csigabiga fn 6A

1. (Áll is/gyerm is) ’a néhány milliméterestől a 35 centiméteresig terjedő méretű, rendsz. izmos lábú és jellegzetesen felcsavarodott héjú, az alá teljes terjedelmében visszahúzódni képes puhatestű állat, amelynek fején a szájnyílás és a szem mellett egy v. két pár tapogató van, és amelynek szárazföldi fajait nyálkabevonat védi a kiszáradástól, kül. az éti csiga’ ❖ Tsiga: tsiga-biga, limax (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 243) | viszsza huzta, mint csigabiga, a szarvát (1851 Fiatalság Barátja 8621001, 53) | Csigabiga (állat), általában a Helicide családba tartozó csigák, különösen pedig a nagy kerti csiga (Helix pomatia L.), melynek husát néhol eszik (1893 PallasLex. CD02) | A szomszéd kertben tyúkok kaparnak békésen, a kerítés lécére a fű között csigabiga kapaszkodik (1933 Dallos Sándor CD10) | A négysoros versikékből vidámság árad, néha kerek kis történetté formálódva mutatják be az egeret, a csigabigát (1996 Új Könyvek CD29).

1a. (rég) ’ilyen állat húsa mint étel’ ❖ Egy Paraſztnak Fia a’ Tsigabigát a’ tzre tévén mikor erſen ſütné azt, kezd keményen énekelni (1776 Esopus meséi ford. C1642, 37) | ínyencsége abból állt, hogy minden este csigabigát evett (1886 Jókai Mór C2334, 181).

2. (jelzőként is) (kissé rég, kedvesk) ’〈tapasztalatlan, félénk (fiatal) személy megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Hát még ezt sem tudtad? Óh te kis csigabiga! (1872 Mikszáth Kálmán C3132, 159) | De ha nagyon kevéssé talál is megnyerőnek majd, úgy-e, fogja tudni a levelek Máriáját nézni egy idegen leányarcban, a Maga aggodalmas és fázós „csiga-biga leányát”, aki az élet annyi furcsa talányát nyujtja türelmes barátja felé éveken át reszkető, gyámoltalan tapogatódzással (1913 Kaffka Margit 9290042, 64) | Tíz évvel ezelőtt Zsiga még csiga-biga volt. Ma mérnök. Atomot kutat (1964 Rónay György 9573177, 27).

3. (rég) ’csekély, jelentéktelen, ill. hitvány dolog’ ❖ Nagy álnokság tsúſzott ide. […] Ez-is tsiga biga, és pad alá hányandó fortély (1790 Noszkó Alajos 7248008, 297) | tsiga biga, dibdabság, aprolák, haszontalanság (1825 Lexicon valachico C2915, 118).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csigabiga főnév 6A
1. (Áll is/gyerm is)
a néhány milliméterestől a 35 centiméteresig terjedő méretű, rendsz. izmos lábú és jellegzetesen felcsavarodott héjú, az alá teljes terjedelmében visszahúzódni képes puhatestű állat, amelynek fején a szájnyílás és a szem mellett egy v. két pár tapogató van, és amelynek szárazföldi fajait nyálkabevonat védi a kiszáradástól, kül. az éti csiga
Tsiga: tsiga-biga, limax
(1792 Baróti Szabó Dávid)
viszsza huzta, mint csigabiga, a szarvát
(1851 Fiatalság Barátja)
Csigabiga (állat), általában a Helicide családba tartozó csigák, különösen pedig a nagy kerti csiga (Helix pomatia L.Linnaeus), melynek husát néhol eszik
(1893 PallasLex.)
A szomszéd kertben tyúkok kaparnak békésen, a kerítés lécére a fű között csigabiga kapaszkodik
(1933 Dallos Sándor)
A négysoros versikékből vidámság árad, néha kerek kis történetté formálódva mutatják be az egeret, a csigabigát
(1996 Új Könyvek)
1a. (rég)
ilyen állat húsa mint étel
Egy Paraſztnak Fia a’ Tsigabigát a’ tzre tévén mikor erſen ſütné azt, kezd keményen énekelni
(1776 Esopus meséi ford.)
ínyencsége abból állt, hogy minden este csigabigát evett
(1886 Jókai Mór)
2. (jelzőként is) (kissé rég, kedvesk)
〈tapasztalatlan, félénk (fiatal) személy megnevezéseként v. megszólításaként〉
Hát még ezt sem tudtad? Óh te kis csigabiga!
(1872 Mikszáth Kálmán)
De ha nagyon kevéssé talál is megnyerőnek majd, úgy-e, fogja tudni a levelek Máriáját nézni egy idegen leányarcban, a Maga aggodalmas és fázós „csiga-biga leányát”, aki az élet annyi furcsa talányát nyujtja türelmes barátja felé éveken át reszkető, gyámoltalan tapogatódzással
(1913 Kaffka Margit)
Tíz évvel ezelőtt Zsiga még csiga-biga volt. Ma mérnök. Atomot kutat
(1964 Rónay György)
3. (rég)
csekély, jelentéktelen, ill. hitvány dolog
Nagy álnokság tsúſzott ide. […] Ez-is tsiga biga, és pad alá hányandó fortély
(1790 Noszkó Alajos)
tsiga biga, dibdabság, aprolák, haszontalanság
(1825 Lexicon valachico)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások