tanúja volt
(1940 József Jolán)
mai, politikától túlfűtött világunkban teremtődhet-e olyan helyzet, amikor a Nemzeti Színház mint nemzeti közintézmény és a Nemzeti műsorpolitikája politikai csatározások terepévé válhat?
(1989 Kovács Dezső²)
ÖU: szócsatározás
Sz: csatározási
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások