csattogás fn 4A

1. ’a csattog igével kifejezett történés v. cselekvés’ ❖ [a béres keze legyen] kellemetes, Oſtora tſattogásával, nagy ſzava nógatásával, A’ marhákot fenyitſe; Ne hogy gyakor tſapásokkal, Temérdek vagdaláſokkal A’ munkát nehezitſe (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 22).

2. (szaporán) ismétlődő csattanó hang’ ❖ a’ ſzélveszektöl el ragadtatott gályák, mellyek a’ köſziklában meg ütközvén, nagy tsattogáal ſzoktanak ſzéllyel haſadozni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 105) | [egyedüli zaj a] kéjes csókok csattogása (1884 Bródy Sándor C1199, 89) | fuvola, hegedű dalba kezdett, melyet csörgő dob és kasztanyetta kísért vad csattogással (1921 Moly Tamás CD10) | hallod a bolydult körútak zsivaját a zászlók csattogását (1986 Szepesi Attila 9666003, 24).

3. ’mennydörgés (kíséretében megnyilvánuló villám, villámlás)’ ❖ Rettenetes felhő tüz lángformán jött Debreczennek. Napnyugotról ki mondhatatlan villámlással, és égi csattogással. És ugyan ekkor meg is ütött az Isten-nyila hét embereket (1773–1775 Csokonai József 7503001, 7) | esztendőkkel előre megmondjuk [mi, asztrológusok], mikor lész eső, hó, zivatar, mennydörgés, csattogás (1820 Fazekas Mihály összes művei C1701, 162) | A zajongó vész és a rémitő csattogás, mi az egymást érő villámokat követi (1856 Jósika Kálmán 8211002, 163) | A zivatartól villámlástól, csattogástól rettegő családnak (1941 Veres Péter 9771013, 96).

4. ’madárdal, madárcsicsergés, kül. a fülemülék jellegzetes éneke’ ❖ Fülmiléről vagy ligeti csattogányrol. […] Ezen, nevéről ’s zengéséről (melly csattogásnak neveztetik) igen isméretes madár’ háta szennyes-barnairombás, begye jobbadán világos hamuszín (1829 Pák Dienes 8346010, 196) | A pinty éneke tulajdonképpen csak tüzes csattogás, amely egy, esetleg két kerekded befejezett szakaszból áll (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a nagy fülemüle és a közönséges fülemüle kereszteződéséből] származó tojók sterilek, nem szaporodóképesek. A hímek igen, csakhogy miután a fiatalok elsősorban apjuk énekét tanulják meg, mind többen sajátították el a közönséges fülemüle (egyébként nagyon szép) csattogását (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: szárny~.

ÖU: csalogány~, fegyver~, kard~, ostor~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

csattogás főnév 4A
1.
a csattog igével kifejezett történés v. cselekvés
[a béres keze legyen] kellemetes, Oſtora tſattogásával, nagy ſzava nógatásával, A’ marhákot fenyitſe; Ne hogy gyakor tſapásokkal, Temérdek vagdaláſokkal A’ munkát nehezitſe
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
2.
(szaporán) ismétlődő csattanó hang
a’ ſzélveszektöl el ragadtatott gályák, mellyek a’ köſziklában meg ütközvén, nagy tsattogáal ſzoktanak ſzéllyel haſadozni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[egyedüli zaj a] kéjes csókok csattogása
(1884 Bródy Sándor)
fuvola, hegedű dalba kezdett, melyet csörgő dob és kasztanyetta kísért vad csattogással
(1921 Moly Tamás)
hallod a bolydult körútak zsivaját a zászlók csattogását
(1986 Szepesi Attila)
3.
mennydörgés (kíséretében megnyilvánuló villám, villámlás)
Rettenetes felhő tüz lángformán jött Debreczennek. Napnyugotról ki mondhatatlan villámlással, és égi csattogással. És ugyan ekkor meg is ütött az Isten-nyila hét embereket
(1773–1775 Csokonai József)
esztendőkkel előre megmondjuk [mi, asztrológusok], mikor lész eső, hó, zivatar, mennydörgés, csattogás
(1820 Fazekas Mihály összes művei)
A zajongó vész és a rémitő csattogás, mi az egymást érő villámokat követi
(1856 Jósika Kálmán)
A zivatartól villámlástól, csattogástól rettegő családnak
(1941 Veres Péter)
4.
madárdal, madárcsicsergés, kül. a fülemülék jellegzetes éneke
Fülmiléről vagy ligeti csattogányrol. […] Ezen, nevéről ’s zengéséről (melly csattogásnak neveztetik) igen isméretes madár’ háta szennyes-barnairombás, begye jobbadán világos hamuszín
(1829 Pák Dienes)
A pinty éneke tulajdonképpen csak tüzes csattogás, amely egy, esetleg két kerekded befejezett szakaszból áll
(1933 Az állatok világa ford.)
[a nagy fülemüle és a közönséges fülemüle kereszteződéséből] származó tojók sterilek, nem szaporodóképesek. A hímek igen, csakhogy miután a fiatalok elsősorban apjuk énekét tanulják meg, mind többen sajátították el a közönséges fülemüle (egyébként nagyon szép) csattogását
(1995 Magyarország állatvilága)
ÖU: csalogánycsattogás, fegyvercsattogás, kardcsattogás, ostorcsattogás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzT.

Beállítások