csiga fn 6A

1. (Áll is) ’a néhány milliméterestől a 35 centiméteresig terjedő méretű, rendsz. izmos lábú és jellegzetesen felcsavarodott héjú, az alá teljes terjedelmében visszahúzódni képes puhatestű, amelynek fején a szájnyílás és a szem mellett egy v. két pár tapogató van, és amelynek szárazföldi fajait nyálkabevonat védi a kiszáradástól, kül. az éti csiga’ ❖ a’ ſok féle Bogarak közöt vagynak ollyanok-is, a’ kik a’ Dohány Palánták háborgató Ellenségei, úgy mint: a’ Tsigák, Hernyók, és az úgy nevezett fekete Legyek (1790 Dohánytermesztésről 7406003, 38) | Midőn valami idegen jelen meg helységükben: [Bruck lakói] azonnal visszahúzzák magukat – mint a csigák – házukba, – ajtajukat bereteszelik (1862 Balogh Tihamér 8008002, 87) | Nyujtózkodik, mint a csiga mikor a két szarvát kidugja (1900 Gárdonyi Géza 9173007, 63) | A csigák bőre tele van egysejtű, részben a bőralatti kötőszövetbe mélyen lenyúló mirigyekkel (1943 Soós Lajos CD25) | Az a kis pénz, amit a csigáért kapunk, az segít ahhoz, hogy legyen egy kis kenyér, tej, szappan (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen állatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Limax vulgaris. Közönséges tga (1780 Molnár János C3200, 73) | A kerti csiga. (Der Gartenschnecke. Helix pomatia.) Nálunk a kertekben, erdőkben, bokrokban, kiváltképen pedig a szőlőkben gyakori (1847 Peregriny Elek 8360015, 292) | Rajzos csiga Theodoxus danubialis (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen állatok fajait magában foglaló osztály nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Gastropoda, Haslábuak v. Csigák (1893 PallasLex. CD02) | csigák (Gastropoda): a puhatestűek fajokban leggazdagabb osztálya (1998 MagyarNagyLex. C5819, 67).

1c. (rég, Áll is) ’általában vmely olyan, kül. a puhatestűek közé tartozó, alsóbbrendű(, tengeri) állat, amelynek testét vmilyen meszes héj, váz óvja, ill. veszi körül’ ❖ Vannak olly tsigák, és vagy tengeri tekenyös békák, mellyekben drága gyöngy találtatik (1775 Molnár János 7232028, 188) | Ezen Vármegyének Phycusa Cattinelli Antal Ur ugyan ezen Vármegyében gyngy term tsigákra akada (1783 Magyar Hírmondó 7444040, 510) | Csigák. Fejökön több csáppal láttatvák el, mellyeket kényök szerint mozgathatnak, ezek végén vannak szemeik; némellyeknek hasokon husos talp van, mellynek segedelmével lassan csúsznak, a miért is azt lábnak nevezik. Az elsőket fejlábu-, az utóbbiakat haslábuaknak hívják (1847 Peregriny Elek 8360015, 291).

2. ’ilyen felcsavarodott héjú állat, kül. az éti csiga, ill. es. régen kagyló húsa mint étel’ ❖ [Olasz- és Görögországban] a’ tsiga különös kedves eledel (1787 Mátyus István C3069, 387) | Fött csiga, tormával (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 283) | nagy asztaloknál kedves csemege a béka és csiga (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a fűz alatt rántott csigát vacsorázik kuszkusszal (1988 Lengyel Péter 9397006, 154).

3. ’csigaház mint állat héja’ ❖ Kövévált Tsigák. Helmintholithi, Verſteinerte Schaaltiere (1784 Benkő Ferenc C0959, 164) | Nyolcan voltak [a zenészek], csinos, fekete zsinórzatú halinákban, újdonatúj bocskorokban, kalapjaik körül madzagra fűzött csigák képezték a nagyobb díszt (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | Ha a gyerekekkel együtt sok-sok csigát, kagylót, kavicsot gyűjtögettünk, szabad óránkban mossuk tisztára őket (1999 Lakáskultúra CD39).

3a. (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, amely csigaházra emlékeztet’ ❖ csiga formáju tekervényes vágányokra (1829 Pák Dienes 8346002, 7) | a sötétkék dolmányok gombjai csiga alakúak (1862–1863 Jókai Mór CD18) | a függönykarnis végeit lezáró, csiga formájú fémkorong (2000 Lakáskultúra CD39).

3b. (Anat) ’〈magasabb rendű gerincesek belső fülében:〉 a hangrezgéseket továbbító folyadékot is tartalmazó, kúpos csigaházhoz hasonló alakú szerv’ ❖ [a belső fül] három réſzekre oſzlik, ugymint: pitvarra (veſtibulum); három fél kerület tsatornákra (canales ſemicirculares); és egy tsigára (cochlea); melyek mind egygyütt labyrinthusnak neveztetnek (1789 Rácz Sámuel 7278011, 115) | A csiga hártyás része a hártyás pörge lemezen van elhelyezve (1894 PallasLex. CD02) | A csiga tengelye kúp alakú szivacsos csontállomány (1972 OrvosiLex. C6111, 809) | [Békésy György] megvizsgálja a mechanikai frekvenciaelemzés lefolyását öt különböző állatfaj csigájában (1990 Dániel József CD30).

4. ’csigavonal mint síkbeli, ill. mint térbeli alakzat (díszítőelemként)’ ❖ Veres, majdnem lángoló haja, tömött csigákban hullt le vállaira (1836 Jósika Miklós 8212004, 88) | [a kos] vastag szarvai csigában csavarodtak össze halántékai körül (1844 Nagy Ignác C3270, 18) | A vasmüvesség diszitő elemeiben oly gyakran szereplő csigákat az üllőbe dugott villa körül is hajlítják (1898 Edvi Illés Aladár 8120002, 13) | vonzanak a sötét toronylépcsők csigái (1909 Babits Mihály C0695, 33) | Az emeleteket oldalt kettős, középen egyes félpillérek foglalják össze, fejezetük szabadon képzett az ion csigából és akantusz levélből (1939 Csatkai Endre CD52) | spirál, csiga: térkitöltő díszítőelem hímzéseken (1981 NéprajziLex. CD47).

5. ’Síkbeli csigavonalban felcsavarodó dolog.’

5a. ’bordás felületen hengeresre sodort, ált. tyúkhúslevesbe főzött tészta; csigatészta’ ❖ Különös folyadék volt, párolgott, mintha leves lenne, de nem úszkált benne semmi laska, sem rizs, sem csiga, mintha csupán párolgó meleg víz lenne (1890 Mikszáth Kálmán CD04) | húsleves csigával, ami […] orsóheggyel egyenkint csigává tekert tésztanemű (1903 Jókai Mór CD18) | A levestészták közt a csiga előrenyomulása a szomszédos parasztkultúra hatására történt például egyes északi területeken (1997 Magyar néprajz CD47).

5b. ’rendsz. kakaóval v. dióval töltött, hengeresre sodort kelt v. leveles tésztából karikákra vágva sütött sütemény’ ❖ Az asztal elvinné a mandulás kiflit és a diós csigát az öt fehér hajú dáma közül (1989 Konrád György 9351005, 28) | Kakaós csiga (1991 Frank Júlia CD19) | kelt tésztákból készíthetők a sajtos csigák, a pogácsák, patkók és más finomságok (1997 Új Könyvek CD29).

5c. (Zene) ’vonós hangszer fejének (csigavonalú) gömbölyded végződése’ ❖ A hangtest alsó félköre kissé nagyobb ivet képez mint a felső. A felső folytatását leli az u. n. hangfogóban, mely legfelül csigában végződik, s mely egyszersmind felső hurtartóul is szolgál (1894 PallasLex. CD02) | A nyereg felett a csavarokat magában foglaló s a csigába futó tok […] képezi a fejet (1930 ZeneiLex. CD49) | A nyak [ti. a hegedűé] a tető és a hát közé épül be, alsó része domború, felső részén található az ébenfa fogólap, ennek felső végén a nyereg (bevágásokkal a húrok számára), amelynek folytatása a fej, a csigával záródó kulcsszekrény (1999 MagyarNagyLex. C5822, 325).

6. ’Működése közben tengelye körül (forgó)mozgást végző, rendsz. kerek v. hengeres alakú dolog, ill. ilyen résszel rendelkező berendezés.’

6a. ’kerületén vájattal ellátott korong, ill. az ebből és a vájatába illesztett kötélből v. láncból álló, főképp terhek mozgatására, kül. emelésére való egyszerű gép’ ❖ Hogy ha csak csigával lovamnak hátára Fel nem húznak, máskép’ nem üllök fel-ára (1790 Gvadányi József 7125007, 53) | kettős, vastengelyen forgó csiga, melynek árkában a húzókötél fut (1887 Herman Ottó C2078, 300) | A gyerekek könyörögtek, hogy menjenek a kompon, mert imádták a Köröshöz levezető meredek utat, a komp dübörgő nagy deszkáit és a kötelek és a csigák nyikorgását (1937 Zsigray Julianna 9804001, 111) | A legfelső szint kis erkélyei a bútorzat csigával való felhúzását és leeresztését teszik lehetővé (1984 Moravánszky Ákos 1112003, 15).

6b. ’ez mint kínzóeszköz’ ❖ a’ Tsiga szónak 5 értelme van. Jelent […] kínzásra és torturára való csigát (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1322, 43) | Voltak az országban prédikátorok, akiket a vallon katonák megnyúztak, másokat fölnyársaltak, csigákon roppantottak össze (1938 Németh László² 9485001, 9) | Volt, aki már az első grádusnál, a kínvallató eszközök (hüvelykszorító, csigák, spanyolcsizma stb.) bemutatásánál bevallotta azt is, amit el sem követett; volt, aki végig kiállta (1972 Mollay Károly CD52).

6c. (Műsz) ’csigakerék hajtására való, annak tengelyére merőleges tengelyű, csavarmenetű bevágásokkal ellátott henger’ ❖ A csigakerék csak a neki megfelelő méretű és fogazatú csigával párosítható, meghatározott tengelytávon (1970 MűszakiLex. C5415, 392) | csak a csiga tengelye lehet a hajtott tengely; a csigakerék tengelyét nem lehet külső nyomatékkal elfordítani (1998 MagyarNagyLex. C5819, 66).

6d. ’orsó v. kúp alakú, fából készült játékszer, amely a (vájataira) rátekert ostormadzag hirtelen felrántásával forgásba hozható, és az ostor csapásaival forgásban tartható, ill. e játékszer fémből készült, csavarmenetes tengellyel pörgethető, üreges változata, a búgócsiga’ ❖ Ujjulnak a főldben minden fagyökerek, Csigát csap az utcán mezítláb a gyerek (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 26) | a kis gyerek verte az udvaron a csigát (1871 Beöthy Zsolt C1015, 16) | a telegráfdrót zúg mint a megpörgetett csiga (1918 Szélpál Árpád 9653003, 9) | az Irina névnapi ünnepségére gyülekező vendégek lenyűgözve figyelik az ajándékba kapott csiga pörgését (1989 Szántó Judit ford.–Hewison 2046016, 48).

6e. (rég) ’a gerincoszlopot alkotó csigolyák egyike’ ❖ Lehetetlen hogy a’ Hát Gerincz tsigái ezen szünetlen való öszve szoritás miatt elegend szabadsággal mindenfelé foroghassanak (1784 Halhéjas német vállak ford. C0688, 7).

7. (Műsz) ’villany- v. telefon-légvezeték rögzítésére való, porcelánból v. üvegből készült hengeres szigetelő’ ❖ A csigát középnyilásán keresztül csavarral erősitik a faszerkezethez v. faliékhez (1928 TechnikaiLex. C4944, 230) | az oszlopon lévő csigák felfelé állnak, emiatt a vezeték a tartóvas felett húzódik (1998 Tények könyve CD37).

Ö: álló~, avar~, bíbor~, búgó~, fa~, halló~, meztelen~, mozgó~, nyak~, szállító~, tányér~.

Fr: éti, házatlan, nyak.

ÖU: forgó~, fül~, gyöngy~, haj~, pörgő~.

ÖE: ~alak, ~csapás, ~csinálás, ~cső, ~faj, ~forgató, ~fürt, ~hágcsó, ~játék, ~kötél, ~kürt, ~mód, ~rétes, ~vérű.

Vö. CzF. ~, csigaalakú; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csigaformájú; ÚMTsz. csiga¹

csiga főnév 6A
1. (Áll is)
a néhány milliméterestől a 35 centiméteresig terjedő méretű, rendsz. izmos lábú és jellegzetesen felcsavarodott héjú, az alá teljes terjedelmében visszahúzódni képes puhatestű, amelynek fején a szájnyílás és a szem mellett egy v. két pár tapogató van, és amelynek szárazföldi fajait nyálkabevonat védi a kiszáradástól, kül. az éti csiga
a’ ſok féle Bogarak közöt vagynak ollyanok-is, a’ kik a’ Dohány Palánták háborgató Ellenségei, úgy mint: a’ Tsigák, Hernyók, és az úgy nevezett fekete Legyek
(1790 Dohánytermesztésről)
Midőn valami idegen jelen meg helységükben: [Bruck lakói] azonnal visszahúzzák magukat – mint a csigák – házukba, – ajtajukat bereteszelik
(1862 Balogh Tihamér)
Nyujtózkodik, mint a csiga mikor a két szarvát kidugja
(1900 Gárdonyi Géza)
A csigák bőre tele van egysejtű, részben a bőralatti kötőszövetbe mélyen lenyúló mirigyekkel
(1943 Soós Lajos)
Az a kis pénz, amit a csigáért kapunk, az segít ahhoz, hogy legyen egy kis kenyér, tej, szappan
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen állatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Limax vulgaris. Közönséges tga
(1780 Molnár János)
A kerti csiga. (Der Gartenschnecke. Helix pomatia.) Nálunk a kertekben, erdőkben, bokrokban, kiváltképen pedig a szőlőkben gyakori
(1847 Peregriny Elek)
Rajzos csiga Theodoxus danubialis
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen állatok fajait magában foglaló osztály nevezéktani elnevezéseként〉
Gastropoda, Haslábuak v.vagy Csigák
(1893 PallasLex.)
csigák (Gastropoda): a puhatestűek fajokban leggazdagabb osztálya
(1998 MagyarNagyLex.)
1c. (rég, Áll is)
általában vmely olyan, kül. a puhatestűek közé tartozó, alsóbbrendű(, tengeri) állat, amelynek testét vmilyen meszes héj, váz óvja, ill. veszi körül
Vannak olly tsigák, és vagy tengeri tekenyös békák, mellyekben drága gyöngy találtatik
(1775 Molnár János)
Ezen Vármegyének Phycusa Cattinelli Antal Ur ugyan ezen Vármegyében gyngy term tsigákra akada
(1783 Magyar Hírmondó)
Csigák. Fejökön több csáppal láttatvák el, mellyeket kényök szerint mozgathatnak, ezek végén vannak szemeik; némellyeknek hasokon husos talp van, mellynek segedelmével lassan csúsznak, a miért is azt lábnak nevezik. Az elsőket fejlábu-, az utóbbiakat haslábuaknak hívják
(1847 Peregriny Elek)
2.
ilyen felcsavarodott héjú állat, kül. az éti csiga, ill. es. régen kagyló húsa mint étel
[Olasz- és Görögországban] a’ tsiga különös kedves eledel
(1787 Mátyus István)
Fött csiga, tormával
(1834 Pesti szakácskönyv)
nagy asztaloknál kedves csemege a béka és csiga
(1857 Vasárnapi Újság)
a fűz alatt rántott csigát vacsorázik kuszkusszal
(1988 Lengyel Péter)
3.
csigaház mint állat héja
Kövévált Tsigák. Helmintholithi, Verſteinerte Schaaltiere
(1784 Benkő Ferenc)
Nyolcan voltak [a zenészek], csinos, fekete zsinórzatú halinákban, újdonatúj bocskorokban, kalapjaik körül madzagra fűzött csigák képezték a nagyobb díszt
(1894 Mikszáth Kálmán)
Ha a gyerekekkel együtt sok-sok csigát, kagylót, kavicsot gyűjtögettünk, szabad óránkban mossuk tisztára őket
(1999 Lakáskultúra)
3a. (jelzőként)
olyan 〈alak, forma〉, amely csigaházra emlékeztet
csiga formáju tekervényes vágányokra
(1829 Pák Dienes)
a sötétkék dolmányok gombjai csiga alakúak
(1862–1863 Jókai Mór)
a függönykarnis végeit lezáró, csiga formájú fémkorong
(2000 Lakáskultúra)
3b. (Anat)
〈magasabb rendű gerincesek belső fülében:〉 a hangrezgéseket továbbító folyadékot is tartalmazó, kúpos csigaházhoz hasonló alakú szerv
[a belső fül] három réſzekre oſzlik, ugymint: pitvarra (veſtibulum); három fél kerület tsatornákra (canales ſemicirculares); és egy tsigára (cochlea); melyek mind egygyütt labyrinthusnak neveztetnek
(1789 Rácz Sámuel)
A csiga hártyás része a hártyás pörge lemezen van elhelyezve
(1894 PallasLex.)
A csiga tengelye kúp alakú szivacsos csontállomány
(1972 OrvosiLex.)
[Békésy György] megvizsgálja a mechanikai frekvenciaelemzés lefolyását öt különböző állatfaj csigájában
(1990 Dániel József)
4.
csigavonal mint síkbeli, ill. mint térbeli alakzat (díszítőelemként)
Veres, majdnem lángoló haja, tömött csigákban hullt le vállaira
(1836 Jósika Miklós)
[a kos] vastag szarvai csigában csavarodtak össze halántékai körül
(1844 Nagy Ignác)
A vasmüvesség diszitő elemeiben oly gyakran szereplő csigákat az üllőbe dugott villa körül is hajlítják
(1898 Edvi Illés Aladár)
vonzanak a sötét toronylépcsők csigái
(1909 Babits Mihály)
Az emeleteket oldalt kettős, középen egyes félpillérek foglalják össze, fejezetük szabadon képzett az ion csigából és akantusz levélből
(1939 Csatkai Endre)
spirál, csiga: térkitöltő díszítőelem hímzéseken
(1981 NéprajziLex.)
5.
Síkbeli csigavonalban felcsavarodó dolog.
5a.
bordás felületen hengeresre sodort, ált. tyúkhúslevesbe főzött tészta; csigatészta
Különös folyadék volt, párolgott, mintha leves lenne, de nem úszkált benne semmi laska, sem rizs, sem csiga, mintha csupán párolgó meleg víz lenne
(1890 Mikszáth Kálmán)
húsleves csigával, ami […] orsóheggyel egyenkint csigává tekert tésztanemű
(1903 Jókai Mór)
A levestészták közt a csiga előrenyomulása a szomszédos parasztkultúra hatására történt például egyes északi területeken
(1997 Magyar néprajz)
5b.
rendsz. kakaóval v. dióval töltött, hengeresre sodort kelt v. leveles tésztából karikákra vágva sütött sütemény
Az asztal elvinné a mandulás kiflit és a diós csigát az öt fehér hajú dáma közül
(1989 Konrád György)
Kakaós csiga
(1991 Frank Júlia)
kelt tésztákból készíthetők a sajtos csigák, a pogácsák, patkók és más finomságok
(1997 Új Könyvek)
5c. (Zene)
vonós hangszer fejének (csigavonalú) gömbölyded végződése
A hangtest alsó félköre kissé nagyobb ivet képez mint a felső. A felső folytatását leli az u. n.úgynevezett hangfogóban, mely legfelül csigában végződik, s mely egyszersmind felső hurtartóul is szolgál
(1894 PallasLex.)
A nyereg felett a csavarokat magában foglaló s a csigába futó tok […] képezi a fejet
(1930 ZeneiLex.)
A nyak [ti. a hegedűé] a tető és a hát közé épül be, alsó része domború, felső részén található az ébenfa fogólap, ennek felső végén a nyereg (bevágásokkal a húrok számára), amelynek folytatása a fej, a csigával záródó kulcsszekrény
(1999 MagyarNagyLex.)
6.
Működése közben tengelye körül (forgó)mozgást végző, rendsz. kerek v. hengeres alakú dolog, ill. ilyen résszel rendelkező berendezés.
6a.
kerületén vájattal ellátott korong, ill. az ebből és a vájatába illesztett kötélből v. láncból álló, főképp terhek mozgatására, kül. emelésére való egyszerű gép
Hogy ha csak csigával lovamnak hátára Fel nem húznak, máskép’ nem üllök fel-ára
(1790 Gvadányi József)
kettős, vastengelyen forgó csiga, melynek árkában a húzókötél fut
(1887 Herman Ottó)
A gyerekek könyörögtek, hogy menjenek a kompon, mert imádták a Köröshöz levezető meredek utat, a komp dübörgő nagy deszkáit és a kötelek és a csigák nyikorgását
(1937 Zsigray Julianna)
A legfelső szint kis erkélyei a bútorzat csigával való felhúzását és leeresztését teszik lehetővé
(1984 Moravánszky Ákos)
6b.
ez mint kínzóeszköz
a’ Tsiga szónak 5 értelme van. Jelent […] kínzásra és torturára való csigát
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
Voltak az országban prédikátorok, akiket a vallon katonák megnyúztak, másokat fölnyársaltak, csigákon roppantottak össze
(1938 Németh László²)
Volt, aki már az első grádusnál, a kínvallató eszközök (hüvelykszorító, csigák, spanyolcsizma stb.s a többi) bemutatásánál bevallotta azt is, amit el sem követett; volt, aki végig kiállta
(1972 Mollay Károly)
6c. (Műsz)
csigakerék hajtására való, annak tengelyére merőleges tengelyű, csavarmenetű bevágásokkal ellátott henger
A csigakerék csak a neki megfelelő méretű és fogazatú csigával párosítható, meghatározott tengelytávon
(1970 MűszakiLex.)
csak a csiga tengelye lehet a hajtott tengely; a csigakerék tengelyét nem lehet külső nyomatékkal elfordítani
(1998 MagyarNagyLex.)
6d.
orsó v. kúp alakú, fából készült játékszer, amely a (vájataira) rátekert ostormadzag hirtelen felrántásával forgásba hozható, és az ostor csapásaival forgásban tartható, ill. e játékszer fémből készült, csavarmenetes tengellyel pörgethető, üreges változata, a búgócsiga
Ujjulnak a főldben minden fagyökerek, Csigát csap az utcán mezítláb a gyerek
(1785 k. Debreceni diákirodalom)
a kis gyerek verte az udvaron a csigát
(1871 Beöthy Zsolt)
a telegráfdrót zúg mint a megpörgetett csiga
(1918 Szélpál Árpád)
az Irina névnapi ünnepségére gyülekező vendégek lenyűgözve figyelik az ajándékba kapott csiga pörgését
(1989 Szántó Judit ford.Hewison)
6e. (rég)
a gerincoszlopot alkotó csigolyák egyike
Lehetetlen hogy a’ Hát Gerincz tsigái ezen szünetlen való öszve szoritás miatt elegend szabadsággal mindenfelé foroghassanak
(1784 Halhéjas német vállak ford.)
7. (Műsz)
villany- v. telefon-légvezeték rögzítésére való, porcelánból v. üvegből készült hengeres szigetelő
A csigát középnyilásán keresztül csavarral erősitik a faszerkezethez v.vagy faliékhez
(1928 TechnikaiLex.)
az oszlopon lévő csigák felfelé állnak, emiatt a vezeték a tartóvas felett húzódik
(1998 Tények könyve)
ÖU: forgócsiga, fülcsiga, gyöngycsiga, hajcsiga, pörgőcsiga
ÖE: csigaalak, csigacsapás, csigacsinálás, csigacső, csigafaj, csigaforgató, csigafürt, csigahágcsó, csigajáték, csigakötél, csigakürt, csigamód, csigarétes, csigavérű
Vö. CzF. ~, csigaalakú; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csigaformájú; ÚMTsz. csiga¹

Beállítások