cselgáncs fn 3A (Sp)

’japán eredetű önvédelmi küzdősport, amelyben a versenyzők dobást, leszorítást, fojtást v. karra irányuló feszítést alkalmazhatnak; dzsúdó’ ❖ 1958-ban első ízben jártak magyar sportolók Mongóliában és Koreában, s először rendeztek válogatott mérkőzést cselgáncsban (1958 Népszabadság dec. 10. C1499, 12) | Új és mind népszerűbb sport nálunk is a cselgáncs (1968 Népszabadság febr. 3. C4818, 12) | Mosonmagyaróváron 18 sportág 27 szakosztályában van sportolási lehetőség. Fő sportágak: atlétika, cselgáncs, kerékpározás, karate és sakk (1998 Tények könyve CD37).

a. ’e sportágban rendezett verseny(szám)’ ❖ A női cselgáncs 1992-ben került be az olimpiai programba (1997 MagyarNagyLex. C5818, 822) | Nagysolymosi Sándor cselgáncs 71 kilogramm (1998 Országgyűlési Napló CD62).

ÖE: ~bajnokság, ~mérkőzés, ~verseny, ~-világbajnokság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

cselgáncs főnév 3A (Sp)
japán eredetű önvédelmi küzdősport, amelyben a versenyzők dobást, leszorítást, fojtást v. karra irányuló feszítést alkalmazhatnak; dzsúdó
1958-ban első ízben jártak magyar sportolók Mongóliában és Koreában, s először rendeztek válogatott mérkőzést cselgáncsban
(1958 Népszabadság dec. 10.)
Új és mind népszerűbb sport nálunk is a cselgáncs
(1968 Népszabadság febr. 3.)
Mosonmagyaróváron 18 sportág 27 szakosztályában van sportolási lehetőség. Fő sportágak: atlétika, cselgáncs, kerékpározás, karate és sakk
(1998 Tények könyve)
a.
e sportágban rendezett verseny(szám)
A női cselgáncs 1992-ben került be az olimpiai programba
(1997 MagyarNagyLex.)
Nagysolymosi Sándor cselgáncs 71 kilogramm
(1998 Országgyűlési Napló)
ÖE: cselgáncsbajnokság, cselgáncsmérkőzés, cselgáncsverseny, cselgáncs-világbajnokság
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások