cseppentett mn-i ign, mn és partikula 

I. mn-i ign → cseppent.

II. mn 0 (jelzőként)

1. (rendsz. hasonlító mellékmondatban) (kissé rég) ’teljesen tiszta, színtiszta’ ❖ [az ugartyúkok gyöngyvér nevüket] talám a’ból nyerték, hogy a’ tollok’ tövei mint a’ tseppentett vér, […] piroak (1787 Mátyus István C3069, 238) | Két szempár összevillant. Az egyik: világosszürke […] a másik: fekete, mint a cseppentett szurok (1888 Bródy Sándor C1197, 109) | [a bíró] oly zöld, mint a csöppentett epe (1931 Nyugat ford. CD10) | a hangja cseppentett méz (1985 Békés Pál 1014003, 15).

2. ’igazi, valóságos’ ❖ mesteruram oly cseppentett kis ember maradt (1854 Gyulai Pál C2996, 133) | ez az ur csöppentett magyar, még pedig erdélyi születésü (1895 Ágai Adolf C0549, 218) | az ionc észreveszi, hogy az imádott leány mégsem a csöppentett tökéletesség (1909 Schöpflin Aladár CD10) | Szerzőnk szerint tehát Haider ellen tiltakozni – maga a cseppentett antidemokratizmus (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (a csepp jelzőjeként) ’〈a ›nagyon kis mértékű, mennyiségű‹ jelentés fokozására〉’ ❖ abból a kútból egy cseppentett csepp vizet sem lehet kikapni (1867 Jókai Mór CD18) | a radikalizmust ezzel a cseppentett csepp liberalizmussal megelőzni (1918 Ignotus CD10).

III. partikula 0 (rég, ritk)

’egészen, éppen’ ❖ Szerencsésen eljutottak vele, cseppentett pontosan a záróra utolsó percében a bizottság elé (1890 Jókai Mór CD18) | De hát mi a te vallásod vajda? – Éppen az, cseppentett ugyanaz, a mi a méltóságos úré (1898 Jókai Mór C2331, 297).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cseppentett melléknévi igenév, melléknév és partikula
I. melléknévi igenévcseppent.
II. melléknév 0 (jelzőként)
1. (rendsz. hasonlító mellékmondatban) (kissé rég)
teljesen tiszta, színtiszta
[az ugartyúkok gyöngyvér nevüket] talám a’ból nyerték, hogy a’ tollok’ tövei mint a’ tseppentett vér, […] piroak
(1787 Mátyus István)
Két szempár összevillant. Az egyik: világosszürke […] a másik: fekete, mint a cseppentett szurok
(1888 Bródy Sándor)
[a bíró] oly zöld, mint a csöppentett epe
(1931 Nyugat ford.)
a hangja cseppentett méz
(1985 Békés Pál)
2.
igazi, valóságos
mesteruram oly cseppentett kis ember maradt
(1854 Gyulai Pál)
ez az ur csöppentett magyar, még pedig erdélyi születésü
(1895 Ágai Adolf)
az ionc észreveszi, hogy az imádott leány mégsem a csöppentett tökéletesség
(1909 Schöpflin Aladár)
Szerzőnk szerint tehát Haider ellen tiltakozni – maga a cseppentett antidemokratizmus
(2000 Magyar Hírlap)
3. (a csepp jelzőjeként)
〈a ›nagyon kis mértékű, mennyiségű‹ jelentés fokozására〉
abból a kútból egy cseppentett csepp vizet sem lehet kikapni
(1867 Jókai Mór)
a radikalizmust ezzel a cseppentett csepp liberalizmussal megelőzni
(1918 Ignotus)
III. partikula 0 (rég, ritk)
egészen, éppen
Szerencsésen eljutottak vele, cseppentett pontosan a záróra utolsó percében a bizottság elé
(1890 Jókai Mór)
De hát mi a te vallásod vajda? – Éppen az, cseppentett ugyanaz, a mi a méltóságos úré
(1898 Jókai Mór)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások