cseh mn és fn 

I. mn 19B5

1. ’Közép-Európában, a Cseh- és a Morva-medencében élő, nyugati szláv nyelvet beszélő, szláv eredetű 〈nép〉’ ❖ hamis ez a’ Cseh Nemzet (1783 Wégh János C2554, 44) | a cseh nemzet szabad – csupán Istenétől, nem emberektől függő nemzet (1813 Katona József 8226003, 197) | megölték a szegény jó osztrák trónörököst, aki ugyan nem szerette a magyarokat, de olyan jó volt a hű cseh néphez (1922 Szabó Dezső 9623011, 146) | Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti (1995 Új Könyvek CD29).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ a mezőhegyesi intézetnél levő cseh származású s az álladalom irányában ellenszenvű tisztek s katonaság hűségére támaszkodni épen nem lehet (1849 Kossuth Lajos CD32) | nyurga, szőke, kékszemü cseh arisztokraták (1906 Krúdy Gyula C2830, 184) | a pápa kívánságára Mátyás a cseh eretnekek ellen indul és beveszi Brünn városát (1943 Veres Péter 2032011, 734) | Bohumil Hrabal világszerte ismert, Magyarországon is igen népszerű cseh író (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈E néppel kapcs.〉’

2a. ’e nép által v. (a történelmi) Csehországban, es. az egykori Csehszlovákiában létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ a’ Tseh lónak a’ hámja (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 390) | A’ Magyar bor elveſztië nemzetiségét azért, mivel Cseh üvegbe, vagy Német ezüst pohárba, vagy Tót hordóba, vagy Deák tömlbe öntetik? (1818 Verseghy Ferenc 8518041, 168) | A cseh mesék nagyobbára komoly tartalmúak; de vannak bennök humoros részletek is (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a cseh zenében Dvořák mellett van még Smetana, sőt Janáček (1962 Fodor András 9148007, 196) | Jó volt a cseh sör, erős (1978 Lengyel Péter 9397002, 215) | cseh gyártmányú, L–39-es Albatros típusú katonai gyakorló repülőgép (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ jelenleg pedig cseh nézeteket irunk le. Hadd lássák azok a mi jó tanácsadóink, hogy a védegyleti eszméknek másutt is meg van uralma (1846 Hetilap CD61) | tősgyökeres cseh szokásaikat (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | cseh eredetű körtánc (1931 ZeneiLex. CD49) | [Bethlen Gábor] az 1619–1620-ban élethalálharcát vívó cseh protestantizmusnak tényleges katonai segítséget nyújtott (1991 Magyar reformátusok CD1210).

2c. ’e néppel történő, e nép körében zajló, ill. általa megvalósuló’ ❖ [a semlegességet] felmondani ismét annyit teszen, mintha hadat izennénk Austriának, az olasz, cseh, lengyel függetlenség érdekében (1848 Kossuth Lajos CD32) | A cseh történelem egyes fejezeteit majdnem kizárólag szemtanúk írták meg, de csak ritkán pártatlanúl és kellő teljességgel (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a cseh nyelvújítási mozgalomról (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 85) | 1968-ban a cseh reformkommunizmusból kinövő politikai erjedés számos vonatkozásban a magyar előzmény folytatásának tekinthető (1996 Kende Péter¹ CD17).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád nyugati szláv ágához tartozó 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ F Tiſztelend Karlitzky Ur, a Tseh nyelvben egy igen tudós Papi Személy (1783 Magyar Hírmondó 7444041, 518) | Adalékok a cseh magánhangzók történetéhez (1894 PallasLex. CD02) | cseh, szlovák és szlovén szavak a románig általában nem igen hatoltak (1947 Gáldi László 9167002, 18) | az egymáshoz kétségtelenül nagyon közel álló cseh és szlovák nyelv (1996 Kiss Lajos² CD30).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ Zsebrák, cseh eredetü szó, jelentése: 1. koldus, szegény; 2. zsugori, fukar (1897 PallasLex. CD02) | a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el (1980 NéprajziLex. CD47).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ [a besztercebányai egyházmegyében] többnyire csak cseh és tót könyvek ajánltatnak lelkészeinknek (1841 Pesti Hírlap CD61) | a protestantismus közöttük [ti. a szlovákok között] a cseh bibliát terjesztette (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 11) | Cseh–magyar szótár (1947 Nagy István⁴ 9471005, 50) | cseh–német konkordancia-jegyzék segít abban, hogy a mai cseh helységnevek egykori német változatait megkereshessük (1999 Pálffy Géza CD58).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ A’ komendáns Csehül nem tudván; a’ Német Iſteni tiſzteletre mene (1789 Magyar Kurír C0315, 866) | Tudok németül és csehül köszönni (1866 Szelestey László 8436001, 8) | Mátyás [király] beszélt csehül, jól-e vagy tördelve, nincs megmondhatója (1983 Cs. Szabó László 9093002, 162).

4. (jellemzően) e nép által lakott, (a történelmi) Csehországhoz v. az egykori Csehszlovákiához tartozó 〈terület, hely〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ az Óſtriai és Tseh tartományokbann, a dohánynyal való kereskedés ki-vagyon árendálva (1780 Magyar Hírmondó 7444002, 65) | A cseh Érczhegyek legszebb szakadékain dübörgött át vasutunk (1897 Eötvös Károly 8127001, 20) | De túl már cseh határ […]. Idegen katonák s szuronyos szólamok szorítják a Dunát (1925 Babits Mihály C0695, 316) | [Izsák] az országot járta, a gyárakat, a nagykereskedők raktárait, cseh városokat áruért (1976 Dobos László 1034004, 347) | Sok halálos áldozata van a cseh és lengyel árvíznek (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ A benedictinus apátságok helyei: […] Emaus Prága varosban (Cseh királyságban) (1847 Ramóczy Valerián 8388004, 123) | míg Mátyás a cseh birodalmat hódítgatá, azalatt idehaza a Garák, Ujlakyak és a velük tartó oligarcha párt Kázmér lengyel királyfit hívta meg a magyar királyi székre (1860 Jókai Mór CD18) | a cseh és délszláv állam kialakulása[,] valamint Galíciának a független Lengyelországhoz való csatlakozása nehezen tartóztatható fel (1918 Braun Róbert CD10) | A Cseh Köztársaság mielőbb szeretne igazi európai országgá válni (1994 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉’ ❖ [a császár] a Német és Cseh Cancellariára parantsolat képpen ki adta, hogy azok az allatok lévő Uraságokra […] adót vessenek (1784 Kazinczy László C2554, 57) | ha Venczel s a morva határgrófok fiörökösök nélkül mulnának ki, […] az ausztriai herczegekre szálljon a cseh korona (1861 Szalay László 8419006, 329) | [Fábry Zoltánnak] Az éhség legendája című könyvét a cseh hatóságok elkobozták (1935 Méliusz József 9433002, 59) | A cseh [köztársasági] elnök közölte, egy héten belül meg akarja nevezni a miniszterelnököt (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ a cseh kérdés, úgy a mint Csehország részéről ekkorig vitatva s a kiegyezkedési javaslatban felállítva volt, nem nemzetiségi, hanem államjogi kérdés (1871 Kossuth Lajos CD32) | [a leendő I. Ferdinánd magyar királyt] a tiroli és cseh ügyek még távol tartják Bécstől (1914 Ortvay Tivadar CD55) | A regensburgi székhelyű Keletnémet Egyház- és Kultúrtörténeti Intézet […] évenkénti konferenciáin főként sziléziai, cseh és lengyel témákkal foglalkozik (1997 Huszár Zoltán CD58).

II. fn 9B1

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’Közép-Európában, a Cseh- és a Morva-medencében élő, nyugati szláv nyelvet beszélő, szláv eredetű nép’ ❖ mindjárt értük a Cseh Országi Graniczot és szinte Krovnáig, sovány földön, járatlan és veszedelmes utakon mentünk a’ Német Csehek között (1783 Wégh János C2554, 43) | A cseheknek nem tetszik, hogy a prágai tartománygyülésen a németek vannak többségben (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 337) | A csehben a kollektív munka készségét, a nemzeti demokráciát becsüli a [magyar] kisebbség (1937 Szvatkó Pál 2045044, 167) | A csehek és a szlovákok 1992 végén a volt szövetségi állam vagyonának sorsáról jórészt megegyeztek, a vitatott kérdések azonban mostanáig feszültséget okoztak közöttük (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ alkalmatossága adódott [Jelkinek] egy Tsehhel, ki hasonlóképen kénſzerítteték katonává lenni, éjjel elſzöknie (1791 Sándor István ford. 7287008, 5) | Elrémült a világ; nem is akadt már ma, Aki a kegyetlen csehvel szembe szállna (1846 Arany János 8014001, 128) | Egy százados, valami cseh, ficánkoltatta lovát, kardját kirántva (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 123).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád nyugati szláv ágához tartozó nyelv’ ❖ Ezen idegen Törvényírók és Tanítók […] kénytelenek voltak […] saját nemzeti nyelveikbl, úgymint a’ Tótbúl, Csehbl és Németbl, mind ſzavakot, mind sokſzor még ſzójárásokot is beſzédgyeikbe vegyíteni (1818 Verseghy Ferenc 8518040, 60) | [A Magyarországon élő szlávok] alapítsák meg irodalmi nyelvöket, adoptálják a’ csehet, éleszszék fel az ős nyitrai vagy bármi más tájszólást irói nyelvül (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 202) | Bizonyos nyelvekben esetenként az egész mondat állhat mássalhangzókból, például a csehben (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 24).

ÖE: ~ellenes.

Sz: csehes.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

cseh melléknév és főnév
I. melléknév 19B5
1.
Közép-Európában, a Cseh- és a Morva-medencében élő, nyugati szláv nyelvet beszélő, szláv eredetű 〈nép〉
hamis ez a’ Cseh Nemzet
(1783 Wégh János)
a cseh nemzet szabad – csupán Istenétől, nem emberektől függő nemzet
(1813 Katona József)
megölték a szegény jó osztrák trónörököst, aki ugyan nem szerette a magyarokat, de olyan jó volt a hű cseh néphez
(1922 Szabó Dezső)
Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti
(1995 Új Könyvek)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉
a mezőhegyesi intézetnél levő cseh származású s az álladalom irányában ellenszenvű tisztek s katonaság hűségére támaszkodni épen nem lehet
(1849 Kossuth Lajos)
nyurga, szőke, kékszemü cseh arisztokraták
(1906 Krúdy Gyula)
a pápa kívánságára Mátyás a cseh eretnekek ellen indul és beveszi Brünn városát
(1943 Veres Péter)
Bohumil Hrabal világszerte ismert, Magyarországon is igen népszerű cseh író
(1997 Magyar Hírlap)
2.
〈E néppel kapcs.〉
2a.
e nép által v. (a történelmi) Csehországban, es. az egykori Csehszlovákiában létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.
a’ Tseh lónak a’ hámja
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
A’ Magyar bor elveſztië nemzetiségét azért, mivel Cseh üvegbe, vagy Német ezüst pohárba, vagy Tót hordóba, vagy Deák tömlbe öntetik?
(1818 Verseghy Ferenc)
A cseh mesék nagyobbára komoly tartalmúak; de vannak bennök humoros részletek is
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a cseh zenében Dvořák mellett van még Smetana, sőt Janáček
(1962 Fodor András)
Jó volt a cseh sör, erős
(1978 Lengyel Péter)
cseh gyártmányú, L–39-es Albatros típusú katonai gyakorló repülőgép
(1995 Magyar Hírlap)
2b.
e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
jelenleg pedig cseh nézeteket irunk le. Hadd lássák azok a mi jó tanácsadóink, hogy a védegyleti eszméknek másutt is meg van uralma
(1846 Hetilap)
tősgyökeres cseh szokásaikat
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
cseh eredetű körtánc
(1931 ZeneiLex.)
[Bethlen Gábor] az 1619–1620-ban élethalálharcát vívó cseh protestantizmusnak tényleges katonai segítséget nyújtott
(1991 Magyar reformátusok)
2c.
e néppel történő, e nép körében zajló, ill. általa megvalósuló
[a semlegességet] felmondani ismét annyit teszen, mintha hadat izennénk Austriának, az olasz, cseh, lengyel függetlenség érdekében
(1848 Kossuth Lajos)
A cseh történelem egyes fejezeteit majdnem kizárólag szemtanúk írták meg, de csak ritkán pártatlanúl és kellő teljességgel
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a cseh nyelvújítási mozgalomról
(1926 Kosztolányi Dezső)
1968-ban a cseh reformkommunizmusból kinövő politikai erjedés számos vonatkozásban a magyar előzmény folytatásának tekinthető
(1996 Kende Péter¹)
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád nyugati szláv ágához tartozó 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉
F Tiſztelend Karlitzky Ur, a Tseh nyelvben egy igen tudós Papi Személy
(1783 Magyar Hírmondó)
Adalékok a cseh magánhangzók történetéhez
(1894 PallasLex.)
cseh, szlovák és szlovén szavak a románig általában nem igen hatoltak
(1947 Gáldi László)
az egymáshoz kétségtelenül nagyon közel álló cseh és szlovák nyelv
(1996 Kiss Lajos²)
3a.
e nyelvből való 〈eredet〉
Zsebrák, cseh eredetü szó, jelentése: 1. koldus, szegény; 2. zsugori, fukar
(1897 PallasLex.)
a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el
(1980 NéprajziLex.)
3b.
ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉
[a besztercebányai egyházmegyében] többnyire csak cseh és tót könyvek ajánltatnak lelkészeinknek
(1841 Pesti Hírlap)
a protestantismus közöttük [ti. a szlovákok között] a cseh bibliát terjesztette
(1920 Domanovszky Sándor)
Cseh–magyar szótár
(1947 Nagy István)
cseh–német konkordancia-jegyzék segít abban, hogy a mai cseh helységnevek egykori német változatait megkereshessük
(1999 Pálffy Géza)
3c. (-ül raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
A’ komendáns Csehül nem tudván; a’ Német Iſteni tiſzteletre mene
(1789 Magyar Kurír)
Tudok németül és csehül köszönni
(1866 Szelestey László)
Mátyás [király] beszélt csehül, jól-e vagy tördelve, nincs megmondhatója
(1983 Cs. Szabó László)
4.
(jellemzően) e nép által lakott, (a történelmi) Csehországhoz v. az egykori Csehszlovákiához tartozó 〈terület, hely〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező
az Óſtriai és Tseh tartományokbann, a dohánynyal való kereskedés ki-vagyon árendálva
(1780 Magyar Hírmondó)
A cseh Érczhegyek legszebb szakadékain dübörgött át vasutunk
(1897 Eötvös Károly)
De túl már cseh határ […]. Idegen katonák s szuronyos szólamok szorítják a Dunát
(1925 Babits Mihály)
[Izsák] az országot járta, a gyárakat, a nagykereskedők raktárait, cseh városokat áruért
(1976 Dobos László)
Sok halálos áldozata van a cseh és lengyel árvíznek
(1997 Magyar Hírlap)
5. (tulajdonnév részeként is)
e nép által szervezett 〈állam〉
A benedictinus apátságok helyei: […] Emaus Prága varosban (Cseh királyságban)
(1847 Ramóczy Valerián)
míg Mátyás a cseh birodalmat hódítgatá, azalatt idehaza a Garák, Ujlakyak és a velük tartó oligarcha párt Kázmér lengyel királyfit hívta meg a magyar királyi székre
(1860 Jókai Mór)
a cseh és délszláv állam kialakulása[,] valamint Galíciának a független Lengyelországhoz való csatlakozása nehezen tartóztatható fel
(1918 Braun Róbert)
A Cseh Köztársaság mielőbb szeretne igazi európai országgá válni
(1994 Magyar Hírlap)
5a.
ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉
[a császár] a Német és Cseh Cancellariára parantsolat képpen ki adta, hogy azok az allatok lévő Uraságokra […] adót vessenek
(1784 Kazinczy László)
ha Venczel s a morva határgrófok fiörökösök nélkül mulnának ki, […] az ausztriai herczegekre szálljon a cseh korona
(1861 Szalay László)
[Fábry Zoltánnak] Az éhség legendája című könyvét a cseh hatóságok elkobozták
(1935 Méliusz József)
A cseh [köztársasági] elnök közölte, egy héten belül meg akarja nevezni a miniszterelnököt
(1997 Magyar Hírlap)
6.
e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó
a cseh kérdés, úgy a mint Csehország részéről ekkorig vitatva s a kiegyezkedési javaslatban felállítva volt, nem nemzetiségi, hanem államjogi kérdés
(1871 Kossuth Lajos)
[a leendő I. Ferdinánd magyar királyt] a tiroli és cseh ügyek még távol tartják Bécstől
(1914 Ortvay Tivadar)
A regensburgi székhelyű Keletnémet Egyház- és Kultúrtörténeti Intézet […] évenkénti konferenciáin főként sziléziai, cseh és lengyel témákkal foglalkozik
(1997 Huszár Zoltán)
II. főnév 9B1
1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
Közép-Európában, a Cseh- és a Morva-medencében élő, nyugati szláv nyelvet beszélő, szláv eredetű nép
mindjárt értük a Cseh Országi Graniczot és szinte Krovnáig, sovány földön, járatlan és veszedelmes utakon mentünk a’ Német Csehek között
(1783 Wégh János)
A cseheknek nem tetszik, hogy a prágai tartománygyülésen a németek vannak többségben
(1881 Kalocsai Néplap)
A csehben a kollektív munka készségét, a nemzeti demokráciát becsüli a [magyar] kisebbség
(1937 Szvatkó Pál)
A csehek és a szlovákok 1992 végén a volt szövetségi állam vagyonának sorsáról jórészt megegyeztek, a vitatott kérdések azonban mostanáig feszültséget okoztak közöttük
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
alkalmatossága adódott [Jelkinek] egy Tsehhel, ki hasonlóképen kénſzerítteték katonává lenni, éjjel elſzöknie
(1791 Sándor István ford.)
Elrémült a világ; nem is akadt már ma, Aki a kegyetlen csehvel szembe szállna
(1846 Arany János)
Egy százados, valami cseh, ficánkoltatta lovát, kardját kirántva
(1925 Kosztolányi Dezső)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád nyugati szláv ágához tartozó nyelv
Ezen idegen Törvényírók és Tanítók […] kénytelenek voltak […] saját nemzeti nyelveikbl, úgymint a’ Tótbúl, Csehbl és Németbl, mind ſzavakot, mind sokſzor még ſzójárásokot is beſzédgyeikbe vegyíteni
(1818 Verseghy Ferenc)
[A Magyarországon élő szlávok] alapítsák meg irodalmi nyelvöket, adoptálják a’ csehet, éleszszék fel az ős nyitrai vagy bármi más tájszólást irói nyelvül
(1858 Mocsáry Lajos)
Bizonyos nyelvekben esetenként az egész mondat állhat mássalhangzókból, például a csehben
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
ÖE: csehellenes
Sz: csehes
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások