cseléd- (előtagként)

1. ’cselédként alkalmazásban levő 〈személy〉’ ❖ cselédasszony fn 4A (kissé rég) | Egy kis meleg vizet édes Mári néni – szólt a kimért tempóval tüzet rakó öreg cselédasszonyhoz (1882 Tolnai Lajos C4190, 107) | isten a megmondhatója, miféle álmokban ringatták magukat a szegény cselédasszonyok, amidőn arra vetemedtek, hogy gazdag parasztot, vagy urat kérjenek fel kisgyerekük számára keresztapának (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 132) | [családi ünnepeken v. aratáskor] személyzet is kellett: szolgáló, konyhalány, bejáratos cselédasszony (1980 Magyar Konyha 2206013, 6)  cselédember fn 4B (kissé rég) | [az árendás] a szegény cselédembernek nem is akar hitelbe adni (1856 Garay Alajos C1807, 45) | [anyám] béreshez ment feleségül, […] a legközelebbi rokonok szintén cselédemberek voltak (1948 Darvas József 9101015, 96) | [1946-ban Söjtör községben] 228 új gazda kap levelet néhány holdas új birtokáról. Többségük cselédember (2000 Buza Péter CD36)  cselédlány fn 4A8 (kissé rég) | Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; […] Ölében rázza egy cseléd lyány (1851 Arany János C0646, 193) | az ablakoknál polgárlányok varrogatnak s szemérmesen, tükörből nézik az utcán járó-kelőket, a csoszogó öregeket, kosaras cselédlányokat, kardcsörtető jurátusokat (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 69) | Tehetősebb városi iparosok a századfordulón cselédlányt, bejárónőt fogadtak, s legalább a mosás, vasalás, takarítás munkáit áthárították (2000 Magyar néprajz CD47)  cselédleány fn 4A (kissé rég) | A cselédleányok nagyot nevettek a cigányasszony babonájának (1865 Jókai Mór CD18) | A cselédleány, miután a vendéget beengedte, az ebédlő melletti szobában várakozott urnője parancsaira (1928 Keleti Újság 2128001, 3) | Egy-két perc mulva jön ki egy izmos cselédleány a kocsmaajtón, két kanna víz a két karján (1945 Szép Ernő 9665040, 71).

2. (eredetileg) cseléd(ek) által lakott, haszn., ill. neki(k) épített v. szánt 〈épület(rész)〉’ ❖ cselédház fn 2A (kissé rég) | Megnyitják az ajtót: s tsak bétoppan 4. haramia; ketteje a’ tseléd ház’ ajtajára áll, hogy ſenki ki ne jöhessen lármát ütni: ketteje pedig, bé a’ házba (1786 Magyar Hírmondó C0274, 658) | alacsony, öt ablakos, földszinti tiszta ház volt: konyhával, cselédházzal egy lakó s egy vendég szobával (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 134) | A hosszú cselédházakban több lakórész van és minden lakórész egy nagy közös konyhából és kettő-négy szobából áll (1937 Kovács Imre 9360001, 191) | A tornácos, oszlopos, napos kúriaépülettel szemben az udvar sarkában cselédházak folytatása volt Vörösmarty hajdani szobája (1973 Gál István 9164003, 263) | Az uradalmi majorok cselédházaiban és a községi pásztorházakban csak a szerződés ideje alatt lakott a pásztorcsalád (2000 Magyar néprajz CD47)  cselédlakás fn 4A (kissé rég) | Az udvar’ eggyik szárnyát cseléd-lakások foglalták-el, másik szárnyára vendég-szobák épűltek (1832 Fáy András¹ C1703, 253) | A cselédlakások hygienikus berendezésére nem, vagy ritkán gondolnak (1937 Kovács Imre 9360001, 203) | Az uradalmi béresek családjukkal együtt cselédlakásokban éltek (1977 NéprajziLex. CD47) | Annak idején alighanem a villa cselédlakása lehetett ez az eredetileg szoba-konyha-vécé beosztású, 35 négyzetméter (1998 Lakáskultúra CD39)  cselédlépcső fn 1C | Föld alatt – hová a cselédlépcső vezet – létez a konyha, […] s aztán raktár, cselédek nappali és ebédlőszobája (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | az agensek és alkuszok parancs szerint nem a fő, hanem csak a hátulsó kapun juthattak be a palotába, s csak a cseléd-lépcsőkön volt szabad följárniok (1881 Ábrányi Kornél² 8003001, 14) | [Halász Péter] gyakran a cselédlépcsőn távozott, ha attól lehetett tartani, hogy az előszobában apjával találkozik (1957 Ottlik Géza 9496001, 19) | a nagypolgári lakásoknak külön leválasztott cselédszobája volt, külön cselédlépcsővel, amelyet a konyhákból nyíló hátsó ajtón lehetett megközelíteni (1999 Magyar Hírlap CD09)  cselédszoba fn 6A | Egy nagy palotában […] ebédl, háló, tseléd szobák vagynak (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 349) | A hitközség érdemes tagjai belátva azt, hogy a rektor s családja nem lehet meg cseléd nélkül, az épitési tervbe cselédszobát is vettek fel (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 341) | Volt egy kis cselédszobának szánt lyuk is a lakásban, a konyha mellett, olyan kicsi, hogy még ágyat sem állíthattunk fel benne, az volt az én tanulóhelyiségem (1949 Nagy Lajos 9472005, 203) | Anyáméknál egy cselédszobában laktam (1989 Konrád György 9351006, 371).

cseléd- (előtagként)
1.
cselédként alkalmazásban levő 〈személy〉
cselédasszony főnév 4A (kissé rég)
Egy kis meleg vizet édes Mári néni – szólt a kimért tempóval tüzet rakó öreg cselédasszonyhoz
(1882 Tolnai Lajos)
isten a megmondhatója, miféle álmokban ringatták magukat a szegény cselédasszonyok, amidőn arra vetemedtek, hogy gazdag parasztot, vagy urat kérjenek fel kisgyerekük számára keresztapának
(1937 Remenyik Zsigmond)
[családi ünnepeken v. aratáskor] személyzet is kellett: szolgáló, konyhalány, bejáratos cselédasszony
(1980 Magyar Konyha)
cselédember főnév 4B (kissé rég)
[az árendás] a szegény cselédembernek nem is akar hitelbe adni
(1856 Garay Alajos)
[anyám] béreshez ment feleségül, […] a legközelebbi rokonok szintén cselédemberek voltak
(1948 Darvas József)
[1946-ban Söjtör községben] 228 új gazda kap levelet néhány holdas új birtokáról. Többségük cselédember
(2000 Buza Péter)
cselédlány főnév 4A8 (kissé rég)
Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; […] Ölében rázza egy cseléd lyány
(1851 Arany János)
az ablakoknál polgárlányok varrogatnak s szemérmesen, tükörből nézik az utcán járó-kelőket, a csoszogó öregeket, kosaras cselédlányokat, kardcsörtető jurátusokat
(1917 Schöpflin Aladár)
Tehetősebb városi iparosok a századfordulón cselédlányt, bejárónőt fogadtak, s legalább a mosás, vasalás, takarítás munkáit áthárították
(2000 Magyar néprajz)
cselédleány főnév 4A (kissé rég)
A cselédleányok nagyot nevettek a cigányasszony babonájának
(1865 Jókai Mór)
A cselédleány, miután a vendéget beengedte, az ebédlő melletti szobában várakozott urnője parancsaira
(1928 Keleti Újság)
Egy-két perc mulva jön ki egy izmos cselédleány a kocsmaajtón, két kanna víz a két karján
(1945 Szép Ernő)
2.
(eredetileg) cseléd(ek) által lakott, haszn., ill. neki(k) épített v. szánt 〈épület(rész)
cselédház főnév 2A (kissé rég)
Megnyitják az ajtót: s tsak bétoppan 4. haramia; ketteje a’ tseléd ház’ ajtajára áll, hogy ſenki ki ne jöhessen lármát ütni: ketteje pedig, bé a’ házba
(1786 Magyar Hírmondó)
alacsony, öt ablakos, földszinti tiszta ház volt: konyhával, cselédházzal egy lakó s egy vendég szobával
(1849–1850 Rónay Jácint)
A hosszú cselédházakban több lakórész van és minden lakórész egy nagy közös konyhából és kettő-négy szobából áll
(1937 Kovács Imre)
A tornácos, oszlopos, napos kúriaépülettel szemben az udvar sarkában cselédházak folytatása volt Vörösmarty hajdani szobája
(1973 Gál István)
Az uradalmi majorok cselédházaiban és a községi pásztorházakban csak a szerződés ideje alatt lakott a pásztorcsalád
(2000 Magyar néprajz)
cselédlakás főnév 4A (kissé rég)
Az udvar’ eggyik szárnyát cseléd-lakások foglalták-el, másik szárnyára vendég-szobák épűltek
(1832 Fáy András¹)
A cselédlakások hygienikus berendezésére nem, vagy ritkán gondolnak
(1937 Kovács Imre)
Az uradalmi béresek családjukkal együtt cselédlakásokban éltek
(1977 NéprajziLex.)
Annak idején alighanem a villa cselédlakása lehetett ez az eredetileg szoba-konyha-vécé beosztású, 35 négyzetméter
(1998 Lakáskultúra)
cselédlépcső főnév 1C
Föld alatt – hová a cselédlépcső vezet – létez a konyha, […] s aztán raktár, cselédek nappali és ebédlőszobája
(1834–1837 Széchenyi István)
az agensek és alkuszok parancs szerint nem a fő, hanem csak a hátulsó kapun juthattak be a palotába, s csak a cseléd-lépcsőkön volt szabad följárniok
(1881 Ábrányi Kornél²)
[Halász Péter] gyakran a cselédlépcsőn távozott, ha attól lehetett tartani, hogy az előszobában apjával találkozik
(1957 Ottlik Géza)
a nagypolgári lakásoknak külön leválasztott cselédszobája volt, külön cselédlépcsővel, amelyet a konyhákból nyíló hátsó ajtón lehetett megközelíteni
(1999 Magyar Hírlap)
cselédszoba főnév 6A
Egy nagy palotában […] ebédl, háló, tseléd szobák vagynak
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
A hitközség érdemes tagjai belátva azt, hogy a rektor s családja nem lehet meg cseléd nélkül, az épitési tervbe cselédszobát is vettek fel
(1881 Kalocsai Néplap)
Volt egy kis cselédszobának szánt lyuk is a lakásban, a konyha mellett, olyan kicsi, hogy még ágyat sem állíthattunk fel benne, az volt az én tanulóhelyiségem
(1949 Nagy Lajos)
Anyáméknál egy cselédszobában laktam
(1989 Konrád György)

Beállítások