cserepes mn és fn 

I. mn 15B4

1. (Konyha) ’cserépedényben főtt v. sült 〈étel〉’ ❖ Cserepes paprikás krumpli (1990 Frank Júlia CD19) | Cserepes sonka (1994 Frank Júlia CD19).

1a. cserepes malac (nyj) ’anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac’ ❖ cserepes malacz: házba betanult v. gazda, gazdasszony után tanult malacz (1862 Kriza János C2827, 494) | cserepës malac: (csenevész, pontosabban) anyját vesztett malac, mely edényből issza a tejet (1915 Szendrey Zsigmond C5972, 404).

2. ’virágcserépbe ültetett 〈növény〉’ ❖ Különösen ártalmas ezen féreg [ti. a földigiliszta], ha a cserepes növények cserepeibe veszi magát (1854 Galgóczi Károly 8153002, 32) | a cserepes virágok az ablakokban kinyujtották leveleiket a nap felé (1913 Krúdy Gyula C2834, 159) | cserepes muskátlik (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’tetőcseréppel fedett, borított 〈épület(rész)〉’ ❖ Külsöjek [ti. a tornyoké] tserepes (1783 Molnár János C0290, 133) | Cserepes kőházakban laknak (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497005, 327) | Nem szeretem a nádas házat. – Én sem, – mondta Juli. – Azért huzattam erre cserepes tetőt (1931 Oláh Gábor 9487062, 59) | a patak partján lakom, abban a piros cserepes házban (1973 Lázár Ervin 9388004, 88).

4. ’kályhacsempéből rakott v. azzal borított 〈kályha, kemence〉’ ❖ nagy cserepes kályha (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | szemközti sarokban a cserepes kemence (1907 Malonyay Dezső CD07).

5. (rég) ’olyan 〈puhatestű állat〉, amelynek kemény védőburka, héja van’ ❖ tserepes tsigák (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 243) | Tserepes állat. Animal testaceum, Ostreum (1803 Sándor István C3667, 397).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll v. Növ) ’olyan 〈állat v. növény〉, amelynek egy részén pikkelyes borítás van’ ❖ A’ tserepes Tekensbéka. (Testudo imbricata) (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 23) | A cserepes gerebengomba vagy őzgomba (Phaeodon imbricatus v. Sarcodon i. [= imbricatus]) (1913 RévaiNagyLex. C5704, 477) | Chiton squamotus […] cserepes bogárcsiga (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 239).

6. (melegtől, széltől stb.) felületén (kiszáradt és) repedezett, töredezett’ ❖ ha foly róla a’ mész, tserepes leszen a’ meszelt fal (1783 Molnár János C0291, 277) | [E gombának] tserepes süvege, és sárga leve vagyon (1787 Mátyus István C3068, 486) | törzsének és idősebb ágainak kérge jellemzőleg repedékes, pörsögéses és cserepes (1882 Bereczki Máté C1048, 178) | Miközben az altalaj nedves maradt, a föld felszínén gazos, cserepes (2000 Országgyűlési Napló CD62).

6a. ’kiszáradt és felrepedezett hámrétegű 〈bőr〉, ill. ilyen bőrű 〈testrész〉’ ❖ ha a’ nyelv száraz … és tserepes (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 12) | cserepes bőrű arcz (1856 Jókai Mór C2257, 8) | Keze nem volt fehér. Cserepes volt, durva, vörös (1915 Kosztolányi Dezső 9359342, 79) | A cserepes ajkakat, ha kifújta a szél, olajjal, vajjal, tejföllel kenegették, amelyek megpuhították a bőrt (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

II. fn 4B

1. ’tetőfedőként dolgozó (szak)ember, cserepező’ ❖ Ziegeldecker, der: tserépzsindelyrakó, tserepes (1803 Márton József¹ C5802, 973. hasáb) | volt idő, amikor az uraság igazi úri passzióból a háztetőn dolgozó cserepest puskával célba vette (1902 Ady Endre C0535, 405) | egy színes ház tetszett, amelyet épp fedtek a cserepesek (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (jelzőként is) ’cserépedényeket készítő (és árusító) kézműves, fazekas’ ❖ dohánykereskedők: 37  12 kr, cserepesek: 10  (1843 Pesti Hírlap CD61) | Cserepes, cserépedénykészítő (1893 PallasLex. CD02) | [a piacon] kirakják a helybeli híres cserepesek a korsóikat, tálaikat, magyaros motívumokkal ékesített dísztárgyaikat (1933 Nagy Lajos 9472016, 40) | ács, kőműves és cserepes céh elöljárói (1990 Hudi József CD17).

3. (nyj)(mázas) cserépből készült (nyílt tűzterű) fűtőalkalmatosság’ ❖ Tserepes, kemencze (1816 Gyarmathi Sámuel C1948, 101) | A cserepeshez támaszkodó leány szótlanul ügyelt minden érkező szekérre (1898 Petelei István C3493, 138) | a székely nemesi házak mind nagyon egyformák voltak. Itt a nagy cserepes, a kandallókályha (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Országos érvényű szabályokat sem a zárt kályhák, sem a nyitott, füstfogós tűzhelyek (cserepesek) építésében megállapítani nem lehet (1991 Magyar néprajz CD47).

4. (nyj) ’anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac’ ❖ cserepes: […] a házban cserépből táplált anyátlan malac (1838–1845 Gáspár János C6305, 15).

ÖE: ~legény, ~munka, ~munkálat.

Sz: cserepesít.

Vö. CzF. cserepes¹, cserepes³; ÉrtSz.; TESz. cserép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cserepes¹

cserepes melléknév és főnév
I. melléknév 15B4
1. (Konyha)
cserépedényben főtt v. sült 〈étel〉
Cserepes paprikás krumpli
(1990 Frank Júlia)
Cserepes sonka
(1994 Frank Júlia)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
cserepes malac (nyj)
anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac
cserepes malacz: házba betanult v.vagy gazda, gazdasszony után tanult malacz
(1862 Kriza János)
cserepës malac: (csenevész, pontosabban) anyját vesztett malac, mely edényből issza a tejet
(1915 Szendrey Zsigmond)
2.
virágcserépbe ültetett 〈növény〉
Különösen ártalmas ezen féreg [ti. a földigiliszta], ha a cserepes növények cserepeibe veszi magát
(1854 Galgóczi Károly)
a cserepes virágok az ablakokban kinyujtották leveleiket a nap felé
(1913 Krúdy Gyula)
cserepes muskátlik
(1998 Magyar Hírlap)
3.
tetőcseréppel fedett, borított 〈épület(rész)
Külsöjek [ti. a tornyoké] tserepes
(1783 Molnár János)
Cserepes kőházakban laknak
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
Nem szeretem a nádas házat. – Én sem, – mondta Juli. – Azért huzattam erre cserepes tetőt
(1931 Oláh Gábor)
a patak partján lakom, abban a piros cserepes házban
(1973 Lázár Ervin)
4.
kályhacsempéből rakott v. azzal borított 〈kályha, kemence〉
nagy cserepes kályha
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
szemközti sarokban a cserepes kemence
(1907 Malonyay Dezső)
5. (rég)
olyan 〈puhatestű állat〉, amelynek kemény védőburka, héja van
tserepes tsigák
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Tserepes állat. Animal testaceum, Ostreum
(1803 Sándor István)
5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll v. Növ)
olyan 〈állat v. növény〉, amelynek egy részén pikkelyes borítás van
A’ tserepes Tekensbéka. (Testudo imbricata)
(1805 Márton József¹ ford.Bertuch)
A cserepes gerebengomba vagy őzgomba (Phaeodon imbricatus v. Sarcodon i. [= imbricatus])
(1913 RévaiNagyLex.)
Chiton squamotus […] cserepes bogárcsiga
(1978 Hétnyelvű névszótár)
6.
(melegtől, széltől stb.) felületén (kiszáradt és) repedezett, töredezett
ha foly róla a’ mész, tserepes leszen a’ meszelt fal
(1783 Molnár János)
[E gombának] tserepes süvege, és sárga leve vagyon
(1787 Mátyus István)
törzsének és idősebb ágainak kérge jellemzőleg repedékes, pörsögéses és cserepes
(1882 Bereczki Máté)
Miközben az altalaj nedves maradt, a föld felszínén gazos, cserepes
(2000 Országgyűlési Napló)
6a.
kiszáradt és felrepedezett hámrétegű 〈bőr〉, ill. ilyen bőrű 〈testrész〉
ha a’ nyelv száraz … és tserepes
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
cserepes bőrű arcz
(1856 Jókai Mór)
Keze nem volt fehér. Cserepes volt, durva, vörös
(1915 Kosztolányi Dezső)
A cserepes ajkakat, ha kifújta a szél, olajjal, vajjal, tejföllel kenegették, amelyek megpuhították a bőrt
(2000 Kótyuk Erzsébet)
II. főnév 4B
1.
tetőfedőként dolgozó (szak)ember, cserepező
Ziegeldecker, der: tserépzsindelyrakó, tserepes
(1803 Márton József¹)
volt idő, amikor az uraság igazi úri passzióból a háztetőn dolgozó cserepest puskával célba vette
(1902 Ady Endre)
egy színes ház tetszett, amelyet épp fedtek a cserepesek
(1995 Magyar Hírlap)
2. (jelzőként is)
cserépedényeket készítő (és árusító) kézműves, fazekas
dohánykereskedők: 37 forint 12 krkrajcár, cserepesek: 10 forint
(1843 Pesti Hírlap)
Cserepes, cserépedénykészítő
(1893 PallasLex.)
[a piacon] kirakják a helybeli híres cserepesek a korsóikat, tálaikat, magyaros motívumokkal ékesített dísztárgyaikat
(1933 Nagy Lajos)
ács, kőműves és cserepes céh elöljárói
(1990 Hudi József)
3. (nyj)
(mázas) cserépből készült (nyílt tűzterű) fűtőalkalmatosság
Tserepes, kemencze
(1816 Gyarmathi Sámuel)
A cserepeshez támaszkodó leány szótlanul ügyelt minden érkező szekérre
(1898 Petelei István)
a székely nemesi házak mind nagyon egyformák voltak. Itt a nagy cserepes, a kandallókályha
(1930 Móricz Zsigmond)
Országos érvényű szabályokat sem a zárt kályhák, sem a nyitott, füstfogós tűzhelyek (cserepesek) építésében megállapítani nem lehet
(1991 Magyar néprajz)
4. (nyj)
anyját vesztett, cserépedényből táplált szopós malac
cserepes: […] a házban cserépből táplált anyátlan malac
(1838–1845 Gáspár János)
ÖE: cserepeslegény, cserepesmunka, cserepesmunkálat
Sz: cserepesít
Vö. CzF. cserepes¹, cserepes³; ÉrtSz.; TESz. cserép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cserepes¹

Beállítások