cseres mn és fn 

I. mn 15B8

1. (jellemzően) csertölgyek alkotta 〈erdő〉, ill. 〈régebben:〉 olyan 〈erdőállomány〉, amelyet cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató tölgyfák alkotnak’ ❖ tseres erdöben (1780 Prónay Pál 7360002, 50) | Kapolcstól nyugatra fekszik csaknem köralakban egy keskeny völgyek által megszaggatott erdős fensík, melynek több, mint 10.000 holdnyi cseres, bükkös, nyíres erdősége csak nehány évtizeddel ez előtt is egységes rengeteget alkotott (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A legjellegzetesebb növénytársulások a [Fertő-]táj D-i és K-i részén a molyhos, cseres őshonos tölgyesek (1981 Pichler János CD52).

2. ’ilyen erdővel borított, ill. csertölgyekkel benőtt 〈hely, terület〉’ ❖ Az erdőkből a cseres oldalon vágasson le ötven holdat (1897 Thury Zoltán 8479014, 19) | a Soprontól keletre emelkedő dombok cseres, molyhostölgyes, sztyeprétes lejtői (1957 Csapody István CD52).

3. (kissé rég) ’csersavat tartalmazó 〈oldat〉, ill. cserzőlével kikészített(, jellemzően barnás színű) 〈bőr〉’ ❖ Cseres hordó: cserrel és vizzel azaz cseres lével telt hordó (1875 Szegedi Kálmán C5942, 527) | a közönséges cseres borjubőrökön kívül krómos és színes borjubőröket gyártunk igen nagy mennyiségben (1911 RévaiNagyLex. C5699, 660) | A korai írásos említések hol fehér (timsós), hol vörösesbarna (cseres) bőrt készítőknek írták le a mo.-i szíjgyártókat (1982 NéprajziLex. CD47).

3a. (kissé rég) ’olyan 〈eljárás〉, amelynek során cserzőlevet alkalmaznak’ ❖ A 18. sz.-ban a magyar szíjgyártók már csak a vargák cseresen kikészített bőreiből dolgoztak (1982 NéprajziLex. CD47) | A tímárok legkorábbi céhei az erdélyi szász városokban jelennek meg a 15. században, valószínűleg ők hozták a nyugati cseres eljárás ismeretét (1991 Magyar néprajz CD47).

4. (rég v. nyj) ’sárgás- v. vörösesbarna 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ Ha ezt a’ fát vízben meg-fözik, fekete veresses vagy tseres-színt ád a’nak (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 46) | Cseres […] rozsdaszín; marha (1914 A magyar pásztorok nyelvkincse C6689, 441).

5. (rég, Szőlő) ’kétéves fás vesszőjű tőkékből álló 〈szőlőültetvény〉’ ❖ a hárslevelű és cseres vágókban egy tőkéről megtellett egy puttony (1892 Babay Kálmán C0693, 18).

II. fn 4B (Növ is)

(jellemzően) csertölgyek alkotta erdő, ill. 〈régebben:〉 olyan erdőállomány, amelyet cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató tölgyfák alkotnak’ ❖ A’ Júh-Páſztor egykor az  Júhait hajtja a’ tseresbe, és ott a’ maga ſzürét, vagy tzondráját le-teríti egy tser-fának alája (1776 Esopus meséi ford. C1642, 75) | a’ hol a’ Tlgy-fák tanyáznak, azt a’ helyet Tölösnek, a’ hol a’ Tser-fák, Tseresnek; Tsoportos-fák, Tsoportosnak; a’ Magyal-fák Magyalosnak [nevezik] (1797 Veszelszki Antal C4463, 370) | Gyönyörü cseresen, később bükkösön keresztül emelkedtünk lassan a hires Sz.-Gálon uralkodó hegytetőre (1860 Rómer Flóris 8395009, 199) | A cseres fölött vöröskánya keringett (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 111).

ÖE: ~gödör.

Vö. CzF. cserės¹, cserės²; ÉrtSz.; TESz. cser; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cseres¹, cseres²

cseres melléknév és főnév
I. melléknév 15B8
1.
(jellemzően) csertölgyek alkotta 〈erdő〉, ill. 〈régebben:〉 olyan 〈erdőállomány〉, amelyet cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató tölgyfák alkotnak
tseres erdöben
(1780 Prónay Pál)
Kapolcstól nyugatra fekszik csaknem köralakban egy keskeny völgyek által megszaggatott erdős fensík, melynek több, mint 10.000 holdnyi cseres, bükkös, nyíres erdősége csak nehány évtizeddel ez előtt is egységes rengeteget alkotott
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A legjellegzetesebb növénytársulások a [Fertő-]táj D-idéli és K-ikeleti részén a molyhos, cseres őshonos tölgyesek
(1981 Pichler János)
2.
ilyen erdővel borított, ill. csertölgyekkel benőtt 〈hely, terület〉
Az erdőkből a cseres oldalon vágasson le ötven holdat
(1897 Thury Zoltán)
a Soprontól keletre emelkedő dombok cseres, molyhostölgyes, sztyeprétes lejtői
(1957 Csapody István)
3. (kissé rég)
csersavat tartalmazó 〈oldat〉, ill. cserzőlével kikészített(, jellemzően barnás színű) 〈bőr〉
Cseres hordó: cserrel és vizzel azaz cseres lével telt hordó
(1875 Szegedi Kálmán)
a közönséges cseres borjubőrökön kívül krómos és színes borjubőröket gyártunk igen nagy mennyiségben
(1911 RévaiNagyLex.)
A korai írásos említések hol fehér (timsós), hol vörösesbarna (cseres) bőrt készítőknek írták le a mo.-imagyarországi szíjgyártókat
(1982 NéprajziLex.)
3a. (kissé rég)
olyan 〈eljárás〉, amelynek során cserzőlevet alkalmaznak
A 18. sz.század-ban a magyar szíjgyártók már csak a vargák cseresen kikészített bőreiből dolgoztak
(1982 NéprajziLex.)
A tímárok legkorábbi céhei az erdélyi szász városokban jelennek meg a 15. században, valószínűleg ők hozták a nyugati cseres eljárás ismeretét
(1991 Magyar néprajz)
4. (rég v. nyj)
sárgás- v. vörösesbarna 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉
Ha ezt a’ fát vízben meg-fözik, fekete veresses vagy tseres-színt ád a’nak
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
Cseres […] rozsdaszín; marha
(1914 A magyar pásztorok nyelvkincse)
5. (rég, Szőlő)
kétéves fás vesszőjű tőkékből álló 〈szőlőültetvény〉
a hárslevelű és cseres vágókban egy tőkéről megtellett egy puttony
(1892 Babay Kálmán)
II. főnév 4B (Növ is)
(jellemzően) csertölgyek alkotta erdő, ill. 〈régebben:〉 olyan erdőállomány, amelyet cserzőlé készítéséhez haszn. kérget szolgáltató tölgyfák alkotnak
A’ Júh-Páſztor egykor az  Júhait hajtja a’ tseresbe, és ott a’ maga ſzürét, vagy tzondráját le-teríti egy tser-fának alája
(1776 Esopus meséi ford.)
a’ hol a’ Tlgy-fák tanyáznak, azt a’ helyet Tölösnek, a’ hol a’ Tser-fák, Tseresnek; Tsoportos-fák, Tsoportosnak; a’ Magyal-fák Magyalosnak [nevezik]
(1797 Veszelszki Antal)
Gyönyörü cseresen, később bükkösön keresztül emelkedtünk lassan a hires Sz.-GálSzentgálon uralkodó hegytetőre
(1860 Rómer Flóris)
A cseres fölött vöröskánya keringett
(1969 Bertha Bulcsu)
ÖE: cseresgödör
Vö. CzF. cserės¹, cserės²; ÉrtSz.; TESz. cser; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cseres¹, cseres²

Beállítások