alája szem nm 31A2

1. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a szóban forgó személy v. tárgy, dolog alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá’ ❖ Aſzſzonyaink kurta ſzoknya helyett tafota ponyvákat húznak magok után, és a vánkosokat nem alájok, hanem fejekre téſzik, fel tórnyozván Fejkötöjöket (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 18) | mikor pedig nagyon menydörgött és villámlott, ollyankor [Caligula] az Ágyából fel-ugrani, és annak alája-bújni ſzokott (1784 Takács Ádám ford.–Pictet 7340001, 4) | tsikót adott  én alám, Ha meg-ereſztettem, úgy ment mint a’ villám (1793 Gvadányi József 7125015, 76) | bizonyos emberek kisérletet tettek alájaásni a dombalatti üregnek (1855 Vasárnapi Újság nov. 4. CD56) | a lengyel sörből is eleget ittam már, s majd a söprűjét őalájuk öntöm (1893 Jókai Mór CD18) | Ha a cikket kiadják, kérem nevemet semmiesetre se tenni alája (1895 Vajda János 8503151, 165) | alátok is szénát adok, csak siessetek lovacskáim (1924 Havas András Károly CD10) | az üveg sem rejti el az alája tett tárgyakat (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 19) | Hatalmas kondért hoznak be […]. Tüzet gyújtanak alája (1978 Spiró György 1143002, 317) | Alám rakják a fájdalmas rongyaikat, hogy ne a puszta kövön üljek (1994 Szántó Piroska 1166002, 25).

1a. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a szóban forgó később odakerülő dolog v. személy, ill. későbbi cselekvés számára előkészítve, biztosítva’ ❖ A főldet alája [ti. a gyapjas köles alá], úgy kell elkészítned, miként búza alá szokás (1826 Fáy András¹ 8139014, 8) | aratni szeretnék azt mit nem vetettek, gyűjteni, minek alája nem vonták barázdáit (1844 Tudománytár 8669001, 22) | Eléb igyék egyet alája, mert megrontja a bélit (1902 Bródy Sándor C1186, 110) | A vonat átmegy a Tiszán, ha vashidat építenek alája (1923 Krúdy Gyula CD54) | [a halat] ne vakarjátok, hanem nyúzzátok. Zsír nem kell alája (1956 Fekete István 9142002, 104) | Molnár épp erre várt. Hogy alája adják a szót. Amire csattanósan felelhet (1965 Dobozy Imre 9110002, 48) | legalább négyéves, elődje által lehasznált Mercedest akarnak adni alája, de ő kikérte magának, hogy más elvtársakhoz képest ennyire lebecsüljék (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’a szóban forgó jellel, számmal stb. megkülönböztetett helyre, ill. csoportba’ ❖ [az író] a főpontokat ismét másodrendű pontokra (részekre, osztályra) oszthatja és ismét alájuk foglalja azt az anyagot, mely tartalma szerint oda illik (1897 Riedl Frigyes 8393010, 28) | A „kuruc költészet” romantikus nacionalista kategóriájának mellőzésével […] az alája sorolt verscsoportokat sajátos karakterük, társadalmi mondanivalójuk és osztályalapjuk szerint kell meghatároznunk (1964 Klaniczay Tibor CD53).

3. (ritk) ’vminél kisebb összegre, mennyiségre’ ❖ az önkormányzati megrendelésre dolgozó tendergyőztes cégek titokban tartják áraikat, hogy riválisaik ne ígérhessenek alájuk (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈rangsorban:〉 hátrább, lejjebb sorolva’ ❖ a’ színmű a’ költői műnek alája van rendelve (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 8) | a közigazgatás a politikus érdekeknek mindig alája rendeltetett (1846 Eötvös József 8126041, 567) | [Kemény Zsigmond Zord idő című regényében a humor] nem műfaji tényezőként és nem önmagáért van, alája van rendelve a tragikumnak (1932 Makkai Sándor CD10).

4. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) (kissé rég) ’a szóban forgó helyzetbe, állapotba, ill. tevékenység hatókörébe’ ❖ [a bimbó] az őszi meg-érésig az egész esztendő’ bizonytalan változásainak alájok vólt vettetve (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 192) | a’ gyermekek a’ tagok’ rángatáſinak olly igen alája vettettek (1794 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083003, 60) | Hogy a leány nem kurva […], mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni (1803 u. Kazinczy Ferenc 7163021, 402) | [a leghatalmasabb uralkodó teste] épen úgy alája van vettetve a’ betegségeknek és halálnak, mint a’ legnyomorúltabb szolgáé (1842 Csécsi Nagy Imre 8084001, 11) | semmi sem oly természetfelett álló, mint hogy a lelkek lelki és mennyei életet kölcsönözzenek attól a testtől, amely eredetét a földből vette és amely a halálnak alája volt vetve (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [a szereket a] mezőgazdasági kamara bakteriológiai intézetének vezetője gondos újabb vizsgálatnak vetette alája (1933 Az állatok világa ford. CD46).

4a. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) ’a korábban említett személytől v. dologtól való függőségbe, ill. annak hatókörébe’ ❖ ſemmi törvénynek ſem veti magát alája (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch 7031002, 235) | [rettegjetek] ti magyar szépek, a’ kik valaha alám hódoltok (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 326) | [a bécsi magyar kancellária] Ausztria kormányának alája rendelve lenni látszik (1846 Táncsics Mihály 8463013, 75) | Az új fejedelem a Kievből jött oroszokat a Karpatok alján letelepítvén, s a tótságot alájok adván, majdnem ellenállás nélkül haladott elő a Bodrog vizéig (1861 Szalay László 8419001, 13) | az egyes minisztériumok által az alájuk tartozó hivatalok és hatóságokhoz intézendő leirat szövege (1938 Minisztertanácsi ülések CD24) | Járőr lettem, 4 budafoki gyár tartozott alám (1956 Pogány Mária 2005025, 98) | egy zászlóaljat adok alád! (1989 Bólya Péter 1023006, 79) | [a mellékmondatok felismerését] megkönnyít(het)i a fölérendelt mondategységben a rámutató szó, az alája rendeltben a kötőszó (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5. (csak egysz 3. sz-ben, rendsz. -nak/-nek ragos szóval nu-szerűen) (rég, irod) ’vki, vmi alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá’ ❖ kényére le-dl híves zöld tölgynek alája (1778 Révai Miklós ford.–Horatius 7283014, 12) | alázatoſságtól viſeltetvén, ſoha ſem irta a’ nevének alája Grofsági titalusát (1794 Molnár János 7445008, 40) | Megy: dobogó szívét paizsának alája takarja (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 11) | Lombok alá jutván, s foszolékony ködnek alája (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | [Ulászló] oda nyújtja fejét a dús koronának alája (1834 Garay János CD01) | Butyrával igyekszik fedélnek alája (1891 Bartók Lajos C0873, 61) | jösztök velem, Régi, poros hársak alája (1914 Ady Endre C0537, 119).

J: alá.

Vö. CzF. ~, alájok; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, alájaereszt, alájakotrat, alájaszánt, alájaválik, alájavaló, alájukvaló

alája személyes névmás 31A2
1. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is)
a szóban forgó személy v. tárgy, dolog alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá
Aſzſzonyaink kurta ſzoknya helyett tafota ponyvákat húznak magok után, és a vánkosokat nem alájok, hanem fejekre téſzik, fel tórnyozván Fejkötöjöket
(1779 Bessenyei György¹)
mikor pedig nagyon menydörgött és villámlott, ollyankor [Caligula] az Ágyából fel-ugrani, és annak alája-bújni ſzokott
(1784 Takács Ádám ford.Pictet)
tsikót adott  én alám, Ha meg-ereſztettem, úgy ment mint a’ villám
(1793 Gvadányi József)
bizonyos emberek kisérletet tettek alájaásni a dombalatti üregnek
(1855 Vasárnapi Újság nov. 4.)
a lengyel sörből is eleget ittam már, s majd a söprűjét őalájuk öntöm
(1893 Jókai Mór)
Ha a cikket kiadják, kérem nevemet semmiesetre se tenni alája
(1895 Vajda János)
alátok is szénát adok, csak siessetek lovacskáim
(1924 Havas András Károly)
az üveg sem rejti el az alája tett tárgyakat
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
Hatalmas kondért hoznak be […]. Tüzet gyújtanak alája
(1978 Spiró György)
Alám rakják a fájdalmas rongyaikat, hogy ne a puszta kövön üljek
(1994 Szántó Piroska)
1a. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is)
a szóban forgó később odakerülő dolog v. személy, ill. későbbi cselekvés számára előkészítve, biztosítva
A főldet alája [ti. a gyapjas köles alá], úgy kell elkészítned, miként búza alá szokás
(1826 Fáy András¹)
aratni szeretnék azt mit nem vetettek, gyűjteni, minek alája nem vonták barázdáit
(1844 Tudománytár)
Eléb igyék egyet alája, mert megrontja a bélit
(1902 Bródy Sándor)
A vonat átmegy a Tiszán, ha vashidat építenek alája
(1923 Krúdy Gyula)
[a halat] ne vakarjátok, hanem nyúzzátok. Zsír nem kell alája
(1956 Fekete István)
Molnár épp erre várt. Hogy alája adják a szót. Amire csattanósan felelhet
(1965 Dobozy Imre)
legalább négyéves, elődje által lehasznált Mercedest akarnak adni alája, de ő kikérte magának, hogy más elvtársakhoz képest ennyire lebecsüljék
(1996 Magyar Hírlap)
2.
a szóban forgó jellel, számmal stb. megkülönböztetett helyre, ill. csoportba
[az író] a főpontokat ismét másodrendű pontokra (részekre, osztályra) oszthatja és ismét alájuk foglalja azt az anyagot, mely tartalma szerint oda illik
(1897 Riedl Frigyes)
A „kuruc költészet” romantikus nacionalista kategóriájának mellőzésével […] az alája sorolt verscsoportokat sajátos karakterük, társadalmi mondanivalójuk és osztályalapjuk szerint kell meghatároznunk
(1964 Klaniczay Tibor)
3. (ritk)
vminél kisebb összegre, mennyiségre
az önkormányzati megrendelésre dolgozó tendergyőztes cégek titokban tartják áraikat, hogy riválisaik ne ígérhessenek alájuk
(2000 Magyar Hírlap)
3a.
〈rangsorban:〉 hátrább, lejjebb sorolva
a’ színmű a’ költői műnek alája van rendelve
(1837 Vörösmarty Mihály)
a közigazgatás a politikus érdekeknek mindig alája rendeltetett
(1846 Eötvös József)
[Kemény Zsigmond Zord idő című regényében a humor] nem műfaji tényezőként és nem önmagáért van, alája van rendelve a tragikumnak
(1932 Makkai Sándor)
4. (egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is) (kissé rég)
a szóban forgó helyzetbe, állapotba, ill. tevékenység hatókörébe
[a bimbó] az őszi meg-érésig az egész esztendő’ bizonytalan változásainak alájok vólt vettetve
(1791 Szentjóbi Szabó László)
a’ gyermekek a’ tagok’ rángatáſinak olly igen alája vettettek
(1794 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Hogy a leány nem kurva […], mutatja az, hogy kész vala magát a vizitációnak alája vetni
(1803 u. Kazinczy Ferenc)
[a leghatalmasabb uralkodó teste] épen úgy alája van vettetve a’ betegségeknek és halálnak, mint a’ legnyomorúltabb szolgáé
(1842 Csécsi Nagy Imre)
semmi sem oly természetfelett álló, mint hogy a lelkek lelki és mennyei életet kölcsönözzenek attól a testtől, amely eredetét a földből vette és amely a halálnak alája volt vetve
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
[a szereket a] mezőgazdasági kamara bakteriológiai intézetének vezetője gondos újabb vizsgálatnak vetette alája
(1933 Az állatok világa ford.)
4a. (minden sz-ben, egysz 3. sz-ben -nak/-nek ragos szóval ik-szerűen is)
a korábban említett személytől v. dologtól való függőségbe, ill. annak hatókörébe
ſemmi törvénynek ſem veti magát alája
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
[rettegjetek] ti magyar szépek, a’ kik valaha alám hódoltok
(1796 Kisfaludy Sándor)
[a bécsi magyar kancellária] Ausztria kormányának alája rendelve lenni látszik
(1846 Táncsics Mihály)
Az új fejedelem a Kievből jött oroszokat a Karpatok alján letelepítvén, s a tótságot alájok adván, majdnem ellenállás nélkül haladott elő a Bodrog vizéig
(1861 Szalay László)
az egyes minisztériumok által az alájuk tartozó hivatalok és hatóságokhoz intézendő leirat szövege
(1938 Minisztertanácsi ülések)
Járőr lettem, 4 budafoki gyár tartozott alám
(1956 Pogány Mária)
egy zászlóaljat adok alád!
(1989 Bólya Péter)
[a mellékmondatok felismerését] megkönnyít(het)i a fölérendelt mondategységben a rámutató szó, az alája rendeltben a kötőszó
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
5. (csak egysz 3. sz-ben, rendsz. -nak/-nek ragos szóval nu-szerűen) (rég, irod)
vki, vmi alatt levő, ill. az általa fedett, borított helyre; alá
kényére le-dl híves zöld tölgynek alája
(1778 Révai Miklós ford.Horatius)
alázatoſságtól viſeltetvén, ſoha ſem irta a’ nevének alája Grofsági titalusát
(1794 Molnár János)
Megy: dobogó szívét paizsának alája takarja
(1822 Vörösmarty Mihály)
Lombok alá jutván, s foszolékony ködnek alája
(1827 Vörösmarty Mihály)
[Ulászló] oda nyújtja fejét a dús koronának alája
(1834 Garay János)
Butyrával igyekszik fedélnek alája
(1891 Bartók Lajos)
jösztök velem, Régi, poros hársak alája
(1914 Ady Endre)
J: alá
Vö. CzF. ~, alájok; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, alájaereszt, alájakotrat, alájaszánt, alájaválik, alájavaló, alájukvaló

Beállítások