csereviszony fn 4A

1. (Közg v. Szoc) ’árucserén alapuló kereskedelmi kapcsolat, ill. a társadalmi munkamegosztás során az emberek között ennek révén létrejött kapcsolatrendszer, viszony’ ❖ a’ külfölddel kivánnák a’ magyart csereviszonyokba hozni (1845 Széchenyi István CD1501) | [az egyiptomi sírokban talált üveggyöngyök és borostyánkő ékszerek] azt tanusítják, hogy ezen emberek […] a legtávolabb népekkel csereviszonyban álltak (1865 Rómer Flóris C3239, 25) | A bányászat, erdőgazdaság és ipar termékeinek feleslegeit kínáló hegységkeret és a mezőgazdasági terményfeleslegekkel rendelkező Alföld között nagyban ugyanolyan csereviszony alakul ki, mint kicsinyben a Dunántúl egyes tájai között (1942 Mendöl Tibor CD43) | A parasztgazdaságokkal szervesen együttműködő szegődményes iparosok csereviszonyai is a reciprocitás [= kölcsönösség] elvén alapultak. A községi kovács és a parasztgazdák egyaránt egymásra voltak utalva (2000 Magyar néprajz CD47).

1a. ’áruk, szolgáltatások stb. értéke között fennálló, a cserét lehetővé tevő kapcsolat, viszony’ ❖ Az érték pedig azon közös valami, mely az áruk egymás közti csereviszonyában nyilvánul (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 46) | A gazdasági értéknek – mely szubjektív értékek objektivációja – létformája és föltétele a csere, a pénz pedig e csereviszony szubsztancializált, önállósult kifejezése (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 214) | [a mezőgazdasági munka szezonális jellegéből adódó] körülmények jelentősen meghatározták a munkaerő-gazdálkodást, a munkaerő csereviszonyait (2000 Magyar néprajz CD47).

2. ’kölcsönösségen, ill. vmiknek a cseréjén v. cserélődésén alapuló kapcsolat, viszony’ ❖ [akadémiánk] a’ cseh, bajor és porosz academiákkal táplált, munkálatai’ kölcsönös közlésére nézve, élénk csereviszonyt (1838 Figyelmező C0152, 613) | A [kulturális] csereviszony Magyarország népei közt, mesterséggel szított nemzetiségi kérdések s keserűségek mellett is folytonosnak mondható (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a sejt anyaga a sejtet környező folyadékban oldott anyagrészekkel csereviszonyba lép (1894 PallasLex. CD02) | Bardócz egy bécsi kollégáját várta, híres szemspecialistát, akivel úgylátszik csereviszonyban voltak, egy-egy „érdekes” operáció esetére (1938 Schöpflin Gyula CD10) | különbözőség nélkül pedig feleslegessé válik a kommunikáció: ami azonos, nem léphet csereviszonyra (1980 Bodor Pál 1019020, 436).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csereviszony főnév 4A
1. (Közg v. Szoc)
árucserén alapuló kereskedelmi kapcsolat, ill. a társadalmi munkamegosztás során az emberek között ennek révén létrejött kapcsolatrendszer, viszony
a’ külfölddel kivánnák a’ magyart csereviszonyokba hozni
(1845 Széchenyi István)
[az egyiptomi sírokban talált üveggyöngyök és borostyánkő ékszerek] azt tanusítják, hogy ezen emberek […] a legtávolabb népekkel csereviszonyban álltak
(1865 Rómer Flóris)
A bányászat, erdőgazdaság és ipar termékeinek feleslegeit kínáló hegységkeret és a mezőgazdasági terményfeleslegekkel rendelkező Alföld között nagyban ugyanolyan csereviszony alakul ki, mint kicsinyben a Dunántúl egyes tájai között
(1942 Mendöl Tibor)
A parasztgazdaságokkal szervesen együttműködő szegődményes iparosok csereviszonyai is a reciprocitás [= kölcsönösség] elvén alapultak. A községi kovács és a parasztgazdák egyaránt egymásra voltak utalva
(2000 Magyar néprajz)
1a.
áruk, szolgáltatások stb. értéke között fennálló, a cserét lehetővé tevő kapcsolat, viszony
Az érték pedig azon közös valami, mely az áruk egymás közti csereviszonyában nyilvánul
(1894 Mezőfi Vilmos)
A gazdasági értéknek – mely szubjektív értékek objektivációja – létformája és föltétele a csere, a pénz pedig e csereviszony szubsztancializált, önállósult kifejezése
(1981 Lendvai L. Ferenc)
[a mezőgazdasági munka szezonális jellegéből adódó] körülmények jelentősen meghatározták a munkaerő-gazdálkodást, a munkaerő csereviszonyait
(2000 Magyar néprajz)
2.
kölcsönösségen, ill. vmiknek a cseréjén v. cserélődésén alapuló kapcsolat, viszony
[akadémiánk] a’ cseh, bajor és porosz academiákkal táplált, munkálatai’ kölcsönös közlésére nézve, élénk csereviszonyt
(1838 Figyelmező)
A [kulturális] csereviszony Magyarország népei közt, mesterséggel szított nemzetiségi kérdések s keserűségek mellett is folytonosnak mondható
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a sejt anyaga a sejtet környező folyadékban oldott anyagrészekkel csereviszonyba lép
(1894 PallasLex.)
Bardócz egy bécsi kollégáját várta, híres szemspecialistát, akivel úgylátszik csereviszonyban voltak, egy-egy „érdekes” operáció esetére
(1938 Schöpflin Gyula)
különbözőség nélkül pedig feleslegessé válik a kommunikáció: ami azonos, nem léphet csereviszonyra
(1980 Bodor Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások