cserezett (12B) l. cserzett

cserzett mn-i ign és mn  cserezett

I. mn-i ign → cserez.

II. mn 12B

1. ’cserzéssel kikészített 〈bőr〉’ ❖ Tserzett br (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 243) | cserezett, csávázott, cserezetlen, festett példányokban, fényezett bőr, mosható bőr sat. (1837 Kossuth Lajos ford.–Wilderspin CD32) | [Ausztráliában] a kivitel főcikkei gyapjú, faggyú, nyers és cserzett bőrök (1893 PallasLex. CD02) | a legjobb cserzett bőrt az állatok háti bőréből lehet készíteni (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 199) | kesztyűsök készítették a cserzett szarvasbőrből szabott bőrnadrágokat (1997 Magyar néprajz CD47).

1a. (ritk) ’ilyen bőrből készült’ ❖ Rövid, cserzett zekében volt (1928 Gellért Hugó ford.–Szergejev-Censzkij CD10).

2. ’külső behatások, kül. az időjárás viszontagságai folytán sötétebb, barnás színezetűvé, ill. érdessé, durvává vált 〈(arc)bőr, testrész〉’ ❖ arcbőre barna és cserzett, mint a pergamen (1872 Jókai Mór CD18) | Nem parasztláb volt ez, nem cserzett, nem nap-égetett, nem bütykös-kérges (1923 Kosztolányi Dezső 9359324, 60) | bőrük [ti. a búvároké] cserzett lesz, uszásban szereplő izmaik hatalmasan megerősödnek (1985 Faragó Sándor CD52).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

cserezett lásd cserzett
cserzett melléknévi igenév és melléknév
cserezett 12B
I. melléknévi igenévcserez.
II. melléknév 12B
1.
cserzéssel kikészített 〈bőr〉
Tserzett br
(1792 Baróti Szabó Dávid)
cserezett, csávázott, cserezetlen, festett példányokban, fényezett bőr, mosható bőr sat.s a többi
(1837 Kossuth Lajos ford.Wilderspin)
[Ausztráliában] a kivitel főcikkei gyapjú, faggyú, nyers és cserzett bőrök
(1893 PallasLex.)
a legjobb cserzett bőrt az állatok háti bőréből lehet készíteni
(1927 TolnaiÚjLex.)
kesztyűsök készítették a cserzett szarvasbőrből szabott bőrnadrágokat
(1997 Magyar néprajz)
1a. (ritk)
ilyen bőrből készült
Rövid, cserzett zekében volt
(1928 Gellért Hugó ford.Szergejev-Censzkij)
2.
külső behatások, kül. az időjárás viszontagságai folytán sötétebb, barnás színezetűvé, ill. érdessé, durvává vált (arc)bőr, testrész〉
arcbőre barna és cserzett, mint a pergamen
(1872 Jókai Mór)
Nem parasztláb volt ez, nem cserzett, nem nap-égetett, nem bütykös-kérges
(1923 Kosztolányi Dezső)
bőrük [ti. a búvároké] cserzett lesz, uszásban szereplő izmaik hatalmasan megerősödnek
(1985 Faragó Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások