csavarvonal fn 2A6

1. ’a csavar menetére emlékeztető, egy adott tengely körül fokozatosan emelkedve csavarodó térbeli görbe vonal (egyszer körbefutó szakasza), ill. ilyennel jellemezhető alakzat’ ❖ az örvény első csavarvonala … óvhatatlanul fenekébe ragad (1844–1845 Jósika Miklós C2370, 35) | [a fakúsz] szökkenésszerűen, egyenesen vagy csavarvonalban, finom fiíszt, iszt hangokat hallatva kúszik föl a fára (1899 Chernel István CD34) | Mialatt ez a viaszhenger forog, az egész felvevőkészülék (tölcsér, membrán és vésőtű) végigcsúszik rajta, úgy, hogy a különböző mélységű hangbenyomások végeredményben egyetlen csavarvonal képében rögzítődnek meg (1930 ZeneiLex. CD49) | Rúd alakú tárgyakat, így gereblyenyelet, kaszakacsot szokásos a füstölés előtt nyers fahánccsal betekerni, ezáltal a tárgy felületén körbefutó fehéres csavarvonal képződik (1977 NéprajziLex. CD47) | Az optimális csavarvonalat jellemzi, hogy a menetemelkedés mintegy két és félszer akkora, mint a csavartest sugara (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’egy pontból kiinduló, e pont körül síkban folytonosan haladó és tőle folyamatosan távolodó görbe vonal, ill. ez mint díszítőmotívum’ ❖ Az egyszerűbb példányok [ti. ókori vázák] mértani díszítéssel (csavarvonalak, rozetták, a görög vonal összekapcsolásából eredő változatok) vannak ellátva (1904 ÓkoriLex. CD28) | [a 17. századi Itáliában] a falfelületet változatosan elhelyezett oszlopok, fülkék, díszek, csavarvonalak teszik festőivé (1936 Hajnal István CD42).

J: csigavonal.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csavarvonal főnév 2A6
1.
a csavar menetére emlékeztető, egy adott tengely körül fokozatosan emelkedve csavarodó térbeli görbe vonal (egyszer körbefutó szakasza), ill. ilyennel jellemezhető alakzat
az örvény első csavarvonala … óvhatatlanul fenekébe ragad
(1844–1845 Jósika Miklós)
[a fakúsz] szökkenésszerűen, egyenesen vagy csavarvonalban, finom fiíszt, iszt hangokat hallatva kúszik föl a fára
(1899 Chernel István)
Mialatt ez a viaszhenger forog, az egész felvevőkészülék (tölcsér, membrán és vésőtű) végigcsúszik rajta, úgy, hogy a különböző mélységű hangbenyomások végeredményben egyetlen csavarvonal képében rögzítődnek meg
(1930 ZeneiLex.)
Rúd alakú tárgyakat, így gereblyenyelet, kaszakacsot szokásos a füstölés előtt nyers fahánccsal betekerni, ezáltal a tárgy felületén körbefutó fehéres csavarvonal képződik
(1977 NéprajziLex.)
Az optimális csavarvonalat jellemzi, hogy a menetemelkedés mintegy két és félszer akkora, mint a csavartest sugara
(2000 Magyar Hírlap)
2.
egy pontból kiinduló, e pont körül síkban folytonosan haladó és tőle folyamatosan távolodó görbe vonal, ill. ez mint díszítőmotívum
Az egyszerűbb példányok [ti. ókori vázák] mértani díszítéssel (csavarvonalak, rozetták, a görög vonal összekapcsolásából eredő változatok) vannak ellátva
(1904 ÓkoriLex.)
[a 17. századi Itáliában] a falfelületet változatosan elhelyezett oszlopok, fülkék, díszek, csavarvonalak teszik festőivé
(1936 Hajnal István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások