cserép fn és mn 5Bcserep (nyj)

I. fn

1. ’agyagból formált és szárítás után kiégetett tárgy, kül. edény’ ❖ Kolumbus ajándékokat oſztogatott nékik: apró tsengetöket […] üvegeket, tserepeket, ’s több a’ féle débdábságot (1783 Molnár János 7445001, 16) | kis adagokat tenyerük közt lepénynyé tapsolnak s ezeket kerekded, vékony cserépen széntűz fölött gyengén megsütik (1861 Rosty Pál 8397006, 117) | a gulyás csak akkor igazi gulyás, ha cserépben főzik (1906 Krúdy Gyula C2832, 94) | Zöld butella az én nevem, Ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincsen bennem, akkor csak cserép a nevem (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (Ipar is) ’az ilyen tárgy anyaga’ ❖ nem fa ſzáru pipákkal élnek, hanem olyakkal, melyek egéſzſzen tſinos tſerépböl valók (1792 Benkő József 7037002, 33) | [főzéshez, sütéshez való konyhai edények] fából: a’ milyen a’ dézsa, veder; vagy cserépből; a’ millyenek, a korsók, fazekak, tálak, tányérok (1844 Kiss Bálint 8244004, 61) | [teáskészlet] mázas cserépből (1978 Sőtér István 9613001, 188).

2. ’törékeny anyagból, kül. agyagból, üvegből való edények v. egyéb tárgyak eltört darabja(inak tömege)’ ❖ a’ poharat az asztalhoz sújtotta, hogy a tserepe a’ Kalmárnak órra alá ugrott (1782 Kónyi János C2729, 58) | Édes öröm, ittalak már, És hova lett az a pohár, A melyből ittalak téged? Összetörött, cseréppé lett (1847 Petőfi Sándor C3502, 38) | az ablakok hangtalanul cserepekre törtek (1921 Kahána Mózes 9291002, 14) | Mit teszel, Isten, ha nem élek? Korsód vagyok (ha majd cserép lett?) (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Rilke 9479126, 234).

3. ’földdel megtöltve (szoba)növények v. virágok tartására való, felfelé szélesedő (cserép)edény; virágcserép’ ❖ A’ minapában a’ kertemben lév üvegházomból gyönyörködve ſzemléltem egy madarat, melly egy virágzó narantsfa alatt, egy virágos tserépnek a’ karimáján nagy gyönyörséggel múlatott (1805 Kis János¹ ford. 8240039, 88) | Stambulban is a nagy úr szeralji [= szeráji] kertében cserepekben ápolták a syringát [= orgonát] (1860 Jókai Mór C2276, 92) | Cserepes zöldnövényekkel megrakott a kis erkély, aki hosszabban figyel, nemcsak virágot, hanem cserépbe ültetett petrezselymet, zellert, snidlinghagymát is láthat (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 532) | Nagy növények számára, ha nem télállók, súlyuk miatt célszerűbb műanyagcserepet venni, s a télálló, fagytűrő nagy örökzöldeket is biztonságosabb műanyag cserépben kint tartani, mert ezek nem fagynak szét (1999 Lakáskultúra CD39).

3a. (jelzőként) ’vhány virágcserépnyi 〈növény〉’ ❖ sok cserép sárga viola (1871 Jókai Mór CD18) | Egy-két cserép virág minden ablakban (1912 Krúdy Gyula CD54) | néhány cserép muskátli (1985 Grendel Lajos 1060004, 408).

4. (nyj) ’éjjeliedény, bili’ ❖ cserép: l. bidli (1879 Magyar Nyelvőr C5946, 92) | cserép: éjjeli edény. „Hoz be a kizs gyerëk cserepit.” (1906 A bakonyalji nyelvjárás C6345, 54).

5. ’épületek fedésére szolgáló, téglatest alakú, égetett agyagból készült építőanyag; tetőcserép’ ❖ (Dachziegel) Tserepek (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 277) | csereppel fedett, jól épült háztól annyi biztositási dij nem járhat, mint szalmával vagy náddal fedettől (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Egyszerre csak egy cserép lecsúszik a tetőről (1922 Szabó Dezső 9623010, 132) | zsolnai cseréppel borított [épület] (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. ’kályhák, kemencék stb. hőtartó (fedő)anyagaként haszn., téglatest alakú, égetett agyagból készült (mázas) építőelem; kályhacsempe’ ❖ Ha a’ katlan Üregjének […] a’ hoſſza más-fél, ſzéleſſége pedig egy singnyi; úgy, hat tserép, kettesével egy-más mellé fektetve [kerüljön az üregbe] (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494001, 319) | A kályhák a XV. század utolsó negyedében még igen kicsi cserép táblákból állhattak; […] minden egyes cserép darabjáért 1 denár […] adatott (1874 Nyáry Albert¹ CD57) | nosztalgiából épülnek nyaralókban, villákban cseréppel borított vagy tapasztott, fehérre meszelt szépséges kemencék (1981 Nyerges Ágnes 2206038, 25).

II. mn

’kiégetett agyagból való 〈tárgy〉’ ❖ cserép ivóedény (1834 Szófüzér C2854, 13) | Egy literes edénybe, mely tiszta porczellán vagy cserép legyen, tegyünk minden személyre egy tojás nagyságu paradicsomot számítva, annyi paradicsomot, a hánynak mártást kell főznünk (1892 Zilahy Ágnes C6079, 48) | Az épületek utcai homlokzatán, kis fülkében sokfelé fa, porcelán vagy cserép Mária-szobor állt (1990 Magyar néprajz CD47).

a. ’tetőcserépből rakott 〈háztető〉’ ❖ A ház fából van, mondják hogy belől cyprus fa, ám légyen, de kívül csak fenyő palló a fala, most cserép a fedele, akkor hihető, hogy szalma volt (1808 Csehy József C2559, 95) | [A háznak] vályog a fala, de piros cserép a taraja (1931 Babits Mihály 9014101, 41) | cserép nyeregtetővel (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

b. ’kályhacsempéből rakott 〈kályha〉’ ❖ Nincs is hideg, jó ez a kályha, igazi cserép (1969 Domahidy András 1036005, 164).

Ö: beton-, fedő~, tető~, üveg~, virág~.

ÖU: fedél~, kerámia~, tükör~.

ÖE: ~agyag, ~csupor, ~darab, ~dísz, ~égetés, ~égető, ~gyár, ~kancsó, ~kanta, ~kemence, ~kupa, ~lábas, ~mécses, ~portéka, ~tábla, ~tárgy, ~tégla, ~váza, ~vető.

Sz: cserepecske.

Vö. CzF. cserép¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cserép-főzőfazék, cserép-gyertyatartó, cserép-kályhakemence, cserép-sótartó, cserép-szilvaszűrő; ÚMTsz.

cserép főnév és melléknév 5B
cserep 3B (nyj)
I. főnév
1.
agyagból formált és szárítás után kiégetett tárgy, kül. edény
Kolumbus ajándékokat oſztogatott nékik: apró tsengetöket […] üvegeket, tserepeket, ’s több a’ féle débdábságot
(1783 Molnár János)
kis adagokat tenyerük közt lepénynyé tapsolnak s ezeket kerekded, vékony cserépen széntűz fölött gyengén megsütik
(1861 Rosty Pál)
a gulyás csak akkor igazi gulyás, ha cserépben főzik
(1906 Krúdy Gyula)
Zöld butella az én nevem, Ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincsen bennem, akkor csak cserép a nevem
(1977 NéprajziLex.)
1a. (Ipar is)
az ilyen tárgy anyaga
nem fa ſzáru pipákkal élnek, hanem olyakkal, melyek egéſzſzen tſinos tſerépböl valók
(1792 Benkő József)
[főzéshez, sütéshez való konyhai edények] fából: a’ milyen a’ dézsa, veder; vagy cserépből; a’ millyenek, a korsók, fazekak, tálak, tányérok
(1844 Kiss Bálint)
[teáskészlet] mázas cserépből
(1978 Sőtér István)
2.
törékeny anyagból, kül. agyagból, üvegből való edények v. egyéb tárgyak eltört darabja(inak tömege)
a’ poharat az asztalhoz sújtotta, hogy a tserepe a’ Kalmárnak órra alá ugrott
(1782 Kónyi János)
Édes öröm, ittalak már, És hova lett az a pohár, A melyből ittalak téged? Összetörött, cseréppé lett
(1847 Petőfi Sándor)
az ablakok hangtalanul cserepekre törtek
(1921 Kahána Mózes)
Mit teszel, Isten, ha nem élek? Korsód vagyok (ha majd cserép lett?)
(1964 Nemes Nagy Ágnes ford.Rilke)
3.
földdel megtöltve (szoba)növények v. virágok tartására való, felfelé szélesedő (cserép)edény; virágcserép
A’ minapában a’ kertemben lév üvegházomból gyönyörködve ſzemléltem egy madarat, melly egy virágzó narantsfa alatt, egy virágos tserépnek a’ karimáján nagy gyönyörséggel múlatott
(1805 Kis János¹ ford.)
Stambulban is a nagy úr szeralji [= szeráji] kertében cserepekben ápolták a syringát [= orgonát]
(1860 Jókai Mór)
Cserepes zöldnövényekkel megrakott a kis erkély, aki hosszabban figyel, nemcsak virágot, hanem cserépbe ültetett petrezselymet, zellert, snidlinghagymát is láthat
(1974 Galgóczi Erzsébet)
Nagy növények számára, ha nem télállók, súlyuk miatt célszerűbb műanyagcserepet venni, s a télálló, fagytűrő nagy örökzöldeket is biztonságosabb műanyag cserépben kint tartani, mert ezek nem fagynak szét
(1999 Lakáskultúra)
3a. (jelzőként)
vhány virágcserépnyi 〈növény〉
sok cserép sárga viola
(1871 Jókai Mór)
Egy-két cserép virág minden ablakban
(1912 Krúdy Gyula)
néhány cserép muskátli
(1985 Grendel Lajos)
4. (nyj)
éjjeliedény, bili
cserép: l.lásd bidli
(1879 Magyar Nyelvőr)
cserép: éjjeli edény. „Hoz be a kizs gyerëk cserepit.”
(1906 A bakonyalji nyelvjárás)
5.
épületek fedésére szolgáló, téglatest alakú, égetett agyagból készült építőanyag; tetőcserép
(Dachziegel) Tserepek
(1788 Harmincadi rendtartás)
csereppel fedett, jól épült háztól annyi biztositási dij nem járhat, mint szalmával vagy náddal fedettől
(1857 Vasárnapi Újság)
Egyszerre csak egy cserép lecsúszik a tetőről
(1922 Szabó Dezső)
zsolnai cseréppel borított [épület]
(1996 Magyar Hírlap)
6.
kályhák, kemencék stb. hőtartó (fedő)anyagaként haszn., téglatest alakú, égetett agyagból készült (mázas) építőelem; kályhacsempe
Ha a’ katlan Üregjének […] a’ hoſſza más-fél, ſzéleſſége pedig egy singnyi; úgy, hat tserép, kettesével egy-más mellé fektetve [kerüljön az üregbe]
(1796 Vizsgálódó Magyar Gazda)
A kályhák a XV. század utolsó negyedében még igen kicsi cserép táblákból állhattak; […] minden egyes cserép darabjáért 1 denár […] adatott
(1874 Nyáry Albert¹)
nosztalgiából épülnek nyaralókban, villákban cseréppel borított vagy tapasztott, fehérre meszelt szépséges kemencék
(1981 Nyerges Ágnes)
II. melléknév
kiégetett agyagból való 〈tárgy〉
cserép ivóedény
(1834 Szófüzér)
Egy literes edénybe, mely tiszta porczellán vagy cserép legyen, tegyünk minden személyre egy tojás nagyságu paradicsomot számítva, annyi paradicsomot, a hánynak mártást kell főznünk
(1892 Zilahy Ágnes)
Az épületek utcai homlokzatán, kis fülkében sokfelé fa, porcelán vagy cserép Mária-szobor állt
(1990 Magyar néprajz)
a.
tetőcserépből rakott 〈háztető〉
A ház fából van, mondják hogy belől cyprus fa, ám légyen, de kívül csak fenyő palló a fala, most cserép a fedele, akkor hihető, hogy szalma volt
(1808 Csehy József)
[A háznak] vályog a fala, de piros cserép a taraja
(1931 Babits Mihály)
cserép nyeregtetővel
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
b.
kályhacsempéből rakott 〈kályha〉
Nincs is hideg, jó ez a kályha, igazi cserép
(1969 Domahidy András)
ÖU: fedélcserép, kerámiacserép, tükörcserép
ÖE: cserépagyag, cserépcsupor, cserépdarab, cserépdísz, cserépégetés, cserépégető, cserépgyár, cserépkancsó, cserépkanta, cserépkemence, cserépkupa, cseréplábas, cserépmécses, cserépportéka, cseréptábla, cseréptárgy, cseréptégla, cserépváza, cserépvető
Sz: cserepecske
Vö. CzF. cserép¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cserép-főzőfazék, cserép-gyertyatartó, cserép-kályhakemence, cserép-sótartó, cserép-szilvaszűrő; ÚMTsz.

Beállítások