cserefa fn és mn 6A

I. fn

1. (rég v. nyj) ’〈cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató (tölgy)fa, es. a csertölgy, ill. az erdélyi magyarban az ún. kocsánytalan tölgy megnevezéseként〉’ ❖ cserefát és épületben való fát vágni senkinek szabad ne legyen (1777 A rendtartó székely falu 7154003, 112) | Quercus: Robur. Hung. Tölgy-fa; Kemény Cser-fa; Csere-fa […] Quercus Cerris. Hung. Csere-fa; Kitsin belü Cserfa (1780 Benkő József C0290, 424) | a hegy magasabb ormán van az énlaki kerekerdő, egy gyönyörü bükk és cserefákkal ékes köridomu erdő (1868 Orbán Balázs CD22) | Cserfa, v. cserefa, Diószeginél tser-tölgy (Quercus Cerris L.), a tölgy-génusznak hazánkat jellemző faja, mely másutt csak délibb tájakon tenyészik (1893 PallasLex. CD02) | Az odvas cserefán kopog a horokály (1945 Bözödi György 9070001, 16).

2. (nyj) ’az ilyen fák vmelyikének, kül. az ún. kocsánytalan tölgynek, ill. a csertölgynek a faanyaga (mint tűzifa)’ ❖ a’ hordótskának-is (melly ha boros átalag, vagy egyébként tsere-fából van, annál jobb) fenekét bé-hintik (1787 Mátyus István C3069, 66) | A konyhán forgódtam, Cserefát égettem (1862 Vadrózsák C2827, 138) | Cserefával nem tüzel (1933 Fekete Lajos² CD10) | Temetőbeli kopjafát most is úgy faragunk, hogy az ott eltemetett személy életéből a kopjafa közöl pár mondanivalót: férfi vagy nő, fiatal vagy idős, katona vagy gyalogos, egyedülálló vagy családos volt-e az elhunyt, s ott, azon a helyen van-e eltemetve, ahol született. Készítéséhez tölgy- vagy cserefát használunk (2000 Természet Világa CD50).

3. (rég) ’cserje, bokor’ ❖ A’ Dió, Deákul Nux juglans, qua jugulans [= vagyis gyilkoló], nevét onnan vette, hogy a’ közel lév tsere-fákat meg-fojtani, és ki-veſzteni tapaſztaltatott (1787 Mátyus István C3068, 464) | A’ Galagonya igen tövises tsere-fa (1795 Gáti István 7116001, 63).

II. mn (rég v. nyj)

’cserfa faanyagából készült, abból való 〈tárgy〉’ ❖ tsere-fa hordó (1791 Mátyus István C3071, 322) | A föld alatt mindenütt árok megyen el, annak sűrűen szájai lévén, cserefa deszkákkal vagynak beborítva (1823 Fogarasi Sámuel 7109006, 187) | kétszárnyú cserefa-ajtó (1928 Tamási Áron 9701001, 36).

ÖE: ~szín, ~tapló.

Vö. TESz. csere¹; SzT. ~, cserefa-ablakkereszt, cserefa-abroncs, cserefa-ágas, cserefa-ágasú, cserefa-ajtó, cserefa-ajtófél, cserefa-ajtómellék, cserefa-ajtómellékű, cserefaállás, cserefaállvány, cserefa-almárium, cserefaáltalag, cserefaászok, cserefa-blán, cserefaborona, cserefacövek, cserefadeszka, cserefadeszka-padlásozás, cserefa-drányica, cserefafél, cserefa-fiókgerendácska, cserefagárgya, cserefagárgyájú, cserefagárgyás, cserefagémű, cserefagerenda, cserefaheveder, cserefahídlás, cserefa-ivóvályú, cserefakád, cserefakádacska, cserefakapocs, cserefa-kapufél, cserefa-kapufélfa, cserefa-kapuláb, cserefa-kapumellék, cserefakaró, cserefa-karosszék, cserefa-kassza, cserefakert, cserefa-koszorúfa, cserefa-koszorúgerenda, cserefakötés, cserefakötéses, cserefaláb, cserefaládácska, cserefalapocka, cserefaléc, cserefalégely, cserefa-liu, cserefamellék, cserefamellékű, cserefa-mestergerenda, cserefaoszlop, cserefapad, cserefapadlás, cserefa-rakófa, cserefaráma, cserefasajtó, cserefasarok, cserefasas, cserefa-szarufa, cserefa-szarufájú, cserefaszék, cserefaszemöldök, cserefaszemöldökű, cserefatalp, cserefa-talpfa, cserefatámasz, cserefa-téka, cserefatornác, cserefa-ülőszék, cserefavályú, cserefaveder, cserefavéka, cserefavirág, cserefazár; ÚMTsz.; ÉKsz.².

cserefa főnév és melléknév 6A
I. főnév
1. (rég v. nyj)
〈cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató (tölgy)fa, es. a csertölgy, ill. az erdélyi magyarban az ún. kocsánytalan tölgy megnevezéseként〉
cserefát és épületben való fát vágni senkinek szabad ne legyen
(1777 A rendtartó székely falu)
Quercus: Robur. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Tölgy-fa; Kemény Cser-fa; Csere-fa […] Quercus Cerris. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Csere-fa; Kitsin belü Cserfa
(1780 Benkő József)
a hegy magasabb ormán van az énlaki kerekerdő, egy gyönyörü bükk és cserefákkal ékes köridomu erdő
(1868 Orbán Balázs)
Cserfa, v.vagy cserefa, Diószeginél tser-tölgy (Quercus Cerris L.Linnaeus), a tölgy-génusznak hazánkat jellemző faja, mely másutt csak délibb tájakon tenyészik
(1893 PallasLex.)
Az odvas cserefán kopog a horokály
(1945 Bözödi György)
2. (nyj)
az ilyen fák vmelyikének, kül. az ún. kocsánytalan tölgynek, ill. a csertölgynek a faanyaga (mint tűzifa)
a’ hordótskának-is (melly ha boros átalag, vagy egyébként tsere-fából van, annál jobb) fenekét bé-hintik
(1787 Mátyus István)
A konyhán forgódtam, Cserefát égettem
(1862 Vadrózsák)
Cserefával nem tüzel
(1933 Fekete Lajos²)
Temetőbeli kopjafát most is úgy faragunk, hogy az ott eltemetett személy életéből a kopjafa közöl pár mondanivalót: férfi vagy nő, fiatal vagy idős, katona vagy gyalogos, egyedülálló vagy családos volt-e az elhunyt, s ott, azon a helyen van-e eltemetve, ahol született. Készítéséhez tölgy- vagy cserefát használunk
(2000 Természet Világa)
3. (rég)
cserje, bokor
A’ Dió, Deákul Nux juglans, qua jugulans [= vagyis gyilkoló], nevét onnan vette, hogy a’ közel lév tsere-fákat meg-fojtani, és ki-veſzteni tapaſztaltatott
(1787 Mátyus István)
A’ Galagonya igen tövises tsere-fa
(1795 Gáti István)
II. melléknév (rég v. nyj)
cserfa faanyagából készült, abból való 〈tárgy〉
tsere-fa hordó
(1791 Mátyus István)
A föld alatt mindenütt árok megyen el, annak sűrűen szájai lévén, cserefa deszkákkal vagynak beborítva
(1823 Fogarasi Sámuel)
kétszárnyú cserefa-ajtó
(1928 Tamási Áron)
ÖE: cserefaszín, cserefatapló
Vö. TESz. csere¹; SzT. ~, cserefa-ablakkereszt, cserefa-abroncs, cserefa-ágas, cserefa-ágasú, cserefa-ajtó, cserefa-ajtófél, cserefa-ajtómellék, cserefa-ajtómellékű, cserefaállás, cserefaállvány, cserefa-almárium, cserefaáltalag, cserefaászok, cserefa-blán, cserefaborona, cserefacövek, cserefadeszka, cserefadeszka-padlásozás, cserefa-drányica, cserefafél, cserefa-fiókgerendácska, cserefagárgya, cserefagárgyájú, cserefagárgyás, cserefagémű, cserefagerenda, cserefaheveder, cserefahídlás, cserefa-ivóvályú, cserefakád, cserefakádacska, cserefakapocs, cserefa-kapufél, cserefa-kapufélfa, cserefa-kapuláb, cserefa-kapumellék, cserefakaró, cserefa-karosszék, cserefa-kassza, cserefakert, cserefa-koszorúfa, cserefa-koszorúgerenda, cserefakötés, cserefakötéses, cserefaláb, cserefaládácska, cserefalapocka, cserefaléc, cserefalégely, cserefa-liu, cserefamellék, cserefamellékű, cserefa-mestergerenda, cserefaoszlop, cserefapad, cserefapadlás, cserefa-rakófa, cserefaráma, cserefasajtó, cserefasarok, cserefasas, cserefa-szarufa, cserefa-szarufájú, cserefaszék, cserefaszemöldök, cserefaszemöldökű, cserefatalp, cserefa-talpfa, cserefatámasz, cserefa-téka, cserefatornác, cserefa-ülőszék, cserefavályú, cserefaveder, cserefavéka, cserefavirág, cserefazár; ÚMTsz.; ÉKsz.²

Beállítások